Az Integrált Falusi Hulladékbegyűjtő Lovas Központ néven indult modellről készült videó nagy médiavisszhangot kapott idén nyáron. Ebben mutatták be azt az újítást, amelyet a szelektív hulladék begyűjtésére dolgoztak ki: ló vontatta hulladékbegyűjtő kocsik.

Fábry Szabolcsot, Nagyvázsony polgármesterét kérdeztünk, honnan jött a rendhagyó ötlet.

- Igáslovat tartóként mindig is irigykedve figyeltem, hogy más országokban mennyire népszerűek még ma is a ló vontatta járművek, mennyi mindenre használják személyszállításon kívül is, még nagyobb városokban is. A hulladékbegyűjtő lovas kocsi gondolatához végül egy ideges reggelen jutottam el. Tudniillik a nyaralás alatt egy kukásautó szörnyű csörömpölésére ébredtem. Bezzeg a lovak mennyivel halkabbak! Utánajártam, és sok külföldi példát találtam, ahol teljesen természetes, hogy lovas kocsikkal szállítják el a lakosság szemetét.

Magyarországnak Európai Uniós kötelezettsége 2020-ig, hogy 50%-ra kell növelni a szelektíven gyűjtött hulladék arányát. Ennek jelenleg felét teljesítjük, és további célszámnövekedések várhatóak a közeljövőben. Bár törvényi kötelezettség a hulladékok szelektív gyűjtése legalább a papír, műanyag, fém és üveg frakciókra, hazánkban sok településen nem elérhető a szolgáltatás a lakosok számára. Sok helyen éppen a logisztika okoz problémát: a kukásautók nem tudnak eljutni a településekre. A lovas kocsiknak azonban ez nem jelent akadályt.

- Sok közszolgáltató attól tart, hogy ez a rendszer a most működőt szeretné felváltani, holott ez csak kiegészítené a meglévő infrastruktúrát. A lovas kocsik egyszerre 6-8 települést is ki tudnak szolgálni, és további feladatokra is használhatóak, mint például zöld területek öntözésére, illegális szemétlerakatok felszámolására. A hulladékgazdálkodóknak sem kell megrettenniük attól, hogy ezentúl lótartással is kell foglalkozniuk. A szolgáltatók akkor járnak a legjobban, ha velünk közös együttműködésben alakítják ki az eszközrendszert, hogy a lovak beszerzését (tartásuk biztosításával) és az emberek képzését szakemberek tudják végezni.

Az elkészült tanulmányterv kimutatta, hogy a települések 75%-ra kiterjeszthető lenne a modell, ezzel 6,6 milliárd Ft közvetlen költséget takaríthatnánk meg. Ugyanis a lovak és kocsi beszerzése tizede a kukásautónak, és a fenntartása is harmadannyiba kerül.

- A legnagyobb potenciált a foglalkoztatás növekedése jelenti. A rendszer bevezetése vidéken 4260 új munkahelyet jelentene, ráadásul régi kis mesterségeknek (pl. kovács, ostorkészítő, lószerszám-készítő) adhat újabb lendületet. Így minőségi, tartós munkahelyeket tudnánk biztosítani. Továbbá reneszánszát élheti a magyar hidegvérű fajta is. A rendszer környezeti előnyeiről se feledkezzünk meg. A gépjárművek kiváltása jelentős szén-dioxid kibocsátás csökkenést eredményez, ezzel fenntarthatóbbá teszi a hulladékgazdálkodást. Továbbá a begyűjtött szelektív hulladék arányára is pozitív hatással van.

- Franciaországban, amióta lovas kocsikat használnak, társasági esemény lett a hulladékbegyűjtésből. A lakosok alig bírják kivárni a lovak érkezését, néha süteménnyel kínálják a kocsist. Komoly szemléletformáló hatással bír, a gyerekek szinte követelik, hogy otthon nagyobb mennyiségben gyűjtsék a szelektív hulladékot. A modell először Kaposvár környékén fog próbaüzemben elindulni, de remélhetőleg egyre több településen fogja a kukásautók zaját felváltani a patadobogás.

A teljes tanulmány kalkulációkkal együtt elérhető az Arator Környezetvédelmi Kft. oldalán.

Képek forrása: nagyvazsonyma.hu