Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy, kettő...

A vekerdi akkumulátorbontó
Év: 
2005
Szám: 
Tél
Szerző: 
Molnár Attila

Egy cég felfedezte magának a kis Bihari települést, Vekerdet, hogy itt akkumulátorhulladék-feldolgozót építsen. A Greentech Vekerd Kft. El is indította programját. Egyszer csak feltűnt egy másik cég is...

Ennek során elvitték az érintetteket a SE.R.I s.r.l. olasz technológia bemutatására Olaszországba. Elkészült az előzetes környezeti hatástanulmány, melyet természetesen követett a részletes is. Ezen közben 2003. július 19-én népszavazást tartottak a településen, melynek eredményeképpen a lakosok 66%-a igennel szavazott a beruházásra.
Egyszer csak feltűnt egy másik cég is, az N-Con Kft. Ők szintén előzetes és részletes hatástanulmányt adtak be egy Vekerden építendő akkumulátor feldolgozóra. A különbség a kettő között alapvetően a kohászati technológiában van. Mindkét cég évi 25.000 tonna akkumulátorhulladék feldolgozását tervezi, amely hozzávetőleg az országban keletkező teljes mennyiség. Vonzó. Így nem kellene külföldre szállítani a hazánkban keletkező akkumulátorhulladékot.
Megtörtént a Greentech Vekerd Kft. engedélyezési eljárásának záróeseménye, a közmeghallgatás, amely után kiadhatják a környezetvédelmi engedélyt. Az N-Con Kft. engedélyezési eljárása még nem tart itt, hiánypótlások várnak rá.
A közmeghallgatás a polgármesteri hivatal udvarán sátrakban zajlott. A résztvevőket (mintegy hetven fő, főleg a falubeliek) a hatósági emberek, a beruházók és a hatásvizsgálat készítői vették körbe. A hatástanulmányt a Miskolci Egyetem szakemberei készítették, főleg kohászati szakemberek. Indításnak bemutatták röviden a hatástanulmányt, nem éppen közérthetően. Ezekből természetesen kiderül, hogy egyes tényezők esetében a hatásterület majdnem eléri a Bihari-sík TK NATURA 2000 területeit.
Ezután jöhettek a kérdések. Felszólalt a helyi doktornő, érdeklődve a lakosság egészségi állapotának várható romlásáról. Helyi gazdálkodók kérdezték, lesz-e lehetőség biogazdálkodásra a létesítendő üzem környezetében. Természetesen mindenkit megnyugtattak a beruházók. Ezután az egyik fő ellenző szólalt fel, a szomszéd település, Zsáka polgármestere. Érdeklődött, hogy akkor melyik cég és hol fog építeni... A polgármester aláírásgyűjtést is kezdeményezett, aggódva a környezeti ártalmaktól. Felszólalt két országgyűlési képviselő is. Az egyik szívesen látna saját lakóhelyén egy hasonló beruházás megvalósulását. Szakadj meg, szív. A másik, a helyi képviselő reméli, a hatástanulmány adatai valósak, és valóban nem fogja különösebben terhelni a környezetet a létesítmény.
Persze az ellenérdekelt cég képviselője is feltette a szakmai kérdéseit, melyre a jelenlevő szakértők nem kis cinizmussal válaszoltak, pedig alapvetően lényegi kérdések vetődtek fel. Nincs-e túl közel a falu szélén található NATURA 2000 területhez? A törőmű és az épület zárt lesz-e a zajvédelem szempontjából? Megbízhatóak-e az olasz engedélyek, hiszen ott nem feltétlenül az EU-s előírásoknak megfelelően mentek az engedélyezések?
A Tiszántúli Természetvédők Társulata képviselője is elmondta véleményét. Kifogásolta, hogy ügyfélként miért nem kapott értesítést semmiről, illetve miért kell egy NATURA 2000 terület szomszédságában akkumulátorbontót építeni.
Innentől már a hatóságok feladata, hogy kiválasszák a kevésbé terhelő technológiát és figyelembe vegyék azt is, hogy ez egy NATURA 2000 terület mellett van jelenleg. Megőrzése uniós kötelezettségünk, felelősségünk! Lássuk, mi lesz a vége. A történet folytatódik…