Mindezekbõl számunkra az következett, hogy érdemes lenne valami más szimbólumot találni a karácsonyi ünnepléshez. A visszaváltható fenyõ akció egyre nagyobb sikere meggyõzött minket arról, hogy a vágott fenyõvel való ünneplés másoknak is problémát okoz, s van értelme új jelképeket keresni, illetve a régebbieket feleleveníteni.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy senkire nem akarjuk „ráerõltetni” a vágott fenyõ nélküli ünneplést. Azokhoz az emberekhez kívánunk szólni, akik – épp az elõbb említett megfontolások miatt – maguk is érzik a változtatás igényét. A visszaváltható fenyõ az egyik, talán legkönnyebben elfogadható lehetõség az új utak kereséséhez, és ezáltal az elsõ lépés ahhoz, hogy megmozgassuk az emberek képzeletét: lehet másképp is ünnepelni a Karácsonyt. Tudjuk ugyanis, hogy habár a fenyõfaállítás szokása csak a XIX. században jelent meg hazánkban és a XX. század elsõ felében vált elterjedtté, a mai emberek többségének (hazánkban) a fenyõ a Karácsony egyik legfontosabb jelképe - éppen ezért nem olyan könnyû megválni tõle. Nem számíthattunk arra, hogy egyik évrõl a másikra akciónk elfogadott lesz, hiszen a változások rendszerint lassan, lépésrõl lépésre következnek be, idõt kell hagyni az új gondolatok, elképzelések érlelõdéséhez.

A tavalyi akciónk során igyekeztünk újabb megoldásokat is bemutatni a gyökeres fenyõ mellett, illetve helyett (ld. keretes írásunkat). Arra gondoltunk, hogy azok között az emberek között találunk ehhez leginkább partnereket, akik már megtették az elsõ lépést addigi szokásuk megváltoztatásáért: vágott fenyõ helyett egy visszaváltható fenyõ társaságában kívánták ünnepelni a Karácsonyt.

Idén – bízva az emberek kreativitásában – már csak kizárólag e lehetõségek bemutatására szeretnénk koncentrálni. Mi magunk ezúttal nem adunk bérbe visszaváltható fenyõt, azonban igyekszünk minél több kertészetet arra bíztatni, hogy vállalják fel a bérfenyõk árusítását.

Bár akciónk legfõbb motivációja az, hogy ne vágjunk ki fákat, ha nem muszáj, elképzelésünket többen, számos más megközelítésbõl bírálták.

Az akciót természetesen kezdettõl fogva ellenzik a vágott fenyõfát árusítók és a fenyõfatermesztõk. Ezt meg is lehet érteni, a saját szempontjukból nyilván nem tûnik túl jó ötletnek a vágott fenyõk kiváltását célzó kampányunk. Az õ (elsõsorban gazdasági számításokon alapuló) érveikre a mi megközelítésünk nem igazán adhat választ.

Az utóbbi években azonban néhány természetvédelmi szervezet is hangot adott nemtetszésének a visszaváltható fenyõkkel kapcsolatban. Az alábbiakban az õ ellenérveikre szeretnénk a magunk válaszát megadni ill. saját elképzelésünket bemutatni.

Elõször is vegyük sorra az ellenérveket!
1. Az ünnep után egyre többen a szabad természetbe ültetik ki a fenyõket. Ez felbecsülhetetlen ökológiai károkat okoz, hiszen a fenyõk különbözõ fajtái és nemesített változataik nem honosak hazánkban.
2. Tudomásul kell vennünk, hogy a „karácsonyfát” hazánk nyugati, délnyugati területein százezerszám termesztik, éppen úgy, mint más növényeket is, pl. a kukoricát vagy a búzát – ergo, nincs ezzel semmi probléma.
3. Az erdészeti kezelésbe adott fákból tájidegen, Magyarországra nem való erdõket nevelnek az erdészek, ami ellen minden, a természetet igazán szeretõ ember tiltakozik.
4. További érv szokott lenni, hogy a visszaváltással járó hercehurca, illetve a gyökeres fenyõk nagyobb helyigénye miatt nagyobb a szállításból adódó környezetszennyezés, hiszen több fuvarra, utaztatásra van szükség.
5. A visszaváltható fenyõt bérbeadó szervezetek becsapják a vásárlókat, mert elhitetik velük, hogy környezet- és természetvédõkké váltak, noha a gyökeres fák terjedésével csak a fenyõk szabad természetbe való kiültetésének veszélyét növelik.
6. Ez az egész akció egy nem igazán lényeges kérdéssel foglalkozik, teljesen felesleges ilyesmivel terhelni az embereket.

Lássuk, mit is gondolunk minderrõl!

Elõször is azt, hogy bírálóink rendszerint csak egy-egy elemet ragadnak ki a folyamatból, s nem az akció hosszú távú célját veszik alapul, minden következményével együtt. Az egyes pontokra adott részletesebb válaszaink az alábbiakban foglaltuk össze:

1. A gyökeres fenyõk elhelyezése véleményünk szerint csak addig probléma, amíg civil szervezeteknek kell a fenyõk kiültetésérõl gondoskodniuk. A civil szervezeteknek ugyanis nincsenek olyan lehetõségeik, mint például a kertészeteknek, amelyek sokkal jobb túlélési esélyt tudnának biztosítani a visszahozott fáknak. Õk a kisebb fákat egész évben gondozhatnák, illetve a következõ évben ismét bérbe adhatnák. Ha a fák már túl nagyok ahhoz, hogy a következõ évben ismét bérfenyõ legyen belõlük, eladhatnák ültetvényeseknek, akik egy kertészettõl nyilván szívesebben fogadnák ezeket a fákat, mint egy “ismeretlen” civil szervezettõl. Végeredményben ezeket a fákat is kivágják majd egyszer, de akkor már bútorfának vagy más szükséges célra használhatók, nem pedig egy ünnep kedvéért vágják ki – szerintünk feleslegesen.

Ismerünk olyan kertészetet, amely már évek óta árul és vesz vissza gyökeres fenyõket. Az egyik célunk az, hogy más kertészeteket is rá tudjunk venni e szolgáltatás elindítására. Ez azonban nyilván nem várható el tõlük, amíg ki nem derül számukra, hogy van igény a cserepes bérfenyõkre. Akcióinkkal egyúttal nekik is be szerettük volna bizonyítani, hogy megérné ezzel foglalkozniuk. Az idei évben felmérést tervezünk a budapesti kertészetek között arról, hogy hányan vállalnák fel a bérfenyõk árusítását.

Számunkra csak a folyamat elindítása volt a lényeg, ezért nem is növeltük a bérbe adott fák számát Budapesten az utóbbi években, noha igény mutatkozott rá.

2. A HuMuSz eddig csak iskolákba, óvodákba, kertekbe és városi környezetbe, utak mellé történõ kiültetésrõl tud, a szabad természetbe (ahol kiszoríthatnának õshonos fajokat) való kiültetésrõl hozzánk nem jutott el hír, de ha volt ilyen, szívesen megismernénk, hol és hány fa esetében történt ilyesmi.

Ugyanígy nem tudunk arról sem, hogy bérfenyõk erdészetekhez kerültek volna, ahol tájidegen erdõt neveltek volna belõlük. Mi (hasznosítási célra létesített) fenyõültetvényekrõl beszéltünk, amelyek létjogosultságát a fenyõakciót ellenzõ természetvédõk sem kérdõjelezték meg (ld. fentebb a 2. pontban).

Tudjuk, hogy a botanikusok – teljesen érthetõ okokból – általában semmilyen fenyõt nem látnak szívesen az országban, de azt gondoljuk, hogy néhány fenyõ kertekbe, út mellé történõ kiültetése még nem okoz súlyos ökológiai problémát. Amennyiben a kertészetek a fent leírt módon „átvennék” a visszaváltható karácsonyfa árusításának feladatát, ez a gond is megszûnhetne.

3. Jogos lehetne az a kritika is, hogy ha már megszervezzük ezt az akciót, akkor õshonos fajokkal dolgozzunk. Ám, mint az elõzõekben kifejtettük, a fákat nem a szabad természetbe ültettük ki, hanem városokba, azaz szennyezettebb levegõjû helyekre. Ezekre a területekre értelmetlen lenne olyan fajokat ültetni, amelyekrõl már eleve tudjuk, hogy a légszennyezettség miatt nem fognak megmaradni. A kiültetett fák nagy része sajnos így is elpusztul a nem megfelelõ kezelés miatt. (A túlélési arány a kertészetek gondozása esetén valószínûleg nagyobb lehetne.)

4. Nem értünk egyet azzal az érvvel sem, miszerint tudomásul kell vennünk azt, hogy az ország bizonyos területein úgy nevelik a fenyõket, mint a búzát vagy a kukoricát. Véleményünk szerint nagy különbség van a kettõ között: enni ugyanis kell, a vágott fenyõvel való ünneplés azonban nem szükségszerû, van rá alternatíva – évszázadokon keresztül meg tudták ezt oldani másképp is (ld. bõvebben a 2003. téli számban). Úgy gondoljuk, hogy a természetvédõknek sem lehet kifogásuk az ellen, ha azon dolgozunk, hogy idõvel kevesebb területre legyen szükség a karácsonyi fenyõk termesztéséhez.

5. Térjünk rá a szállítás kérdésére is! Való igaz, hogy a gyökeres fenyõk helyigénye nagyobb, ezért egy teherautóra kevesebb fér fel belõle, mint vágott fenyõbõl, tehát elvileg több fuvarra van szükség. Ám ez az érv ismét csak akkor igaz, ha a visszaváltható fenyõk árusítását végcélnak tekintjük. Ez azonban – mint remélhetõleg a fentiekbõl kiderült – nem így van, hiszen elképzelésünk szerint a visszaváltható fenyõk árusítása csak az elsõ lépcsõfok ahhoz, hogy minél többen fenyõ nélkül is el tudják képzelni a karácsonyi ünneplést. Ha ezt sikerül elérni, akkor összességében csökkenni fog a szállítás igénye, de legalábbis nem növekszik.

Ezek után, kérjük, mindenki maga döntse el, hogy akciónkkal becsapjuk-e azokat, akik gyökeres, visszaváltható fenyõt vásárolnak. Reméljünk, hogy fenti válaszunkkal – ha az ellenzõket nem is gyõztük meg – hozzájárultunk ahhoz, hogy az akcióról kialakított véleményük árnyaltabbá váljon.

***

Lehet fenyõfa nélkül ünnepelni?

b>Legyen a fenyõ vágott vagy gyökeres, meggyõzõdésünk, hogy meghitt, békés Karácsonyunk lehet fa nélkül is. Az alábbiakban néhány ötletet sorolunk fel arra, hogyan lehet a fát, fenyõt jelképesen megjeleníteni az Ünnep során.

Ünnepeljünk a kertben!
Akinek kertjében van fenyõfa – díszítse azt fel Karácsonyra!

Ha a fikusz nem is, de...
a szobafenyõ kiválóan alkalmas a karácsonyi hangulat megteremtésére. Díszítsük könnyû szalma- vagy papírdíszekkel!

A fenyõág is „elég”!
Egy egész fa helyett beérhetjük egy-egy ágával is (elegendõ néhány kisebb, alsó ágat levágnunk a fáról). Ezt a fa is túléli és „karácsonyi illat” is megmarad.

Kisebb fenyõágakból koszorút
formázhatunk, amely akár az ünnepi asztal dísze is lehet. Elevenítsük fel az adventi koszorú készítésének szokását!
Készíthetünk formás asztali díszt szalmából, terményekbõl vagy más természetes anyagokból is.

Süssünk karácsonyfát!
Lehet a fenyõ mézeskalácsból, de készíthetünk karácsonyfa alakú kuglófot vagy tortát, melyet mázzal beborítva kis kreativitással fel is díszíthetünk – ez lesz a legfinomabb fenyõfánk!

Tegyük a fenyõt a falra! Karácsonyfát készíthetünk úgy is, hogy egyszerû zöld filcanyagból kivágjuk a fenyõfa alakját. Erre könnyû díszeket aggathatunk, sõt, ha zsebeket varrunk rá, a kisebb ajándékokat is elrejthetjük bennük (így kevesebb csomagolópapír kell).

Viaszfenyõ
Változó méretû, formás fenyõfa alakú gyertyával is nagyszerûen helyettesíthetjük az élõ fenyõfát, sõt meggyújtáskor illatát is!

3D fenyõ
Filcbõl térbeli kiterjedésû, rongyokkal vagy faforgáccsal kitöltött fenyõfát készíthetünk. Könnyebb, szalmából vagy papírból készült díszeket erre is rögzíthetünk.

Árnyékfenyõ
Pillanatok alatt készíthetünk vékony drótból fenyõfa alakot. Ha ez megvan, a fácskát rögzítsük egy fa léc egyik végére. A léc másik végére helyezett gyertya a drótfenyõ árnyékát a közeli falra vetíti. Az árnyékkép mérete állítható a drótfenyõ és a fal távolságának változtatásával. Várjuk az Önök ötleteit az igazi fenyõfák alternatívájára vonatkozóan!

1111. Bp, Saru u. 11.
tel: (1) 386-2648
e-mail: [email protected]

HuMuSz