Gyökérzónás szennyvíztisztítás
A szennyvizet sokféleképpen lehet kezelni. A jelenlegi gyakorlat, hogy ?összecsatornáznak? egymástól távolabb eső kistelepüléseket, hogy az önkormányzatok támogatáshoz jussanak, de ezek üzemeltetése többletköltséggel és környezeti terheléssel járnak. Vannak természetközeli eljárások is, melyekről viszont keveset lehet tudni.
A kommunális szennyvíz kezelésével elsősorban saját jól fel fogott érdekünk, másodsorban az Európai Unióhoz való csatlakozásunk környezetvédelmi előírásainak teljesítése kapcsán kell foglalkozni. Hazánkban számtalan, többé-kevésbé kidolgozott terv létezik a kistelepülések esetében, amely a keletkező kommunális szennyvíz akár 10-20 kilométeres utaztatásával számol egy-egy nagyobb település tisztítójába való becsatornázással. A fenntarthatósági elemzések szerint ezek azonban hatalmas környezeti deficitet mutatnak.
Kistelepülések esetében kézenfekvő megoldás az ún. természetközeli szennyvíztisztítási technológia, azon belül pedig a gyökérzónás (nádas illetve nyárfás) tisztítók alkalmazása. Elsősorban kétezer fő alatti települések számára ajánlottak. A megvalósítást és az üzemeltetést tekintve költségkímélőbbek, mint a hagyományos biológiai-mechanikai tisztítók.
Ezen elterjedt művi technológiákkal összehasonlítva egy természetközeli szennyvíztisztító az alábbi előnyökkel rendelkezik:
Sajnos a kistelepülések szakmai felkészültségük és érdekérvényesítő képességük hiányában a forráshiányról nem is beszélve nem képesek az adott probléma megfelelő kezelésére. Ezért a egyesületünk úgy döntött, hogy a régióban felajánlja segítségét. Alapvetően két fő célt fogalmaztunk meg: megismertetni a döntéshozókkal a természetközeli szennyvíztisztítást, illetve segíteni a vállalkozó települések forráshoz jutását.
Tavaly szakmai napot szerveztünk Dötkre, az Ökorégió Alapítvány székhelyére. Fórumot tartottunk a régió kistelepüléseinek, ahol az alternatív szennyvíztisztítási technológiákról esett szó. A Belügyminisztérium képviselője az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, a KvVM munkatársa pedig a szennyvíztisztítási feladatokat összegezte az EU-konformitás jegyében. Ezután Breuer László, a Pangea Egyesület és a Göncöl Szövetség szakértője áttekintette a létező és működő technológiákat. Az Élővíz Kft. előadásában a nádgyökérzónás tisztításba nyertünk betekintést. Kocsis Anikó az Ökorégió Alapítvány gyakorlatban megvalósult programjairól tartott beszámolót: hogyan, milyen források és milyen eszközök segítségével dolgoztak. Több előadó felhívta a figyelmet a jelenleg élő pályázati lehetőségekre, mellyel forrást lehet biztosítani ezekre a beruházásokra. Végül tartalmas beszélgetés alakult ki a megjelent polgármesterek és az előadók között konkrét kérdésekről.
Szakmai kiránduáson megtekintettük a kámi, a tófeji, a kacorlaki és a zalakarosi tisztítóművet, melynek során lehetőség nyílt a tervezőkkel való diskurzusra.
A fórumon és a szakmai úton az elkötelezett települések polgármesterei a mi segítségünkkel elindultak a forrásteremtés felé. Konzorcium alakult a régió kistelepüléseinek részvételével, hogy pályázatot adjanak be az elérhető alapokhoz a tervezés és a kivitelezés költségeinek fedezésére. Reménykedünk abban, hogy a civilek kezdeményezése a települési környezet védelmét szolgálja, és a megvalósuló technológiák környezeti szempontból is a jobb megoldást fogják jelenteni.
