Budapest

Óbuda-Békásmegyer képviselõ-testülete úgy döntött, hogy bevezetik a hulladékpapír szelektív gyûjtését. A rendszer tavaszi próbagyûjtése során két hónap alatt a résztvevõ nyolcezer lakos több mint hetven tonna papírt helyezett el a konténerekben.

Csömör és Újpest májusban "hadjáratot" indított a rákospalotai hulladékégetõ bezáratása érdekében. Derce Tamás, Újpest polgármestere környezetvédelmi bûncselekmény miatt büntetõ feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mivel a szemétégetõ érvényes környezetvédelmi engedély nélkül mûködik. Az érintett tizenegy önkormányzat közül csak néhány támogatja a közös fellépést. Csak emlékeztetõül: mintegy 300 ezer embert érint közvetlenül a határértéket átlagosan 10-20-szor meghaladó károsanyag-kibocsátás, többek között a mérgezõ dioxin. A budapesti háztartási hulladék 60 %-át égetik itt el. Nemrég döntöttek úgy, hogy a fõváros és a kormány 24 milliárd forintos közös beruházást valósít meg. Ha minden simán megy, 2002-ben megkezdõdhet a rekonstrukció, és 2004. végére befejezõdhetnek mind a négy kazán munkálatai.

Vidék

Komlón mégsem épülhet meg az akkumulátor-feldolgozó üzem. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség saját korábbi döntését vizsgálta felül, majd megtagadta a környezethasználati engedély kiadását. A 3,3 milliárd forintos beruházás ellen szakmai érv nem merült fel, a hatóság a várható gazdasági és társadalmi hatások miatt ellenzi az építkezést. A beruházó Hulladék-akkumulátor Feldolgozó Rt. fellebbezett. Komló polgármestere támogatja az új üzemet, mivel a térség jelentõs munkanélküliséggel küzd. Ugyanakkor a Komlóval szomszédos Hosszúhetény a térség fejlesztését a turisztikára alapozná. Magyarország egyébként évente mintegy 22 ezer tonna akkumulátor-hulladékot exportál Ausztriába és Szlovéniába (2,42 millió dollár értékben), a 12 ezer tonna körüli ólomimport viszont 8,33 millió dollárjába kerül hazánknak.

Debrecen: Felszámolásra kerül az ideiglenes hulladéktároló. A '60-as évektõl kezdõdõen több ezer tonna nehézfémtartalmú veszélyes hulladékot, valamint olajos iszapot szállítottak a város határába, mely mára súlyos környezeti károkat okozott. A kárelhárítást két évvel ezelõtt kezdték meg: elszállították és ártalmatlanították a veszélyes hulladékot, illetve kitermelték a szennyezett földet. A szennyezõanyagot az ideiglenes tárolóból egy, a közelben kialakított új tárolóba szállítják át.

Veszprém megye: Nem épül regionális hulladéklerakó Királyszentistván határában, miután a választópolgárok többsége elutasította a beruházást. A május végi népszavazáson 84 %-os részvételi arány mellett 52 % szavazott nemmel. A végeredmény a képviselõ-testületre nézve kötelezõ érvényû. A hulladékkérdés megoldása sürgetõ, mivel a térséget kiszolgáló veszprémi hulladéklerakó már csak három, de fejlesztésekkel is legfeljebb tíz évig fogadóképes. A lakosok többsége szerint a feltételezett lerakóval tovább romlana a péti, berhidai és balatonfûzfõi vegyi üzemek miatt amúgy is súlyos környezeti ártalmaknak kitett község helyzete.

Galgamente: Beindult a szelektív hulladékgyûjtés Tura, Galgahévíz, Vácszentlászló és Zsámbok településén. Az év elején adták át az új regionális hulladéklerakót, melyet a Szelektív Kft. mûködtet. A négy település közösen, pályázatok és önerõ segítségével építette meg a 444 millió forintos létesítményt. Háromféle anyagot gyûjtenek: száraz hulladékot (zsákban), komposztálható hulladékot (zsákban) illetve a nedves és intim hulladékot (kukában). Az utóbbihoz az önkormányzat mindenkinek ingyen biztosított edényt. Elõzetes mérések szerint átlagosan 170 kg/év az egy fõre esõ szeméttermelés. A fenti három csoporttól külön választva gyûjtik a környezetre káros, mérgezõ anyagokat, például elemet, akkut, használt étkezési olajat, stb. Ezeket évente kétszer, lomtalanításkor veszi át a hulladékkezelõ. A száraz hulladékot újrahasznosító cégek felé továbbítják, amelyek másodnyersanyagként értékesítik: papír- és üveggyárnak, mûanyag újrahasznosítónak, stb. A növényi anyagokból a telepen komposztot készítenek. Végleges lerakásra csak a nedves és intim hulladékok kerülnek. A még hasznosítható hulladék külön gyûjtésével a lerakó 70 évre elegendõ helyet ad, enélkül 25 év alatt betelne.

A világ

Áprilisban az Európa Parlament jóváhagyta azt a javaslatot, mely a gyártókat a polivinil-klorid helyettesítésére kötelezi termékeikben. Európában ezentúl kötelezõ a termékeken a PVC-tartalmat jelölni, betiltották az ólomtartalmú adalékanyagok használatát, és bevezették a PVC-hulladékok külön gyûjtését. Fogyasztóvédõk és környezetvédõk évek óta sürgették a tiltást a lágy PVC-gyerekjátékokból kioldódó mérgezõ ftalát miatt. Az Európai Bizottság független tanulmányai rávilágítanak a PVC által okozott környezeti és gazdasági károkra. Ha nem történik változás, a PVC-hulladék tömege 2020-ra várhatóan évi 7,2 millió tonnára nõ. A mechanikai újrafeldolgozás nem megoldás, mivel a keletkezõ hulladék tömegének mindössze 18 %-át lenne mód feldolgozni. 1 kg PVC elégetése mintegy 1 kg veszélyes hulladék keletkezésével jár. Az égetés növeli a hulladék kilúgozódásának veszélyét, valamint az így keletkezett maradványokat is semlegesíteni kell, ami többletköltséggel jár. A PVC-bõl a hulladéklerakóban kimosódhatnak a ftalátok, ami hosszabb ideig tarthat, mint a lerakók tervezett 80 éves élettartama. A hulladéklerakókban keletkezõ tüzek során pedig dioxinok és furánok keletkezhetnek, és juthatnak a légkörbe. (CivilPress)