Az egyszer használatos műanyagok napjaink egyik legnagyobb kihívását jelentik, amik nemcsak a természetet, hanem egészségünket is veszélyeztetik. A Műanyagmentes Július egy nemzetközi kihívás, amely arra ösztönöz, hogy apró, ám annál hatékonyabb lépésekkel csökkentsük a műanyagok mennyiségét a mindennapjainkban. Ez a kihívás nem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy felismerjük: a valódi változás a kis szokásaink átformálásával kezdődik.

Múlt héten a francia szenátus jóváhagyta a fast fashion-t korlátozó törvény módosított változatát, amely, ha életbe lép, megtiltaná a gyorsan terjeszkedő kínai e-kereskedelmi oldalak, köztük a SHEIN és a Temu reklámozását.

A Pepsi feladta legfontosabb környezetvédelmi ígéretét: nem teljesíti, hogy 2030-ra csomagolásainak 20 százaléka újratölthető legyen – ezzel egyértelműen hátat fordított a műanyagszennyezés elleni valódi küzdelemnek. Ezzel egy időben a vállalat jelentősen mérsékelte a „szűz” (azaz az új) műanyag használatának visszaszorítására és az újrahasznosított anyagok használatának növelésére vonatkozó vállalásait is.

A hulladékhierarchiáról és a Nulla Hulladék Hierarchiáról korábban is írtunk, ám azóta jópár év eltelt, és megérett rá az idő, hogy ismét elővegyük a témát. Az alábbiakban bemutatjuk a Nulla Hulladék Hierarchia legújabb, 8.1-es verzióját.

Az elmúlt években számos válsághalmazzal szembesültünk a kihívásokkal teli globális körülmények hátterében. Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése tovább fokozódik, ahogy egyre közelebb kerülünk a visszafordíthatatlan károkhoz, elérve a bolygó határait, miközben a meglévő egyenlőtlenségek súlyosbodnak. Ezek a környezeti kihívások a politikai kiszámíthatatlanság, a növekvő protekcionizmus és a megszorítások új korszakában bontakoznak ki. Esra Tat, a Zero Waste Europe ügyvezető igazgatójának írása.

A Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztálható zacskókkal végzett kísérlete 2023 októberében mondhatni lezárult, hiszen a kísérletnek „otthont adó” komposztponton az elásott zacskóknak már semmi nyomát nem találták a civil szervezetek munkatársai. Ám kíváncsiak voltak, vajon szemmel nem látható maradványok fellelhetőek-e. Hosszas előkészületet követően végül sikerült találni egy labort, ahol ezt is megvizsgálták.

A Baden-Württemberg-i Napenergia- és Hidrogénkutató Központ (ZSW) a közelmúltban indította útjára a „CarbonCycle” úttörő projektet. A projektben egy olyan innovatív, magas hőmérsékletű eljárást tesztelnek, amely lehetővé teszi, hogy a műanyagiparban korábban nem hasznosítható feldolgozási és gyártási maradékanyagokat termokémiai úton hidrogénben gazdag gázzá és szilárd szénfrakcióvá bontják, amely kiváló minőségű másodlagos nyersanyagként használható.

A belga főváros, Brüsszel úgynevezett Öko-bölcsőde projektje annak elérését tűzte ki célul, hogy az összes brüsszeli önkormányzati bölcsődében 2026 végéig fokozatosan bevezetésre kerüljenek a mosható és újrahasználható pelenkák. Az eldobható pelenkák kérdése a városban ugyanis igencsak égetővé vált, mert az önkormányzati bölcsődék évente 1700 gyermeket fogadnak, és csaknem 1,5 millió eldobható pelenkát használnak fel. A bölcsődék helyzetét tovább rontja, hogy 2021-ben megszűnt a hulladékkezelési díjak alóli felmentésük, ez pedig nagy költségterhet is jelent a számukra.