A KukaBúvár 2002. téli számában írtunk egy ausztriai iskolája biobüféjéről. Ezt a példát számos ökoiskola tűzte ki magának feladatként, de sajnos a megvalósítása számos nehézségbe ütközik. De nézzük, mit is rejt magában ez a fogalom: ökoiskola?

Szeptember 16-án az Ózon(réteg Védelmének) Világnapján időmérő versenyen kísérték útjukra prominens politikusainkat a Rügyecskék aktivistái. Az alkalom az Autómentes Napból Mobilitási Hétté avanzsált rendezvény nyitó eseménye volt.

A magyar életszínvonalból és részben a felfogásból eredően a családok jellemzően csak a lakás vagy ház berendezése után gondolhatnak a hozzá tartozó kert, előkert, esetleg társasházi közös udvar berendezésére. Elöljáróban szögezzük le: a környezetkímélőbb kert nem feltétlenül drága, sőt, az alábbiakban törekszem az olcsó, átlagos kivitelezési módokra, ötletekre irányítani a figyelmet. A kertészeti árudák, még inkább a barkácsáruházak " félve említem, hogy barkácsBOLTok, hisz ilyenek már alig vannak " megteltek ostoba, haszontalan és környezetszennyező holmikkal, amiknek egy kertben sem helye, sem keresnivalója nincs, csupán fogyasztásra készültek. Ilyenek a műanyag kacsák, libák, törpék, a csak egyetlen funkció ellátására alkalmas, energiazabáló kerti gépek, a nevetséges térfogatú, műanyag komposztálók.

Egy kispesti iskola tanulói komolyan veszik a papírgyűjtést, sőt már azt is látják, hogy mintha nem lenne minden rendben a papír újrajasznosítása körül. Levelet írtak Kóródi Mária szakminiszternek, amelyet a KukaBúvárnak is megküldtek. Szívesen közöljük, és biztosak vagyunk benne, hogy a választ is közölhetjük következő számunkban.

A tudatos vásárló a vásárlás pillanatában kinyilvánítja értékrendjét azzal, hogy mit vagy mit nem vesz le az üzlet polcáról. Nem nyilvánvaló viszont, hogy ezt miért teszi, vagy az, hogy mi helyett választott. A döntések vizsgálatának, azok besorolásának, tipizálásának mára kialakult egy többé-kevésbé elfogadott rendszere.

Márciusban Szombathelyen került sor a hazai zöld szervezetek XIII. Országos Találkozójára. A HuMuSz kihasználta a 700 résztvevős banzájt arra, hogy megnyilatkoztassa a hasonló értékrenddel bíró harcostársait. Pontosabban arra voltunk kíváncsiak, hogy a fogyasztói társadalom megannyi idétlensége közül melyek azok a termékek, amelyek legkevésbé férnek bele a zöldek lelkivilágába. Ami értékrendünk szerint annyira felesleges, annyira bóvli, ami oly? mértékben veszélyezteti a környezetet vagy az egészséget, hogy nem, nem, soha A kétszer tíz terméket (termékcsoportot) a megadott húszas listákról lehetett bejelölni, illetve egyénileg kiegészíteni. Íme az eredmény:

A Dorogi Környezetvédelmi Egyesület felmérése a város környezeti állapotáról, a lakosok véleményéről, a környezetvédelmi kérdésekről szól. A megkérdezettek 70%-a nő, 30%-a férfi volt, átlagéletkoruk 40,6 év. Az alábbiakban azokat a kérdéseket és válaszokat mutatjuk be, amelyek országosan is tanulsággal bírhatnak.