Lassan fél év telt el a kampány kezdete óta, de a KAC "f"-keretébõl még 2001 júniusában megnyert összegek egy része februárig sem érkezett meg a régióközpontokhoz. A dél-dunántúli régió ebbõl a szempontból különösen kedvezõtlen helyzetben volt . Ettõl függetlenül jelenleg kb. 150 Tájsebész-csoport mûködik szerte az országban. A legtöbb jelentkezõt a gyõri székhellyel mûködõ régióközpontban regisztráltuk: három megyébõl -- Vas, Komárom-Esztergom, Gyõr-Moson-Sopron -- összesen 33 csapat vesz részt a programban. Az õszi tapasztalatok alapján levonható az a következtetés, hogy a Tájsebészet fõként kistelepüléseken népszerû. Sem Budapestrõl, sem vidéki nagyvárosainkból nem érdeklõdtek túlzottan a Tájsebészet iránt, ezekrõl a helyekrõl csupán egy-két jelentkezõt regisztráltunk. Ez is bizonyítja, hogy a kisebb települések lakossága, a helyi közösségek sokkal inkább magukénak érzik lakókörnyezetüket, figyelemmel kísérik annak állapotát és ami a legfontosabb, tenni is hajlandóak érte. Ezzel szemben a városi lakosság gyaníthatóan leginkább a közszolgáltatókra számít. A csoportok nagy része általános iskolák osztályaiból, szakköreibõl szervezõdött, de akadnak cserkészcsapatok, középiskolák, nyugdíjas klubok, helyi civil szervezetek is. Az elmúlt idõszak nagy elõrelépésének tekintjük, hogy elkészültek a közhasznú reklámklipek, amelyeket a TV- és rádióállomások már március elejétõl sugároznak.

Augusztus végén-szeptember elején valamennyi régióközpontban elindult a munka. Megjelentettük és postáztuk a Tájsebészet Hírlevél harmadik számát (amely tartalmazta a versenykiírást és a jelentkezési lapot), elkészültek a segédanyagok és az iskolaév kezdetére országos szinten kiírtuk a pályázatot, tehát teljes gõzzel beindult a kampány.

Az Életfa Környezetvédõ Szövetség (Heves Megye) mellett komoly szakértõi háttér működik, felölelve szinte minden szakterületet. Gyakran fordul hozzánk a megyei és az egri rendőrség hulladékkal, veszélyes hulladékkal kapcsolatos ügyekben. Az Egererdő Rt. (helyi erdőgazdaság) például megunta, hogy folyton a saját költségén kénytelen eltakarítani a szemetelők után a hulladékot, s ezért a jelentősebbnek tűnő ügyekben feljelentést tesz a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. (Jelentősebb ügy: 1-2 m3-tõl felfelé.) A rendőrség sem szereti a lezáratlan ügyeket, mert rontják a statisztikát, így komolyan kezdenek foglalkozni a dologgal. A helyszíneket szakértőként bejárva általában kilencven százalék biztonsággal megbecsülhető az elkövető, mert mindig hagy maga mögött valami jelet. Egy képeslapot, egy befizetett csekket, stb. Az alábbiakban néhány érdekesebb esetről számolunk be.