Végsõ elkeseredésemben, valamint a HuMuSz tevékenységeinek propagálása végett született meg e cikk.

A szóda 2004 áprilisában bekerült a hungaricumok közé.  A szikvízkészítõ mesterség történetét és ereklyéit  tavaly, egy - a Várban rendezett kiállításon is megismerhettük. Év végére elfogadta az országgyûlés a termékdíj törvény módosítását, ami esetleg életben tarthatja az újratölthetõ csomagolásokat. Ezek apropóján kerestük meg az Szikvízkészítõk Országos Ipartestületének elnökét, Deák Lászlót, aki március 15-én Kóka János gazdasági minisztertõl kitüntetést vehetett át.

Legalább tizenöt éve nem ittam kólafélét, utoljára néha tonikot, de az is régen volt. Jelentem, lehet ezek nélkül teljes életet élni. Ha az ízlésemet, az italok összetételét, a fílinget, a multinyomulást, a marketinget és a csomagolást számba veszem (a kóla helyett), akkor szóba sem jöhet, hogy valaha visszaálljak ezekre a levekre. A kiszáradás ellen viszont védekezni kell valahogy. Szögezzük le: még mindig a legjobb az ivóvíz. Mégis, anélkül, hogy bárkit rá akarnék beszélni, nézzük, mi a helyzet a sörfronton.

Kezünkbe akadt egy idei cseh vizsgálat anyaga, melyben az ásványvíz-csomagolások közül a visszaváltható üveg és az eldobható PET-palack életciklusát hasonlították össze. Korábban általánosságban foglalkoztunk az ún. LCA-val vagy életciklus-vizsgálattal, most egy gyakorlati számítás eredményével tudunk szolgálni. Az alábbiak a tanulmány összefoglalóját adják.

Németországban törvény írja elõ, hogy január elsejétõl bizonyos italok esetében (kóla, üdítõk, sör, ásványvíz) az üvegre, illetve a dobozra betétdíjat kell felszámolni. A borokra és a tömény italokra ez nem vonatkozik.