250-bõl végül 132 illegális hulladéklerakókat felszámoló projekt kapott támogatást. Az adófizetõk 1 %- felajánlásaiból származó 250 millió forintot a KvVM még 100 millióval ki is egészítette. Lássuk hát tisztán a pályázati rendszert – és aztán az országot is!

A helyi aktivitás sok esetben valamilyen helyi érdeksérelembõl, s így krízishelyzetbõl bontakozik ki. Jó esetben nem hagyják magukat az emberek: elindul egy folyamat, melyben a lakosság, vagy csoport tiltakozni kezd, tüntetés, „asztalverés”, ilyesmi... Sokszor az elhúzódó folyamatban megismerik a törvényes lehetõségeket, jogaikat céljaik eléréséhez, és akár együttmûködés is létrejöhet, melyben a civilek partnerévé is válhatnak az addig szemben álló félnek, a közösség tényleges érdekeit próbálva érvényesíteni, kontrollt gyakorolva. Tehát a radikális tevékenységnek is megvan a helye a folyamatban, de a végsõ cél azzal is a normális partneri viszony, amelyben illetékesnek tekintik a helyi polgárokat az életüket és körülményeiket meghatározó ügyekben...
Na, de amikor mindez nem megy...

Amikor hulladékos problémákról beszélünk, többnyire a települési szilárd hulladékok vagy az ipari hulladékok problémája jut az eszünkbe. Pedig van egy olyan hulladékfajta, amelyet ugyancsak nagy mennyiségben termelünk, és amely a magas szerves és szervetlen szennyezõanyag tartalma miatt szintén sok gondot okoz. Csakhogy ezekkel a gondokkal a mindennapi életünk során ugyanúgy nem szembesülünk, mint a kommunális hulladékaink problémáival. Nemes egyszerûséggel lehúzzuk a WC-n.

Mi lehet az összefüggés? Az alábbi cikk erre próbál választ adni. Persze igazából nem rólam van szó, hanem rólunk. Meg arról, hogy annak ellenére, hogy a hulladék keretirányelv az összes módosító indítványával együtt halálosan unalmas olvasmány, mégis miért lehet érdekes számunkra.

ECO-TV projektként is emlegetjük, de a hivatalos megnevezés ennél sokkal bonyolultabb. Az INTERREG III/C Perspective Program támogatásával megvalósult „Katódsugárcsövek újrahasznosítására vonatkozó stratégiák kidolgozása" címû alprojekt vezetõje a Valenciai Tartományi Önkormányzat (www.dival.es/medioambiente). A projekt célja a katódsugárcsövek nyersanyaggá történõ átalakítási lehetõségeinek feltárása építõipari hasznosítás céljából.

Mikor február végén elindultunk a HuMuSz Házból, hogy Kõbányán felkeressük a börtön és a temetõ közötti ipartelepet, még nem voltam benne biztos, hogy szellemi élményben lesz részem. Higgyék el, izgalmas látogatás volt! A Fe-Group Invest Zrt. hulladékfeldolgozó telepén a cégvezetõk - idõsebb és ifjabb Balatoni Henrik - lelkesen kalauzoltak minket birodalmukban. Gajdov Géza írása

A szerda esti elõadások keretében 2007. november 28-án Murányi Veronika néprajzos tartott elõadást a HuMuSz Házban. Kutatásának helyszíne megfelel annak, amit egy néprajzostól a laikus elvár. Ám a kutatás tárgya meglehetõsen szokatlan. A gyimesi csángók és hulladékaik. Aki az elõadást elmulasztotta, most megláthatja: izgalmas téma.

Közmeghallgatás Szentgotthárdon

„Minden állat egyenlõ, de egyes állatok egyenlõbbek a többinél.” – ez az orwelli mondat jutott eszembe azon a szentgotthárdi közmeghallgatáson, amelynek feladata a határra tervezett hulladékégetõ megvitatása volt. Vita persze nem volt. Az osztrák befektetõ, a BEGAS AG igyekezett úgy viselkedni, mintha „egyenlõbb” volna a gotthárdiaknál.