Az Ügy
A közösségfejlesztéssel a fõ célunk, hogy az állampolgári részvételt, a közösségi kezdeményezéseket és a civil társadalmat segítsük, erõsítsük. A legfõbb eszközünk az emberek cselekvõ és kezdeményezõ képességének fejlesztése. Hogy felvállalják a felelõsséget, és hogy képesek legyenek változtatni az életkörülményeiken! Hogy a problémából közös akarat, majd cselekvés váljon!
A rendszerváltás óta lehet a civil szerepvállalás valódi növekedésérõl beszélni. Az akkori népmûvelõ szakemberek közül többen úgy gondolták, hogy nem szabad csupán „profikra” bízni a humán fejlesztést, hanem át kell adni az embereknek a kezdeményezést. Ehhez volt szükséges a Közösségfejlesztõk Egyesületének létrehozása, külföldi minták és hazai tapasztalatok nyomán.
A közösségi beavatkozás fogalmának három területe létezik: a helyi fejlesztés, a társadalmi tervezés és a (radikális) társadalmi akció. A közösségfejlesztés ezek közül eddig fõként az elsõvel foglalkozott: kis, feladatorientált csoportok, helyi és települési közösségek fejlesztésével, tanításával. A helyi fejlesztésekben a hangsúly a tartós folyamatokon van!
A helyi munkában az a legnagyobb sikerélmény, ha megalakul egy civil közösség és valós felelõsséget vállal a helyi ügyekben, nyomást gyakorol, nyilvánosságra hoz, tiltakozik, változtatásokat eszközöl, akár a környezetvédelem, oktatás, politika, kultúra, stb. terén. Ha egy település lakói kitisztítanak egy tavat, rendbe hozzák a környéket, tüntetnek az iskolabezárások ellen, vagy létrehoznak egy saját újságot, helyi rádiót...
Amikor az emberek saját kezükbe veszik életük fontos területeinek irányítását, s nem hagyják, hogy csak a „profik” cselekedhessenek.
A munkánkkal tehát a saját távozásunkat készítjük elõ az adott közösségbõl. Célunk, hogy az elindult folyamatok nélkülünk menjenek tovább, ami természetesen nem jelenti azt, hogy késõbb nem fordulhatnak bármikor tanácsért hozzánk. Gyakori, hogy a már mûködõ helyi aktivitásokat össze lehet kapcsolni más területeken folyó cselekvésekkel, és így kialakulhat kistérségi, regionális, vagy akár országos szintû civil együttmûködés is.

Eszközök
Az eszközök között szerepelnek felmérések és más aktivizáló módszerek, a nyilvánosság fejlesztése, konferenciák, elõadások, szemináriumok, mûhelyfoglalkozások szervezése, és más szakmai tevékenység, mint a szakmai publicisztika (Parola) fejlesztése, nemzetközi programok, könyvkiadás és egy közösségi médium: a Civil Rádió mûködtetése. Ez utóbbi, mint ahogyan a képzési tevékenység is, már évekkel ezelõtt önállóvá vált, azokra külön szuverén szervezetek alakultak.

A kapcsolat
Az emberek többnyire úgy találnak ránk, hogy ismeretség vagy korábbi munkáink nyomán megkeresnek bennünket. De van úgy, hogy mi magunk keresünk meg kísérletezõ kedvvel egy térséget, amely szakmai innovációt hordozhat magában, új területekkel, helyi problémákkal és megoldási lehetõségekkel találkozhatunk. A leghátrányosabb helyzetû helyekre megyünk, a fõvárosban és vidéken. Munkánk van elég, túl sok is, nem kell nagyon hirdetni magunkat. Lényeges azonban, hogy csak ott lehetséges változásokat elérni, ahol erre megvan az elszántság, a közös akarat.
Emellett minden évben - így az idén is július 23-tól 26-ig - Kunbábonyban megrendezendõ Nyári Egyetemünk az állampolgári részvétel fejlesztéséért, vagy az õsszel zajló Állampolgári Részvétel Hete (ÁRH) is, amely nem csak elméleti témáknak, hanem a már létezõ kezdeményezéseknek és „jó gyakorlatoknak” is nyilvánosságot biztosít. Az ÁRH kampányhét és országos programsorozat egyben, parlamenti felszólalással, sajtótájékoztatókkal, számos eseménnyel a helyi szervezetek illetve a hálózati pontjaink kivitelezésében, saját ötleteik alapján. Ezek lehetnek konferenciák, médiaesemények, akció jellegû, figyelemfelhívó megmozdulások.

Fenntarthatóság
A legnagyobb siker talán az, hogy a közösségfejlesztés fennmaradhatott Magyarországon, jóformán mindenféle hazai támogatás nélkül - ez alól kivétel a négy éve a szociális tárca által elindított és támogatott Közösségi Kezdeményezéseket Támogató Hálózat (Köztámháló). Ez a hálózat éppen a kezdeményezõkészségben hiányos, vagy más okból eszköztelenebb területeken végez munkát, megyénként egy-egy szakember részkapacitásának felhasználásával.
Fontos látni azt, hogy az Egyesület megpróbál egyszerre mozgalomként és szakmai szervezetként is mûködni, a két létforma között egyensúlyozni. Van szakmai hálózatunk, két-három munkatársunk, van egy biztos alapokon nyugvó, hivatalos, szervezeti felépítéssel bíró oldala is a tevékenységünknek, de sokan az „ügy” érdekében tevékenykedõ „mozgalmárként” vannak jelen.
Sajnos úgy tûnik, mintha a civil társadalom fejlõdése csak a civilek érdeke lenne, mintha a politika csak alkalmazkodó, beilleszkedõ, követõ állampolgárokat, a gazdasági szféra pedig csak fogyasztókat szeretne látni, nem pedig öntudatos polgárokat. Ezért ilyen környezetben nagyon nehéz ma civilnek, vagy aktív állampolgárnak lenni Magyarországon.
De nem lehetetlen :)
Minden, ami fontos a közösségfejlesztésrõl: www.kka.hu