Magyarországon a szelektív hulladékgyûjtés terén az elmúlt években komoly elõrehaladás történt. A lakosság gondosan válogat, a konténerek szépen telnek. A kukabuvar.hu rendszeres olvasói tudják, hogy a nagy kérdés az, hogy van-e hazai háttéripar a szelektíven összegyûjtött hulladék újrafeldolgozására. Elég, ha a mûanyag PET-palackok példáját említjük, ezeket nem csekély környezeti terheléssel Kínába szállítják újrafeldolgozásra. Ezért lepõdtem meg, mikor elõször hallottam, hogy az Orosházi Üveggyár - mai nevén Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. a jelenleginél sokkal több üveghulladékot is fel tudna dolgozni. Krasznár Györgyit, a cég minõségfejlesztõ mérnökét Gadó György Pál kérdezte.

"Az nem fordulhat elõ, hogy másra költjük az adófizetõk pénzét!"- mondta Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter a Tiszta Magyarországért Bizottság ülésén június 22-én a HuMuSz Házban. A HuMuSz továbbra is mindent megtesz azért, hogy a felajánlott 1 %-okból az illegális hulladéklerakók felszámolása átláthatóan és hatékonyan történjen.

Amikor a lakás úszik és az alsó lakó üvölt, hogy beázás terjed a plafonján, nem vödröt, lapátot, rongyot kell elõször ragadni, hogy a vizet fölszedjük, hanem a fürdõszobába kell rohanni a csapot elzárni. A környezet- és természetvédelemnek esélye sincs, amíg a túlnépesedést nem sikerül visszafordítani. Simonyi Gyula (Bocs Alapítvány) jegyzete. A Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Stratégiához írta hozzászólásként.

Az Európai Unió 1973 óta elemzi polgárainak véleményét. Mára oda jutottunk, hogy az Eurobarometer-nek nevezett nagy uniós közvéleménykutató a 27 tagállamban havonta végez felméréseket. A polgárok környezethez való viszonyát 2002-ben 15 tagállamban, 2004 õszén 25 tagállamban vizsgálták. Könczey Réka megkereste a 2004-es kutatás eredményeit, és a hulladékos kérdésekre koncentrálva komoly terjedelmû elemzést írt. Ajánljuk a részletekre nyitott olvasók figyelmébe! A többiek kedvéért röviden összefoglaltuk a legfontosabb megállapításokat.

Népszavazás Pusztazámoron, váratlan fordulat Inotán, a valaha volt legnagyobb magyarországi égetõellenes tüntetés Szentgotthárdon. Súlyos csapások érték a magyarországi égetõs ipart, de egy új minisztériumi tanulmány olvastán kiderül: új harcok várnak az égetõ-ellenzõkre.

A Pécsi Zöld Kör 2006. decemberében levelet írt Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, kérve azokat a szakértõi anyagokat, amelyek alapján a magyar Kormány 2006. áprilisában úgy döntött, hogy peren kívül az eredeti összeg többszörösét fizeti ki a garéi veszélyes hulladék felszámolásával eredetileg megbízott AGM Beton Rt-nek. Elõzmények. Pánovics Attila írása.

Esélyes, hogy lesz! Persze, hogy mikor és milyen formában, arra még nem mernék fogadni, mindenesetre sok lényeges elvben egyetértünk a szaktárca képviselõivel és más hulladékos szereplõvel. Elõzõ cikkünkben (Milyen legyen az új szemétdíj szabályozás?) leírtuk a HuMuSz koncepcióját a szemétdíj-reformmal kapcsolatban, most a fontosabb reagálásokat foglaljuk össze.

A csomagolóanyag-hulladékok kezelésére létrehozott legnagyobb koordináló szervezet, az Öko-Pannon Kht. részben a lakosságtól gyûjt, részben pedig „egyéb koncentrált keletkezési helyeken". A gyõri Reflex Környezetvédõ Egyesület tavaly nyáron azt szerette volna megtudni a közhasznú társaságtól, hogy pontosan hol és mekkora mennyiséget gyûjtött 2005-ben. Az Öko-pannon az adatokat megtagadta, ezért a Reflex a bírósághoz fordult. A bíróság elsõ fokon a környezetvédõknak adott igazat. Az alábbiakban Schiffer András, a TASZ ügyvivõje kommentálja a pert.