Könyvajánló
Ökohanták I.
A "Fogyasztóvédelmi füzetkék" sorozat 9. sz. füzeteként jelent meg Kalas György: Ökohanták c. brosúrájának I. része. A közérthető nyelvezetű kiadvány témája a környezettel való reklámozás, az azzal kapcsolatos tíz évi tevékenység összefoglalása. A bevezető általánosságban tárgyalja a "környezetbarátsággal" való reklámozás alapelveit, a reklám "fogyasztás" környezetvédelem összefüggéseit és a piaci szereplők ezekkel kapcsolatos törekvéseit. További alcímek a brosúrából: "A fogyasztói környezetterhelés csökkentésének eszközei", "Reklám zöld reklám", "A környezeti reklámok problémái", a "Zöld reklámok jogi szabályozása".
A színes rajzokkal illusztrált tetszetős kiadványban a szerző néhány elhíresült jogeset felidézésével emlékezik meg a "zöld piktorokkal" vívott jogi csatározásokról.
Kiadó: a REFLEX Környezetvédő Egyesület
Zajkeverõk
a címe a REFLEX Környezetvédő Egyesület által nemrég megjelentetett füzetkének. Az egyesület a zajügyben megjelentetett két korábbi füzete (Zajözön, Sulizaj) után ismét egy lakosságot érzékenyen érintő témát talált. A Környezeti Tanácsadó Irodák visszajelzései alapján ezúttal az épületen belüli zajok problémáinak feldolgozására vállalkozott. Ezen belül némi fülbiológia után külön foglalkozik az épület-akusztikával, a háztartási gépek, az elektroakusztikai berendezések zajával. A dinamikus szomszéd fapapucsán kívül szó esik a gyermekek mozgásigényéről, a házban lévő vendéglők neszezéséről és a zaj elleni védekezés jogi lehetőségeiről. A Csendes utószó a fogyasztói társadalom és egy rohamosan süketülő nemzedék közötti összefüggéseket keresi.
A kiadvány szerzője Kalas György, megjelent a Fogyasztóvédelmi füzetkék c. sorozatban.
Hulladékgazdálkodás
szerk.: dr. Zimler Tamás, Tertia Kiadó, Budapest 2003.
Szándéka szerint szakirányban tevékenykedő önkormányzati dolgozóknak, diákoknak és a hulladékgazdálkodás iránt általában érdeklődőknek íródott könyvről van szó. A szándék véleményem szerint csak részben teljesül: az első célcsoportnak feltétlenül hasznos összeállítás, diákok számára már éppen a gyakorlat hiánya miatt nehezebben emészthető anyag, s az általában érdeklődő állampolgárnak meglehetős elszántsággal kell rendelkeznie, ha képet akar kapni a hulladékgazdálkodásról.
Ismerteti a meglehetősen száraz ismeretanyagot jelentő alapfogalmakat és közvetlen jogi alapokat: a hulladékokra vonatkozó általános kategóriáktól kezdve a tényleges besorolásukig. Ez utóbbit példákkal is illusztrálja, ami nagyon szükséges, de nem eléggé didaktikus: a szakterületen kissé már jártas olvasó számára azonban rendkívül hasznos.
Az Európai Uniós hulladékkezeléssel és -gazdálkodással kapcsolatos jog és gyakorlat fejezete ugyancsak ezzel a problémával küszködik: óriási ismeretanyagot használhatóan és röviden tolmácsolni? Bizony elég nehéz. Így például az önmagában fontos ismereteket közlő fejezet (Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó jogszabályok) kissé lóg a levegőben: miért éppen ezeket szemelték ki a szerzők, milyen hatásaik vannak a kiemelt hulladékoknak, stb. Ezekre a kérdésekre adott rövid utalás nélkül a kezdők bizony elkedvetlenedhetnek ? sőt, egyes esetben a szakemberek is elbizonytalanodnak. Ha ezeken az érzéseken túltesszük magunkat, és a feldolgozott téma általános vonásaira koncentrálunk, akkor a fejezet végén nemcsak öregebbek, hanem tapasztaltabbak is leszünk. Örvendetes pl. az elektronikai és elektromos hulladékokról írt kellő méretezésű alfejezet.
Igen fontos és jól érthető a Közgazdasági megfontolások a hulladékgazdálkodásban és a Megtakarítások a hulladékok csökkentésén keresztül c. fejezet, amelyekben jó példákkal és számításokkal követhető a hulladékcsökkentésre, -kezelésre és ami nagyon lényeges! az elmaradt haszonra és a bújtatottan jelentkező károk figyelembe vételére irányuló megfontolások. A bemutatott cégek ezen tevékenységének ismertetése persze kissé rózsaszín, dehát melyik cég állítana ki magáról rossz bizonyítványt?
A Biológiai hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés Magyarországon c. fejezet, sajnos, igen rövid. Lehet, hogy azért, mert itt még ez a tevékenység gyerekcipőben jár Hiányzik a komposztálás és erjesztés kellő terjedelmû ismertetése és ami kellene itt is: propagálása! Szakmai szempontból viszont jól megalapozott az írás: nemcsak a tényeket, hanem a folyamatokat is jól ismerteti (legjobban a silózást), amelynek révén a kezdők is kezdhetnek fényt látni az alagút végén hátha megértik az egész könyvet? A komposztálás és erjesztéses kezelés hiányát pótolja a Települési szilárd hulladék biológiai kezelése c. fejezet, sajnos, külföldi sikertörténetekkel. Magyarországon is vannak lehetőségek!
A Kommunális hulladékgazdálkodás helyzete és lehetőségei c. fejezet oktató jellegű: a tényektől kezdve a megoldások egyes módozataiig didaktikusan felépített, példákkal illusztrált, jól informáló anyag. Ugyanez mondható a Hulladékelhelyezést tárgyaló részről is: ez is tudományos igényességgel írt fejezet, s talán paradox módon a könyv célját tekintve ez hibája is. A mit tehetünk? és kik teszik? kérdésre nincs utalás...
Speciálisnak mondható területet érint az Egészségügyi hulladékok fejezet, amely éppen ezért gyakorlati problémák esetén is jobban használható: definíciókat és jogszabályokat is ismertet a tárgyalt területhez kapcsolódóan.
Ha a vége jó, minden jó Az utolsó fejezet részletes és jól érthető képet ad a termikus hulladékkezelésről, amelyben azonban a technikai és gazdasági szempontok mellett Az emisszió és immisszió hatása a környezetre c. alfejezet eltörpül. Szerencsére a fejezet végén, az utolsó szó jogán lehetőséget kap de nem használja ki... Kár.
Egy külön fejezet nagyon kellett volna ebbe az alapjában véve igen hasznos (nem kezdőknek szóló!) könyvbe: a hulladékmegelőzés (van rá ugyan törekvés, de nagyon elbújik: Szemléletformálás, tájékoztatás, képzés, oktatásról van egy fél oldalnyi anyag a Kommunális hulladékgazdálkodás helyzete és lehetőségei c. fejezetben). Örvendetes, hogy már ez is helyet kapott de ilyen keveset?
Zsombok György