A rendszer elindításához mindenekelõtt kellett egy elhivatott polgármester (Zdana--Zsadány), aki keresztülvitte akaratát a képviselõtestületen és az anyagi érdekeltség megteremtése révén a lakosság jelentõs részét is sikerült megnyernie a környezetbarát változtatásoknak. Valószínûleg a helyi emberek környezeti tudatossága is kellõ szintû a kezdeményezésben való részvételre.

A szelektív gyûjtés lebonyolítására az önkormányzatok saját céget hoztak létre és a szükséges felszerelés beszerzéséhez arányos összeggel járultak hozzá. Így vettek egy új Avia teherautót, melynek platójára a frakcióknak megfelelõ fémkonténerek kerültek, egy osztályozó és egy tömörítõ berendezést. Mára egyébként a telepet (Koksov-Baksa) egy bérbe adták vállalkozásnak, amelynek érdeke a gazdaságos üzemeltetés.

A gyûjtés a papír, üveg, mûanyag és textil frakciókra terjed ki. A fémet úgyis mindenki értékesíti, a veszélyes hulladékokkal nem tudnak mit kezdeni, a komposztálható szerves anyag felhasználására pedig most dolgoznak ki egy rendszert a Friends of the Earth kassai szervezetének segítségével.

A szelektálás már a háztartásokban megtörténik. Minden család térítésmentesen kapott egy állványt -- amit e célra kevesen használnak -- és egy erre függeszthetõ, frakciónként eltérõ színû mûanyagzsák készletet. A gyûjtõautó kéthetente érkezik és a begyûjtést végzõ alkalmazottak ellenõrzik a válogatás eredményét, adott esetben meg is tagadhatják az elszállítást. A telephelyen is õk dolgoznak (utószelektálás, tömörítés), ezért érdekük, hogy kellõen szétválogatott hulladék kerüljön a gépsorra.

A papírt korábban a Sturovoi (Párkány) Papírgyár vette át. Jelenleg egy közelebbi felvásárlóval állnak kapcsolatban, csakúgy mint az üveg esetében. A mûanyag hulladékot egy eperjesi üzem veszi át, ahol aprítás és préselés után ládákat, padokat készítenek belõle.

A háztartások szelektív gyûjtési teljesítményét évente értékelik, és az elért százalékokat "forintosítják", azaz az évi 250 szlovák koronás szemétszállítási díjból rendszeres szelektálás esetén 100 SK kerül levonásra.

A nem szelektált hulladékot továbbra is a térség kommunális szolgáltatója szállítja el a kassai égetõmûbe, ami viszont újabb problémát vet fel jelentõs légszennyezése miatt. Mivel az elszállított egyéb hulladék után külön kell fizetni, ezért a lakosoknak is érdeke, hogy kevesebb hulladékot termeljenek. Csak teli kukát szállítanak el. Most terjed egy másik megoldás is, ahol a lakosok húszszoros áron vásárolják meg az ugyancsak 110 literes mûanyag gyûjtõzsákot, melynek árában már benne van a kezelés költsége is. A megtelt zsákokat közvetlenül a hulladékégetõbe viszik.

A szelektív gyûjtési rendszerben a települések lakossága 25-55%-os arányban vesz részt. Természetesen itt is akadnak olyan lakosok, akik illegális lerakás révén próbálnak megszabadulni a hulladéktól, annak ellenére, hogy õk is megfizetik a kezelés költségeit. Viszont a Szlovákiában is végbement privatizáció révén a földterületek tulajdonosai komolyan veszik az illegális hulladékelhelyezés gondját és személyes ráhatással -- esetleg önkormányzati bírsággal kiegészítve -- térítik jobb belátásra a hulladék gazdáját.

A helyi számítások szerint 15000 fõ részvételétõl lenne gazdaságos a gyûjtés, ezt azonban Szlovákiában is nehézkessé teszi a biztos felvásárlók hiánya. A szlovákiai környezetvédelmi jogalkotás ugyanis még most tart a termékdíj és egyéb kormányzati eszközök bevezetésénél, de természetesen az ipari lobby ott is erõs hatást gyakorol a törvényhozókra.