Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 3 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az önkormányzatok és a hulladékgazdálkodás – Interjú Schmidt Jenővel, a TÖOSZ elnökével

Év: 
2015
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Urbán Csilla

A Humusz Szövetség 2015-ben elindította a Nulla Hulladékos Települések Hálózatát, hogy összefogja Magyarország hulladékcsökkentés iránt elkötelezett önkormányzatait. Schmidt Jenő urat, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét kérdezzük arról, hogy hogyan látja az önkormányzatok szerepét a hulladékgazdálkodásban és egy Nulla Hulladékos kezdeményezésben.

2013. január óta sok ponton változott a 2012. évi CLXXXV. hulladéktörvény. Melyek voltak azok a változások, amelyek a legjobban kihatottak az önkormányzatok hulladékgazdálkodásban betöltött szerepére?
Az önkormányzati, állami vagy vegyesen önkormányzati és állami tulajdonlás általánossá válásával sok helyen új a szerep, gondoskodni kell a saját cég működtetéséről. A 3 éve tartó díjstop (bevételi korlát) és a fokozatosan növekvő kintlévőségek (bevételcsökkenés) mellett új önkormányzati kötelezettségként merülhet fel a közszolgáltató cég likviditási zavarának áthidalása. A bevezetett „szüneteltetés” intézményét az állampolgárok kedvezően fogadták, igaz, a szüneteltetést követő reaktiválás, az ingatlan használaton kívüliségének igazolása még felvet gyakorlati szabályozási kérdéseket.

 

Hogyan történhetett, hogy több helyen is a katasztrófavédelem vette át a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás irányítását?
Manapság a közszolgáltatók működtetésének finanszírozási kötelezettsége olyan feladat, amit több önkormányzat már nem képes megoldani, ezért kötelesek a katasztrófavédelemhez fordulni a közszolgáltatás folyamatos működésének biztosítása érdekében.
Ha ez hosszútávon így marad, akkor a nem tőkeerős tulajdonosok által elvégzett területeken történő hulladékgazdálkodás – a veszteségpótlás okán – átkerül az állami szolgáltatóhoz, az NHSZ Kft-hez, amelynek ettől csak nagyobb lesz a vesztesége, és azt majd az adófizetőknek kell pótolniuk. Ez a legrosszabb forgatókönyv az állam és a polgárok számára egyaránt. Nem szabad addig várnunk.

 

Ön szerint mi nyújthatna megoldást a kialakult helyzetre?
Szükséges, hogy a települési szilárd hulladék hasznosításából olyan bevételek származzanak, amelyek a cégek likviditását segítik, másfelől az önkormányzat/állam pénzügyi támogatását csökkentik, távlatban megszüntetik. Lerakási adónak és a különböző felügyeleti díjaknak akkor van értelme, ha ennek nagy része visszaforgatódik a hulladékgyűjtés, -szállítás és -kezelés tevékenységét elvégző cégekhez. Ennek központi kereteit kell kidolgozni és minél előbb elindítani.
Tudomásunk szerint a zöld felügyelőségeket integráló Kormányhivatalok felelőssége a hulladékgazdálkodási – ezen belül a Nemzeti Megelőzési Programon alapuló megelőzési – tervek előkészítése, a helyi önkormányzatok bevonásával.

 

Hol tart ez a folyamat?
A 2014-2020-ig szóló programot a kormány 2013-ban kormányhatározatban fogadta el (Országos Hulladékgazdálkodási Terv, amelynek szerves része az Országos Megelőzési Program). A területi, helyi tervek folyamatosan készülnek. A települési közszolgáltatók az új minősítési rendszer bevezetésével kötelezően részt vesznek ebben a folyamatban, de még nagyon az elején tartunk. Jó volna, ha a teljes ágazat sorsa eldőlne, mind a tevékenység, mind a hasznosítás és a tulajdonlás kérdéskörében. Addig nincs értelme nagy terveket készíteni.

 

A Nulla Hulladék Kartát már több település is aláírta, ezzel csatlakozva a Hálózathoz. Mit gondol a Hálózatról és lehetőségeiről? Megfogható cél-e egy önkormányzat esetében a hulladékcsökkentés?
Igen, reális cél, hogy az önkormányzatoknál csökkenjen a települési hulladék kibocsátása. Példának okáért a zöldhulladék helyben tartására (házi komposztálás) újabban konkrét önkormányzati rendeletek is születtek. Ebben komoly csökkentési potenciál van, hasonlóan az újrafogalmazódó közösségi komposztáláshoz, amely a lakóközösségek, önkormányzatok közterületeken keletkező zöldhulladékának a kezelését tenné lehetővé.
A Nulla Hulladék Karta kezdeményezése üdvözlendő; kitermeli azokat az ötleteket, megoldásokat, amelyek a közel s távoli jövőben a gyakorlatban bizonyítottan alkalmazhatóak, működőképesek. A lehetséges közös receptek kellően nagy választékából merítve a helyi közösségek el tudják majd dönteni egy-egy konkrét megoldás adaptálhatóságát. A helyi kezdeményezőképesség elősegítésében a tájékoztatásnak, tanításnak nagy szerepe van. Ezekben a jövőt formáló szakmai programokban a helyi közszolgáltatóknak meghatározó szerepet kell biztosítani. A hulladékgazdálkodáson túlmutató tevékenységekben, az egyéni és közösségi felelősség kialakításában pedig a lakosság és a civil szervezetek szerepe fontos.
Szerintem nagy és tökéletes lépés volt a kormányzat részéről az, hogy a közszolgáltatások önkormányzati vagy állami kézbe kerültek. A hulladék csak önkormányzati kézben lehet jó, mert a helyhatóság ott helyben minden háztartással érintkezik. Szülessen hát minél előbb bölcs döntés a folytatásra!

 

Schmidt Jenő elnök úr a témáról bővebben a Nulla Hulladék Konferencián fog előadást tartani november 2-án, a Közép-európai Egyetemen. - A konferencián megtartott előadás elérhető itt.