Január 1-jével módosult         a termékdíj törvény.
A tavaly tavaszi verzióról azt gondoltuk, hogy erõs, és végre hulladékcsökkentéssel járó hatása lehetne. A tervezet további sorsát sajnos nem tudtuk tovább követni, eközben a gyártói-kereskedelmi érdekszövetségek ízekre szedték. A módosítások életbe léptek, a gyártói-kereskedõi oldal ellenállása és termékdíjra zúduló össztüze azonban még nem csökkent. Milyen látható következményei vannak a törvénymódosításnak? Megpróbálunk összeszedni néhány érzékelhetõ, vélt vagy valós hatást.
1) Papírzacskók – „a környezetük iránt aggódóknak”
A „mûanyag (bevásárló-reklám) táskák” értékesített vagy ingyen adott mennyisége után (mérettõl függõen) 3, 10 vagy 25 forint termékdíjat kell fizetni a mentesség feltételeit nem teljesítõknek.
Ennek a termékdíjnak hatására tudomásunk szerint több kiskereskedelmi egységben megszûnt az ingyen zacskó, a vásárlónak pár forintot kell fizetnie érte.
A nagy bevásárlóközpontok közül volt olyan, aki cégeket bízott meg, hogy találja ki miként lehetne ezt megkerülni. Nylonszatyrok visszagyûjtésén gondolkodtak, lebomló mûanyagot emlegettek, illetve vannak már próbálkozások a papírzacskóra való átállásra.
Leggyorsabban talán a Tesco reagált a változásokra és az „ingyen”-nylonszatyrokat milliószám árasztó budapesti és budaörsi Tesco áruházakban például kísérleti jelleggel bevezették a vevõknek 25 forintba kerülõ 20 literes papírzacskók használatát.
Danks Emese, a Tesco szóvivõje szerint a környezetbarát zacskó jól fogy, naponta 5-600-at adnak el belõle. A mûanyag szatyrot továbbra is ingyen adják, de a közeljövõben visszaválható, illetve lebomló szatyor bevezetését tervezik, amit mi is kíváncsian várunk…
2) Betétdíjas üdítõk – „a jövõre is gondolóknak”
Sajnos saját szemünkkel nem láttuk ugyan, de beszámolunk róla, hogy kis boltokban visszaváltható palackos kólát népszerûsítõ plakátok tûntek fel. Az elsõ pár napban a betétdíjas csomagolású kóla ára sokkal kedvezõbb lett eldobható társánál, majd a népszerûsítõ plakátok ugyan még kint maradtak, de a visszaváltható csomagolású ára pár hét alatt visszaállt az eredeti szintre.
Sajnos azt kell megállapítanunk, hogy eddig sem az üdítõk, sem pedig az ásványvizek választékát nem befolyásolta a jogszabály megváltozása. Gyakoriságukat tekintve a visszaváltható csomagolású ásványvizek és üdítõk leginkább a fehér hollóhoz hasonlíthatóak. Nem kell csodálkoznunk ezen, hiszen az ’Ú’ termékdíj kategória megfizetését elkerülni szándékozó cégnek törvényi szerint az újratöltési kötelezettsége mindössze 1%, vagyis az összes eladott ásványvízbõl elég, ha 1%-nyit értékesít visszaváltható módon. Szénsavas üdítõknél ez az arány 5 %......
3) Aludobozos sörök – áremelkedés
Darabalapú termékdíj formájában 30 forintot kellene befizetnie annak, aki nem teljesíti a termékdíjmentesség feltételeit. Emiatt elsõként az aludobozos söröknél legalább 15-25 forintos áremelkedést tapasztalhatunk. Ez a hazai söripar számára is fontos – ezért is támogatta szövetségük a darabalapú termékdíj fizetésének rendszerét. Az utóbbi egy évben 16 eurocentbe (csomagolóanyag, sör, szállítás, haszonkulcs költségeket már magába foglalva) kerülõ, elsõsorban német aludobozos sörök uralták a szupermarketek polcait, a reklámkatalógusokat és az óriásplakátokat, ami a hazai sörgyártók forgalmát lecsökkentette.
Dr. Kiss Elemér, a Magyar Sörszövetség elnökének véleménye szerint a sörfogyasztás nem fog visszaesni, de várhatóan átalakulnak a vásárlási szokások és a fogyasztók a kedvezõbb áru, hazai, visszaváltható csomagolású söröket választják majd.
Dr. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség fõtitkára szerint az alacsony árú importsörök annyira olcsók voltak, hogy az említett áremelés után is olcsóbbak lesznek, mint a hazai, visszaváltható üveges sörök. Vagyis, a termékdíj ebben az esetben nem feltétlenül éri el a kívánt környezetvédelmi hatást.
4) Elektromos és elektronikus termékek
Az áruházláncok januárban azt jósolták, hogy a kis és a nagy háztartási gépek ára is emelkedni fog a termékdíj miatt. A jogszabály szerint a hûtõt leszámítva minden háztartási gép után 83 forint plusz áfa termékdíjat kell befizetni kilogrammonként.
A nagyobb gyártók megalakították a visszagyûjtést és az újrahasznosítást koordináló Elektro-Coord Kht.-t. A csatlakozók nem fizetnek termékdíjat az államnak, hanem hasznosítási díjat a koordináló szervezetnek. Ami persze a termékdíjnál alacsonyabb, így 200-1200 forint + áfa értékben emelheti meg a fogyasztói árakat.
5) Kérelem- és kérdésözön
Január eleje és március eleje között és azóta is izzanak a telefonvonalak a környezetvédelmi felügyelõségeknél. Március 1-ig adhatták le az érintett cégek a termékdíj fizetési mentesség kérelmeit és ide kell megküldeniük az ehhez szükséges igazolásokat, dokumentumokat. Nincs könnyû dolguk: a felügyelõséget garantálhatóan elmossa a beérkezõ millió papír; a cégeknek pedig új adminisztrációs feladataik merülnek fel, amiket sokszor pontosan értelmezni sem egyszerû. Adminisztrációs változások tekintetében is nehezebb helyzetben vannak a kisebb kereskedelmi egységek – a nagy szupermarketeknél könnyebb lesz az átállás.
Attól tartunk, hogy a Felügyelõségek képtelenek lesznek a hatalmas mennyiségû kérelmet kontrollálni és ellenõrizni a feltételek teljesítését!
6) Jogértelmezõ szakmai konferenciák
A törvény változásával néhány fogalmi értelmezés sajnálatos módon nyitva maradt vagy nehezen értelmezhetõ. Sok esetben egyesével fordulnak a környezetvédelmi tárcához vagy a felügyelõségekhez a cégek azért, hogy mondják meg nekik, hogy az általuk használt csomagolás fogyasztói csomagolás-e, mi a pontos definíciója a reklám bevásárlótáskának, kell-e termékdíjat fizetni a mûanyagpalackok kupakja után, mi csomagolóanyag és mi csomagolási segédanyag, ki számít elsõ hazai forgalomba hozónak, vámoláskor vagy eladást követõen jelentkezik a termékdíj befizetésének kötelezettsége, stb.
Egymást érik a teltházas konferenciák, ahol minisztériumi és adószakértõi segédlettel közösen próbálják a résztvevõk saját cégükre és termékükre megfeleltetni a törvény betûit.
7) Összefogás a termékdíj törvény ellen
Meghatározó gyártók és kereskedõk azért fogtak össze, hogy megváltoztassák a termékdíjtörvényt. A radikálisabbak persze az egészet eltörölnék, mások a számukra tartható vagy egyenesen kedvezõ elemeket megtartanák. Közös platformot kívánnak azért létrehozni, hogy médiaszereplésük és lobbitevékenységük egy irányba hasson. Attól tartunk, hogy a visszavételi kötelezettségeket, a hulladékcsökkentõ csomagolások és megoldások ösztönzését ki akarják irtani a jogszabályainkból.
Összefoglalva azt tudjuk mondani, hogy a termékdíj törvény módosításának sajnos még kevés területen van kézzelfogható eredménye.
Úgy látjuk, hogy ennek okai a következõk lehetnek:
• a jogszabály bonyolultsága,
• a végleges változat megismerésére rendelkezésre álló rövid idõ,
• az életbelépés óta eltelt rövid idõ,
• a nem kellõen ösztönzõ mértékû termékdíjak (pl. az italcsomagolásoknál),
• a sokszor komoly mennyiségû raktárkészletek,
• az árváltozásokra még nem reagáló fogyasztók,
• még nem látjuk, hogy az elõírások, kötelezettségek betartását ellenõrizné valaki,
• és a jogszabály módosításban bízó vagy reménykedõ cégek halogató taktikázása.
Ha az Olvasó kedvenc boltjában az új jogszabálynak köszönhetõ valamilyen hatást vél felfedezni, akkor küldje el nekünk emailben: [email protected]. Köszönjük!