Petzsugorítás az iskolákban
Terjed a vírus. Részben az influenzáé – ez mondjuk nem a mi asztalunk – viszont a PET zsugorító masináé is, ami zöld szemüvegen át nézve némi aggodalomra ad okot. Az újabb találmány, melyet a környezetvédelem égisze alatt igyekeznek rátestálni - mitagadás, elég nagy sikerrel - önkormányzatokra, iskolákra, társasházakra, irodákra, a PET palackok „paszírozására” szolgál. Jó ez nekünk?
Mostanra leginkább országos “elterjedésről” beszélhetünk, minden tájegységből érkezett már hír az elektromos PET zsugorító használatáról. Úgy tűnik, az iskolák zöme lelkesedik az ötletért és számos helyen munkába állították illetve – ami még problémásabb – esetenként gyerekekkel üzemeltetik a masinát a hulladékká vált PET palack térfogatának csökkentésére szolgáló gépecskét egy forgalmazó internetes honlapja szerint eredetileg háztartások számára tervezték. Iskolai hadra fogása valószínűleg két dolognak köszönhető. Egyrészt azok az intézmények, amelyek gondot fordítanak a környezeti nevelésre, a számukra legkézenfekvőbb, leggyakorlatiasabb dolog - azaz általában a szelektív gyűjtés - felől igyekeznek megközelíteni a környezetvédelmet; másrészt a begyűjtött és összepréselt palackokért az iskola pénzt kaphat.
Nem biztos viszont, hogy a szelektív gyűjtést célzó programoknál feltétlenül alkalmazni kellene egy ilyen gépet.
Tény, hogy szállítási és tárolási szempontból jobb a műanyag térfogatát csökkenteni, ám ahhoz, hogy az italcsomagolások összelapítva kerüljenek a konténerbe, nincs szükség árammal működő tömörítőre. A PET palackokat taposással is össze lehet nyomni, nem kell hozzá különösebb erőfeszítés (legalábbis nem akkora, hogy azt kénytelenek lennénk géppel kiváltani). a masina lényegében olyan műveletre használ el környezetterheléssel előállított áramot, amit megoldhatunk elektromos energia elhasználása - jelen esetben pazarlása – nélkül is.
További problémaként merül fel, hogy a használati útmutató leírása szerint gyerekek nem kezelhetik a berendezést, ennek ellenére gyermekek számára népszerűsítik azt (lásd pl. a mellékelt képen) és az ő kezükbe adják.
A készülék előállítása és használata valószínûleg nagyobb környezeti terhelést jelent, mint amekkora környezeti haszonnal járhat a térfogat ilyen arányú megtakarítása. Vizsgálataink alapján egy kb. 1 m3-es palackhalomból (kb. 350 db 2 L-es PET-palack) taposással és bálázással kb.140 L, míg a hőzsugorító készülék alkalmazásával kb. 100 L lesz a hulladék térfogata. (A hővel zsugorított palackok - a begyűjtők, feldolgozók által használt bálázógéppel - gyakorlatilag nem tömöríthetők tovább, hisz nagyon kemény tömböket alkotnak.)
A készülék működése közben nagyon kell ügyelni az égési sérülés veszélyére, továbbá a hővel történő zsugorítási folyamat közben nem tudni milyen gázok, gőzök szabadulnak fel.
A PET zsugorítóval kapcsolatosan több olyan visszajelzést kaptunk, miszerint gyakori a meghibásodása. Élettartamáról nem tudunk sokat, a fűtőszál kiégésével a készülék valószínűleg használhatatlanná válik. a fűtőszál cseréje (anyag és munka ráfordítás) egy hasonló jellegű háztartási eszköz javítási trendjéből kiindulva nem kifizetődő, azaz a készülék hulladékká válik.
Beszerzési ára iskoláktól, önkormányzatoktól származó hírek szerint 12-15.000 Ft körül is mozoghat, ami általában véve aránytalanul magas összeg a hasonló teljesítményű háztartási berendezésekéhez képest.
És még valami. Egyes cégek 2 Ft/db áron veszik át az összezsugorított palackot, de akad olyan is, amelyik csak a gépet árusítja és ingyen viszi el a palackokat. Információink szerint az előkezelt (színre válogatott, darált) PET piaci ára pillanatnyilag lényegesen alacsonyabb, mint az iskoláknak kifizetett összeg (2 Ft/db)... Még mindig jobban járnak, mert megússzák a termékdíjat?
Általában véve elmondható, hogy az iskolai szelektív gyűjtési programok egyfelől pozitívak (felhívják a figyelmet a környezetvédelemre, a cselekvési lehetőségre), ugyanakkor a megelőzés tudatosítása nélkül visszás helyzetet is teremthetnek (ha lehet gyűjteni a PET-et, stb., akkor nyugodtan vásárolhatom nyakra-főre, mert hasznosítják, ebből adódóan pedig nem törekszem arra, hogy kevesebbet használjak belőle, azaz megelőzzem a hulladék keletkezését). Alapjáraton a szelektív gyűjtést támogatandónak tartjuk, de csak akkor, ha a mindenkori programhoz szorosan kapcsolódik egy olyan FOLYAMATOS felvilágosító munka, mely a hulladékképződés MEGELŐZÉSÉNEK jelentőségét (és gyakorlati lehetőségeit) tudatosítja a program résztvevőiben. Bár a gyűjtés maga fontos lépés a környezetvédelemben, mégsem alkalmas a FOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSÉRE, azaz a szelektív gyűjtés révén NEM TERMELÜNK kevesebb hulladékot.
Az egyik – ilyen berendezést forgalmazó - cég honlapján az áll, a palackokat „még fárasztó taposással sem lehet eléggé összenyomni”. Valóban ilyen világban élünk? Ebben a világban már a taposás is fárasztó? Ha igen, mi lesz a tornaórák vagy a focimeccsek sorsa? Szelektív gyűjtésre – tény és való - szükség van. Az elektromos PET zsugorítótól viszont nyugodtan eltekinthetünk... a HuMuSz a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordult, hogy vizsgálja meg a szerkezetet. Az eredményről beszámolunk – egyszer.
***
Palackzsugorítás Hajdúböszörményben
A közlés szerint már 64 településen, mintegy 33 ezer diák foglalkozik a PET palackok zsugorításával, melyet egy elektromos készülékkel végeznek. Sajnos ebből a sorból településünk sem maradt ki, mivel az Hajdúböszörményi Önkormányzat Környezetvédelmi és Idegenforgalmi bizottsága 20 készüléket vásárolt (mintegy 15 ezer Ft/db áron). Ezek e készülékek eljutottak a város iskoláiba, a bizottság nem titkolt célja a lerakóra kerülő hulladék mennyiségének a csökkentése, a gyerekek szemléletének a formálása.
Az iskolákban a gyerekek nagyon lelkesen estek neki zsugorításnak, van olyan iskola, ahol a gyerekek beviszik a palackokat és az iskola dolgozói végzik el a műveletet. a gyerekek is úgy látják, hogy fontos a hulladékok térfogatának csökkentése…-
Valószínűleg a történet még itt nem ér véget, érdeklődéssel várjuk, a cég elszállítja-e az anyagot és fizet-e érte.
Attila