Reklámzabálás harmadszor
A 2003-as évben ismét megrendezésre került a Reklámzabálók éjszakája néven elhíresült "szeánsz", melynek helyszíne ismét a Kongresszusi Központ volt. A rendezvény alapötlete, mely francia Jean Marie Boursicot-tól származik, hogy válogassuk ki az adott évben a világ minden tájáról a legjobb reklámfilmeket, és ezt egy nagyszabású rendezvény keretében vetítsük le a reklámra éhes szemek számára.
Természetesen a Reklámzabálók éjszakája elsősorban a szakmának szól, de egy átlagos néző is sok érdekeset tapasztalhat.
Az idei évben a moderátor nem más, mint Szőke András volt. Ebből is látszik, hogy jó pénzért bárkit meg lehet venni, de mentségére szolgáljon, hogy ugyanabban a stílusban vezette végig az eseményt, mint ahogy már tőle megszokhattuk. A vetítések között mindig más jelmezben jelent meg, kezdve a strandoló ?laza csávótól? a vidéki földművelőig, és ezekhez kapcsolódóan mindig tudott valami érdekeset produkálni. Megpróbálkozott egy interjú lebonyolításával is: Ardai Tamás reklámfilmrendezővel, a rendezvény idei évi vendégével. Néhány, viszonylag értelmes kérdés után a riport mindenféle zagyvaságból és egymás cikizéséből állt, Tamás és András nem találták meg a közös hangot. Tulajdonképpen a interjúnak semmi értelme nem volt, de ezen a rendezvényen úgy tűnt, ez belefér. Elvégre az emberek Reklámot jöttek zabálni.
A vetítések közben egy külön vásznon pörgött az idei év magyar reklámfilmtermésének ?krémje?. A vetítések ideje alatt a folyosókon mindenféle szórakoztató és fogyasztható dolgokkal találkozhattunk. Ingyen csapolták a sört és osztogatták a gyümölcsízű koktélokat, beülhettünk egy hajvágásra, vagy játszhattunk a Play Station legújabb játékaival. Közben főként bejáratnál mindenféle reklámajándékokat osztogattak.
A mintegy ötszáz levetített reklámfilmet különböző blokkokba foglalták. A külföldi reklámblokkban vetített filmeken érződött leginkább, amit a rendezvény hivatott bemutatni, hogy a reklámfilmek nagyon is élvezetesek, leginkább mulatságosak tudnak lenni. Egy rövid történet, csattanóval. Kevésbé szájbarágósan érvelnek a termék kiválósága és nélkülözhetetlensége mellett. Ehelyett egy jó sztorit közöl, amelyben valamilyen formában a reklámozott termék is megjelenik. Végülis a reklámfilm elsődleges célja, hogy megmaradjon az ember fejében valami, amit a boltban vásárláskor a termékhez tud kötni. Ebből volt a legtöbb.
A hagyományos eszközök is megfigyelhetőek voltak, mint amikor egy kiváló külső adottságokkal rendelkező hölgyemény emeli meg a termék színvonalát. Ezek a reklámok kevésbé kreatív és sokkalta szájbarágósabb, giccsesebb stílusjegyeket hordoztak. Sajnálattal állapíthattuk meg azt is, hogy a magyar reklámok a külföldiek mellett kreativitás terén szintén nem rúgtak labdába. Nem arról van szó, hogy a ráfordítható pénzösszegek kisebbek. A sablonokra épülő reklám lehet bármilyen látványos, nem éri el a hatását.
Az előző évhez képest pozitív fordulatnak éreztem, hogy sok társadalmi célú hirdetést is vetítettek az ittas vezetés ellen, a szexuális hovatartozás előítéletei ellen. Sőt, még olyan is volt, ami az energia-pazarlás ellen tette le a voksot. Mindezt úgy, hogy a közönség ovációjához vezetett. Ebből azt a tanulságot lehetett levonni, hogy ha egy üzenet a megfelelő formában jut el a célközönséghez, akkor sokkalta befogadóképesebb.
***
Zabálás és csömör
Az élet rövid játssz többet" hangzott el a Kongresszusi Központban újra megrendezett reklámzabáláson.
A pénztárnál kígyózó sor fogadott. Amint a bejárathoz egyre közelebb értem, úgy vált egyre elviselhetetlenebbé a helyzet. A szervezők nagy ötlete ? miszerint hatalmas poén, hogy mindegyikük nonstop és teli torokból eszméletlen éles hangú sípot fúj ? nekem nem jött be. Sőt, a hallásom romlását okozta...
Odabent sem menekültem meg igazán, mert a szervezők arra szólították fel a közönséget, hogy a szórócuccok között fellelhető sípba fújva jelezzék, ha neadjisten bármelyik reklám elnyerné tetszésüket.
Becsülettel végigültem a rendezvény 90%-át, és striguláztam.
Saját kis felmérésem szerint a legtöbbet reklámozott termékcsoportnak az italok és autók bizonyultak; a reklámok több mint harmada épített az egyik nem csáberejére; közel minden tizenkettedik szép, zöld természettel próbálta eladni magát, minden hetedik reklámban aranyos vagy bitang lurkók szerepeltek.