Hulladékinfo

Dr. Kóródi Mária október közepén ismertette azt a flamand-magyar közös PHARE-projektet, amely a hulladékgazdálkodás információs rendszerének kialakítását célozta meg, és amely pontos útmutatást ad arra, hogy milyen hulladékgazdálkodással kapcsolatos információkat, milyen módon kell gyûjteni, hogyan kell azokat kezelni, milyen mutatószámokat lehet belõlük képezni. A koncepció alapján elkezdõdött a rendszer üzembe helyezéséhez szükséges szoftver kifejlesztése, ami jövõ augusztusra készül el. Az információs rendszerbe a környezetvédelmi felügyelõségek gyûjtik össze a vállalatok, hulladékgyûjtõk és önkormányzatok által beszolgáltatott adatokat.

Ártalmatlaníts, most!

A gyõri Reflex irányításával a közeljövõben feltérképezik a lejárt szavatosságú növényvédõszerek lerakatait a közép-dunántúli régióban - tájékoztatott Kovács Tibor programvezetõ. A cél, hogy felmérjék a Magyarországon tárolt és veszélyes hulladéknak minõsülõ, lejárt szavatosságú vegyszerek tárolási helyét, mennyiségét, összetételét. Kiemelten kezelik az ivóvízbázisokat, a nemzeti parkokat és az ökológiai szempontból érzékeny területeket. A tevékenység a közép-dunántúli régió 410 településére terjed ki, a munka várhatóan 2003. május végéig tart. A program indításaként november 27-én demonstrációs ártalmatlanítást végeztek a Komárom-Esztergom megyei Naszályon, a Dunavölgye Rt-nél.

Égetnek Vácott

Évente 75 ezer tonna hulladék, ezen belül jelentõs mennyiségû veszélyes hulladék égetésére kapott engedélyt a Duna--Dráva Cement Kft. váci gyára. Olajtartalmú fúróiszapok, veszélyes anyagokat tartalmazó darabolási hulladékok, tartályfenékiszapok, savas kátrányok és olajok, szénkátrány elégetését végezhetik a 2004. végéig érvényes elsõfokú környezetvédelmi engedéllyel, amelynek kiadásához a Duna--Ipoly Nemzeti Park mellett Vác polgármesteri hivatala is hozzájárult. Az új tüzelõanyaggal az eddig alkalmazott fûtõolaj egy részét váltják ki. Az engedély szerint egy idõben 1100 tonnányi ilyen anyagot tárolhat a gyár. A Környezetvédelmi Felügyelõséghez két fellebbezés is érkezett, az ügyben a fõfelügyelõség dönt másodfokon. A levélírók például nem értik, miként égethetnek veszélyes anyagot olyan helyen, amelytõl alig hatszáz méterre iskolacentrum található. A gyárba egyébként tartálykocsikban érkezne a hulladék, növelve az amúgy is jelentõs forgalmú kettes fõút terhelését. A Népszabadság információi szerint az égetés megakadályozására eddig több mint nyolcszáz váci polgár tiltakozó aláírása gyûlt össze.

Gázmassza el

Október végén megkezdték a budafoki barlanglakásokban és környékükön található harmincezer tonna, veszélyes hulladéknak minõsülõ gázgyári massza kármentesítését. A letakarásra a salak kiporzásának megakadályozása miatt volt szükség. Ez a lépés azonban csak ideiglenes intézkedés, a Környezetgazdálkodási Intézet ugyanis közbeszerzési pályázatot írt ki a veszélyes hulladék elszállítására. A fûmaggal beszórt textilborítás alatt tíz centiméteres földréteget helyeztek el. A káros anyagok kioldódása miatt a csapadékvíz elvezetését is megoldották. Arról egyébként a mai napig nincsenek adatok, hogy az elmúlt évtizedek alatt milyen elváltozásokat okozhatott a veszélyes hulladék az élõ szervezetekben. Budafokot a környezetvédelmi felügyelõség határozata értelmében 2005. december 31-ig kell megtisztítani a masszától.

Meglepõ döntés

A Buda Környéki Bíróság elsõ fokon megszüntette a bírósági eljárást a Pilisjászfalu körzetébe tervezett mûanyaggyár ügyében. Az indoklás szerint addig nem állapítható meg Pilisjászfalu környezetének szennyezése, amíg az üzemet nem telepítették át Solymárról. Mint ismeretes, a Piliscsabáért Egyesület, a Pilisjászfalui Tájvédelmi Közhasznú Egyesület és a Solymári Környezetvédõk Egyesülete 2001-ben indítottak környezetvédelmi pert a Johnson Controls Magyarország Kft. ellen a Levegõ Munkacsoport támogatásával. A környezetvédõk a vélhetõleg káros tevékenység folytatása mellett kifogásolják, hogy szervezeteiket a bíróság a per során elzárta a szakértõi bizonyítás lehetõségétõl. A civil szervezetek fellebbezést nyújtottak be.

Papírkáosz

Az õsz folyamán összeomlott a hulladékpapír-piac. A lépés közvetlen hátterében a Környezetvédelmi Alap Célelõirányzat pénzhiánya áll, ugyanis a nagykereskedõk túlteljesítésre hivatkozva többlettámogatást kértek az alapból, amit azonban a tárca nem tudott teljesíteni. A HuMuSz szerint a hulladékpiaci káosz azzal magyarázható, hogy a szaktárca képtelen ellenõrizni a ténylegesen összegyûjtött mennyiséget, s ez visszaélések forrása lehet. A begyûjtést végzõ cégek megpróbálnak minél többet kisajtolni a végnapjait élõ támogatási rendszerbõl, mivel a termékdíjakból fizetett támogatások a jövõ évtõl megszûnnek.

Zalai gyûjtés

Sikeres volt a nyugat-balatoni és a Zala folyó menti térség regionális hulladékkezelõ és -lerakó rendszerének létesítésére beadott ISPA-pályázat: a 307 települést érintõ 8,1 milliárd forintos program 70 százalékos -- azaz 5,6 milliárd forint -- támogatást kapott Brüsszelben. Dunántúl eddigi legnagyobb környezetvédelmi beruházásához a konzorciális szerzõdést december végéig kötik meg és ezt követõen kiírják a tervpályázatot. A munkálatok a tervek szerint 2005. õszén fejezõdnek be. A rendszert a teljes körû szelektív hulladékgyûjtésre alapozzák.

Ingyenes szállítás

Jövõ januártól ingyenes lesz a szemétszállítás Kaposváron. A költségeket a város önkormányzata vállalja át a lakosságtól. Az eddigiekhez hasonlóan hetente két alkalommal szállítják el a lakossági szemetet, továbbá évente húsz alkalommal gyûjtik össze a zöldhulladékot, amelyet komposztálnak, és bõvítik a szelektív hulladékgyûjtés céljára kialakított, úgynevezett zöldszigetek számát. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy ezáltal megszûnik a lakosság anyagi ösztönzése a szelektív gyûjtés igénybevételére.

Elemet "eszik"

Magyarországon elsõként XVII. kerületi közoktatási intézményekben adtak át szelektív hulladékgyûjtõket gyerekek számára. A Hófehérke óvodában, az Újlak Utcai és a Zrínyi Miklós Általános Iskolában a liba és a kakas PET-palackokat "eszik" hápogva, kukorékolva, a kiskutya a fémdobozokat kapja be csaholva, a béka pedig szárazelemet nyel brekegve. Az állatkák szájában egy infraérzékelõ jelzésére a hulladékot hálás hang követi. A fából készült, vidám képekkel díszített, és "jutalmul" tetszésüknek hangot adó, figurális gyûjtõhelyek kiépítése hárommillió forintba került -- tájékoztatta a Budapesti Napot Marschalkó Tamásné önkormányzati képviselõ, a program fõvédnöke.A Fõvárosi Közterület-fenntartó Rt. ingyen szállítja el a veszélyes hulladéknak minõsülõ szárazelemeket, a többi hulladékot pedig a Feparec Kft. viszi el - fizetve érte az iskoláknak - Gyõr melletti telepére.

Elektroszemét

Az elektromos és elektronikus termékeket gyártó vállalatoknak kell megfizetniük az ilyen cikkek újrahasznosítását -- döntött az EU miniszteri tanácsa. A minden, elektromos és/vagy elektronikai részegységeket tartalmazó termékre érvényes elõírás 2006-ban lép életbe. Tehát ez már hazánkra is érvényes lesz, ha belépünk az EU-ba: gyûjtõrendszereket kell felállítani, háztartásonként 4 kg/fõ begyûjtési arányszámot kell teljesíteni. Jelenleg az EU-ban 14 kg/fõ keletkezik évente, amelynek 90 százalékát lerakóban helyezik el, vagy elégetik.

GMO -- nem!

Mint arról elõzõ számunkban beszámoltunk, az Európai Unió vitára bocsátotta, hogy lazítsanak-e a genetikailag módosított élelmiszerekre érvényes tilalmon vagy sem. A tilalom maradt, de döntés nem született. Az európai lakosság 94 százaléka szükségesnek tartja, hogy a génmanipulált élelmiszereket külön címkével lássák el a kereskedelemben. Ugyanakkor a biotechnológiai ipar és az Egyesült Államok növekvõ nyomást fejt ki az Európai Unióra annak érdekében, hogy a jelenleginél több génmódosított élelmiszer forgalmazását tegyék lehetõvé Európában. A Föld Barátai szerint az ilyen élelmiszerek terjedése a biotechnológiai multicégek érdekeit szolgálná, hatására pedig elszennyezõdne a természet génállománya.

A dohány ellen

Az Európai Parlament november 20-án elfogadta azt a javaslatot, amely tovább szigorítaná a dohánytermékek reklámozásának szabályozását. Az EU tagországaiban is betiltanák a dohányhirdetéseket a sajtótermékek, az internet és a rádió felületein, valamint nem engedélyeznék a dohánygyárak szponzorációs tevékenységét jelentõs nemzetközi eseményeken, mint például a Forma1.