Bemutatkozik a CSEMETE
A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület 1987-ben alakult meg - a vidéki természetvédelmi egyesületek sorában másodikként - azzal a céllal, hogy a dél-alföldi régió természet- és környezetvédelem iránt elkötelezett polgárait, közösségeit összefogja, munkájukat, törekvéseiket koordinálja, segítse.
Kilenc mûködõ szakosztályunk és 26 tagcsoportunk munkája során gyakran érinti a hulladékgazdálkodás, a kezelés és az újrahasznosítás problémáit. A CSEMETE 1997. decemberétõl abban a szerencsés helyzetben van, hogy programjait szorosan összehangolhatja a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. tevékenységével. A város és környéke hulladékkezeléséért, a közterek tisztaságáért felelõs cég igen hatékony segítséget nyújt az egyesületnek céljai megvalósításához, akárcsak Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, ahol igen jó kapcsolatokat sikerült kiépítenünk, mi több, bõvíteni tagságunk körét . Mindehhez hozzájárul az a tény, hogy az uniós követelményrendszer, illetve a Nemzeti Környezetvédelmi Program alapján városunkban is bevezetésre kerül a szelektív hulladékkezelési technika.
A Szeged kommunális hulladékának legnagyobb részét befogadó sándorfalvi lerakótelepen szeptember 29-én kerül átadásra az új válogató csarnok. A szelektív gyûjtési mód bevezetésén már évek óta dolgoznak, eddig csak a belváros büszkélkedhetett szelektív gyûjtõedényekkel, illetve négy hulladékudvar mûködött Szeged vonzáskörzetében.
Az ezek használatára való figyelemfelhívásban, a propagandamunkában a CSEMETE eddig is jelentõs részt vállalt, elõadások, foglalkozások tartásával iskolákban ill. a Környezetgazdálkodási Kht. elõadótermében, s most újabb lehetõségek nyílnak a környezettudatos szemléletmód kialakítására. "A mi kis szemétdombunk" címmel ismeretterjesztõ füzetet jelentettünk meg, kendõzetlenül bemutatva a jelenlegi gyakorlatot, s a konkrét alternatívákat egy hulladékszegény életvitel kialakítása érdekében.
Az elõadóteremben állandó hulladékgazdálkodási kiállítást rendeztünk be, melyet igyekeztünk a helyi viszonyokhoz alakítani, s állandóan frissen tartani. Ennek kapcsán már volt is némi esélyegyenlõségi vita a multikkal, de a fair play elvét alkalmazva sikerült az érdekek egyeztetése.
A hulladékudvarok üzembe állításával egy idõben tagcsoportjaink ezek munkáját propagáló akciót szerveztek, ahol a tanulók csapatainak a hulladék témakörében emblémákat kellett tervezni, majd sokszorosítás után a lakosság körében szétosztani. Az emblémákat a hulladékudvarokban lehetett leadni, természetesen némi hulladék elhelyezése után. Az akció a legteljesebb sikert aratta, ilyen módon elsõ körben több mint 3000 embert sikerült rávenni, keresse fel és használja a rendelkezésre álló hulladékudvari kapacitást.
Mivel az aktív tagság igen nagy arányban a szegedi és Szeged környéki oktatási intézmények pedagógusaiból, fõiskolai és egyetemi hallgatókból áll, az egyesület jelentõs mértékben a környezeti nevelés kérdéseire koncentrál. Így programjaink közt dominálnak a fiatalabb, még fogékony generációk számára tartott akciók, foglalkozások, játékos vetélkedõk. A város felsõfokú tanintézményeibõl nem egy hallgató merészkedett már segítségünkkel a hulladékgazdálkodási kérdések rögös talajára, a kisebbek pedig aktívan részt vettek a szegedi hulladékhelyzet felmérését célzó, az illegális lerakóhelyeket illetve veszélyeztetett körzeteket feltüntetõ térkép elkészítésében. Legnagyobb sikere a VacKörTe ifjúsági szervezettel közösen megrendezett, egész tanévben futó, és már hagyományosnak mondható "Föld-fordulás" vetélkedõknek van. Ennek idei fordulóiban különleges szerepet kapott a hulladékokkal kapcsolatos ismeretanyag. Hogy ne csak a külsõ hatások elfogadása, de saját belsõ motivációjuk is a szemléletváltás felé terelje õket, a gimnazistáknak szóló fordulót ravasz huszárvágással olyan feladattal láttuk el, amely ugyane témában kortársaik számára elõadás tartására szólította fel õket. Hogy ne maradjanak minden mankó nélkül, mintaelõadásra az oszlopos Humusz Kalas Györgyöt hívtuk le, így aztán egyenesen a sámántól leshették el a meggyõzõ érvelés fortélyait. Az eredmény várakozásainkat is felülmúlta, a diákok meglepõen nyitottnak mutatkoztak a téma iránt, és igazán ötletesen próbáltak új színt vinni a foglalkozásokba.
Hasonlóan sikeres iskolai akciónk a már szintén több éve futó komposztálási program. Az egyesület biokertész szakcsoportja Gyõrffy György vezetésével 1998-ban 23 oktatási intézményt látott el összesen 46 db komposztálóládával, ezt idén újabb 40 db-bal egészítjük ki, az intézmények körét is bõvítve. Hasonló nagyságrendû a 2000-re tervezett szelektív gyûjtési programunk is, ahol az eddigiekhez hasonlóan ismeretterjesztõ-felvilágosító elõadásokkal egybekötve, szelektív gyûjtõedények kerülnek majd kihelyezésre az iskolákba, valamint újbóli felmérésre kerül a vadlerakók helyzete, illetõleg azok a Kht közremûködésével rögtön felszámolásra kerülnek.
A felnõtt lakosságot is bevonjuk az elõkészítõ munkákba az egyszerre több generációt megcélzó "Zöld Családok" programsorozatunk elõadásain. A foglalkozásokon már többszörösen elõkerült a hulladékkérdés, akár a kiskerti komposztálásról, akár a kommunális hulladék városi szintû kezelésérõl esett szó. A közvetlen kapcsolattartást segíti az egyesület Lakossági Környezeti Tanácsadó Irodája, ahol az oktató és felvilágosító munka mellett igyekszünk a mindennapok során felmerülõ környezeti problémákra gyors segítséget adni.