Az éhezőkre hivatkoznak

A nyár folyamán a Monsanto agresszív reklámhadjáratot indított számos vezetõ nyugat- európai újságban. Több jelentõs afrikai közéleti személy aláírásával megtámogatva arról igyekeztek meggyőzni az európai fogyasztókat, hogy csak a biotechnológia segítségével lehetséges a Föld élelmiszer-ellátásának biztosítása, és így a génmanipulált termékek visszautasítása tulajdonképpen az afrikai szegények túlélési esélyeit ássa alá. Erre válaszul az Élelmezésügyi és Mezõgazdasági Szervezet (FAO) legutóbbi konferenciáján összegyûlt afrikai küldöttek (szám szerint 24-en) nyilatkozatban tiltakoztak az ellen, hogy országaik szegényeirõl és éhezõirõl alkotott képet egy nemzetekfeletti vállalat így kihasználja egy olyan technológia érdekében, amely se nem biztonságos, sem környezetbarát, és gazdasági hasznot sem hoz számukra. Különösen elítélték a terminátor technológiát, a gyomirtószerekkel szemben ellenálló haszonnövények elterjesztését, és hogy a Monsanto a gazdálkodóknak nyújtott segítõ kéz helyett perekkel és bírságokkal fenyegeti õket.

Néhány nappal azután, hogy egyetlen éjszaka alatt hét kísérleti táblát "méregtelenítettek" Anglia-szerte, Károly herceg az egyik legkonzervatívabb napilapban megjelentetett cikkében elítélte a géntechnológiát, mondván, az ember olyasmibe kezdett, ami "Istenre, és egyedül Istenre tartozik". A cikk megjelenése egybeesett a Monsanto 1,6 millió dolláros hirdetési kampányával is.

Jelelenleg kb. száz kísérleti ültetvény található Angliában, amelyek 13 vállalathoz tartoznak. Ezek közül eddig 25-öt szálltak meg ásókkal, sarlókkal felfegyverkezett aktivisták. A brit fogyasztók egyre fokozottabb mértékben utasítják el a génmanipulált haszonnövényeket: egy júniusi felmérés szerint 77% betiltaná ezek termelését. A kormány természetvédelmi tanácsadó szerve, az English Nature moratóriumot követel, és hasonló véleményen van a Királyi Madárvédelmi Egyesület is. Több megyei tanács - pl. a kenti - betiltotta a génmanipulált termékek használatát a kantinokban és iskolai étkezdékben.

Amikor 1996-ban az elsõ génmanipulált szójaszállítmányok megérkeztek az EÁ-ból, a Greenpeace eltorlaszolta útjukat. Egy héttel késõbb Earth First!-ösök és sztrájkoló dokkmunkások foglalták el a rakodódarukat. Aztán "bioszabotõrök" rajzoltak X-et a tároló silókra. Ma már kb. 20 önálló anti-biotech csoport van Nagy-Britanniában, amelyek a Genetic Engineering Network-ön keresztül tartják egymással a kapcsolatot. Hétvégenként blokádok vannak a bevásárlóközpontokban, ahol "szennyezett" feliratú címkéket helyeznek el a köztudomásúan génmanipulált alkotóelemeket tartalmazó termékeken. Mindez már a forgalmazókra is megtette hatását: pl. a Safeway áruházlánc nemrégiben kijelentette, hogy erõfeszítéseket tesz nem- génmanipulált szója vásárlása érdekében.

A devoni Totnesben egy területet nemrég vagy 600 helyi lakos látogatott meg. Ez a kukoricaföld beporzási távolságra van az ország egyik legnagyobb organikus farmjától. A tulajdonos, Guy Watson a bírósághoz fordult a kísérleti termelés leállítása érdekében, termésének minõsítését és jó hírét féltve. Norfolkban, ahol különösen sok kísérleti tábla van, az aktivisták földfoglaló akciót és permakultúra kertet indítottak egy génmanipulált cukorrépaföldön. Sem helyben, sem az országos sajtóban nem bírálta senki tettüket. A Fife Earth First! - fellelkesülve az írországi Gael Földfelszabadítási Front sikerén, akik egyetlen éjszaka alatt génmanipuláció- mentessé tették az hazájukat (lévén, hogy csak egy ültetvényt kellett megsemmisíteniük) - génmanipuláció-mentes zónává nyilvánította Skóciát. Itt jelenleg kb. 50 kísérleti tábla van, amelyek közül az elsõt kb. 50 ember - köztük egy helyi biogazda és ismert író - "gyomlált ki", a rendõrség szeme láttára. A rendõrök ugyanakkor egy megfigyelés alkalmával, amikor 5 Earth First!-öst akarta elkapni a Skót Növénykutató Intézetnél, egy pajtában parkolva forró kipufogógázukkal felgyújtották az épületet, 30 000 dolláros kárt okozva! (az EF! arra kérte õket, hogy legközelebb álljanak közelebb a növényekhez.)

Mindennek nyomán a vállalatok természetesen a kísérleti ültetvények helyszínének bizalmas kezelését és nagyobb fokú védelmet követelnek. Minden kigyomlált termény 5 évvel vetheti vissza a kutatást, és 25 000 dollárnyi kárt okoz. Részben a vádakra adott válaszként, részben pedig a résztvevõk számának növelése érdekében, új kezdeményezés indult, a Genetix Hógolyó. Ennek keretében mindenki nyilvánosan meghatározott számú (nem több, mint 100) növényt húz ki a földbõl, vállalja a letartóztatást és az okozott minimális kár jogi következményeit, ugyanakkor beszervez 2 további embert maga helyett. Ugyanakkor ismeretlen idegenek gabonaköröket is csináltak a génmanipulált tesztterületeken.

A Greenpeace ellenõrizetlen terepkísérleteket tárt fel Kelet-Európában

1996-ban a Monsanto génmanipulált burgonyát adott el a grúz kormánynak, amely ehhez 350 000 dolláros támogatást kapott az EU TACIS segélyprogramjától (az EU szervei nem tudtak arról, hogy a szóban forgó növény génmanipulált). A burgonyát elültetõ termelõk sem voltak tisztában annak természetével és kockázataival. A Monsato kettõs mércét alkalmazva használta ki a jogszabályok és ismeretek hiányát, hiszen Grúziában nem kellett betartania az odahaza megkövetelt biztonsági elõírásokat. A grúz gazdálkodók számára az aratás katasztrofálisnak bizonyult: egy helyi gombafertõzés következtében kártevõkkel szemben ellenállóvá tett krumpli majdnem egész termése odalett.

Fémevõ kelbimbók: egy új vaskor hajnala?

Oxfordi kutatók olyan génmanipulált növények kifejlesztésén dolgoznak, amelyek képesek magukban nagymennyiségû nehézfém felhalmozására. A természetben számos növény jól megél a magas nikkel, cink vagy kadmiumtartalmú talajokon, de ezek többnyire kicsik és lassan nõnek. A fémfelhalmozás mechanizmusáért felelõs gén azonosításával lehetõvé vált ennek más növényekbe ültetése és egy egyedben való megsokszorozása - különösen a káposztafélék: a kelbimbó, kelkáposzta és társaik bizonyultak alkalmasnak erre a célra. A kutatók szerint módszerrel lehetõség nyílik szennyezett területek olcsó megtisztítására: a learatott növényekbõl a fémek kivonva akár újra fel is használhatók. (Ukrán tudósokkal már a Csernobil körüli területek megtisztítását dolgoznak.)

Problémát jelent azonban a nehézfémevõ növények génjeinek elterjedése a beporzás révén: ez úgy próbálják megoldani, hogy ezeket az egyedeket sterillé teszik. Vizsgálják azt is, hogy mit lehetne tenni a mérgezõ leveleket elfogyasztó állatok ellen.

LONDON TIMES

A génmanipulált haszonnövények elõsegítik a "szupergyomok" létrejöttét

Valóra váltak a környezetvédõk legborúlátóbb elõrejelzései: az ohiói Állami Egyetemen végzett vizsgálatok szerint a génmanipulált haszonnövények átadhatják új tulajdonságaikat vad rokonaiknak, serkentve az ellenállóbb gyomok létrejöttét. A haszonnövények általában kevésbé erõsek és ellenállók a környezet viszontagságaival szemben vad rokonaiknál, ezért a genetikusok eddig úgy gondolták, hogy ha át is keresztezõdnek, a hibridek ki fognak szorulni a természetes versengésben.

A mostani kísérletek azonban ennek ellenkezõjét igazolták: a génmanipulált olajrepcét az õszi vadrepcével keresztezve, a hibrid nemcsak örökölte nemesített szülõjétõl a beültetett gyomirtószer-ellenállóképességet, de megtartotta a vad fajra jellemzõ életerejét is. Néhány generáció után a vad faj és a hibrid teljesen azonosnak látszott. Elkülönítésükre mindössze két módszer mutatkozott: genetikai teszt, vagy a gyomirtószerrel való kezelés. Ez utóbbit a vadrepce nem élte túl, de a hibrid igen.

Az EU génmanipulációra figyelmeztetõ címkéje bolonddá teszi a fogyasztókat

Szeptember 1.-én életbe lépett az EU génmanipulált alkotóelemeket tartalmazó élelmiszerek jelölésérõl szóló direktívája, s azonnal a támadások kereszttüzébe is került. A Greenpeace, a Friends of the Earth véleménye szerint az elõírás csak elbizonytalanítja a fogyasztókat, ahelyett, hogy tényleges tájékoztatást adna. A termék csomagolásán valahol eldugva, miniatûr betûkkel majd feltüntetik, hogy "modern biotechnológiával készült". De ez még a kisebbik baj. A direktíva szerint csak a DNS-t vagy fehérjét tartalmazó termékekre kell egyáltalán ráírni valamit, ami azt jelenti, hogy a génmanipulált alkotóelemeket tartalmazó termékek nagy rész kiesik ebbõl a körbõl. Ilyen pl. minden szójalecitint tartalmazó élelmiszer is, azaz a csokik, gyorsételek és sok minden más. A több tízezer, szóját valamilyen formában tartalmazó élelmiszer közül az elõírás így csak kb. 1400-at érint. Az EU Bizottság szerint a többinél az anyagok annyira finomított formában vannak jelen, hogy az már semmilyen egészségügyi hatással nem járhat. Valódi választási lehetõséget azonban csak a génmanipulált és "hagyományos" termények szétválasztása, és az elõbbiek széleskörû, jól látható jelölése jelenthet.