Bécsi kukavizit
Ha valaki az osztrák fõváros felé utazik az autópályán, érdekes látványban lehet része. Azon kevés reklámok egyikének szövege, melyet az osztrákok eltûrnek az autópályák felett átívelõ hidak korlátjain az sztáda-matricás figyelmeztetésen kívül, hogy "a hulladékmegelõzés a vásárlásnál kezdõdik". Ez az apró figyelemfelkeltés, mely sok helyen olvasható, nemcsak hidak korlátjain, már elõre vetíti nyugati szomszédunk hulladékgazdálkodási kultúráját, ami még a legfejlettebb államokét is egyes területeken túlszárnyalja. Nekünk legalább nem kell messzire mennünk, ha követendõ példát akarunk látni...
A bécsi szemét melegénél |
A bécsi kukázásban az 1985-ben a város önkormányzata által kiadott hulladékgazdálkodási koncepció jelentett mérföldkövet. Azóta, ennek elveit a gyakorlatban alkalmazva irigylésre méltó eredményeket értek el a megelõzés és szelektív gyûjtés és a környezetkímélõ ártalmatlanítás területén.
A szelektálás az ütõkártya
Modellkísérletek alapján igazolták, hogy a megelõzés és újrahasznosítás elméletileg a hulladékhegyet egyharmadára, gyakorlatilag felére csökkenti. Bár a megelõzést ahol lehet hangsúlyozzák, minden bécsire 500 kg háztartási szemét jut évente. Sajnos, mint mindenhol és mindennek ellenére a szemét mennyisége fokozatosan nõ. Nagy eredménynek tartják viszont, hogy az intenzív szelektív gyûjtés és újrahasznosításnak köszönhetõen sikerült az égetni való maradék szemét (Restmüll) mennyiségét befagyasztani. A háztartási szemetet hat kukában kell gyûjteni, s a városi vezetés a bécsieket nemcsak a szelektív gyûjtés rekordokat döntögetõ mestereinek tartja, hanem egyenesen világbajnoki címet adományoz nekik. A papír esetében a visszagyûjtés 66.3%-os, ezzel világelsõk. A hozzáállás és együttmûködési készség valóban bámulatos.
Jól szervezett gyûjtési rendszer
A de hova tesznek 6 kukát? Azt hogy a lakásokban hogy oldják meg az emberek, azt kiadványokból vagy a hétfõtõl péntekig 8.00-18.00 között hívható piszoktelefonon (Misttelefon, 546-48) beszerezhetõ tanácsokkal, technikákkal próbálják segíteni. A válogatott szemét gyûjtése egyrészt házak közös helyiségeiben - fõleg papír szerves, maradék szemét -, másrészt a város területén sûrûn elhelyezett hulladék-szigeteken történik. Itt a már említett két fajtán kívül a fémek, színenként az üvegek, a mûanyag csomagolóanyagok számára vannak 240 literes kukák, vagy nagyobb edények kihelyezve. Sok helyen a használt ruha és cipõ számára kitett fém konténerek is találhatók. A veszélyes hulladékot a város területén 22 helyen, általában forgalmas tereken, bevásárló központok környékén nyitvatartási idõ szerint mûködõ állomásokon (Problemenstoffsammelselle) lehet leadni. A nagyobb méretû hulladékokat (háztartási készülékek, autógumi) a városban üzemelõ 18 egységes szolgáltatásokat kínáló hulladékudvar (Mistplatz) várja, szeretettel. Ezen kívül textilt, hullámpapírt, kezelt faanyagot, építési törmeléket és bármilyen még használható tárgyat le lehet adni díjmentesen. Bécsben egy helyen mûködik kukás bazár (XXII. ker. Stadlauer Str. 41/a, K-P:9.00-15.00), ahol a leadott még használható cuccok pár schillingért megvásárolhatók. A bazár népszerûségi indexe inkább a keleti turisták körében magasabb, mint a bécsieknél. A városi hulladékkezelõnél igényelhetõ fizetõs egyéb szolgáltatások még a megrendelhetõ roncsautó-elszállítás, a lomtalanítás és a nagyobb mennyiségû "háziipari" hulladék eltávolítás. Kiadványok viszont komposztálásról, hulladékcsökkentésrõl, környezetbarát életmódról telefonon ingyen rendelhetõk.
Égetõ a város közepén
A bécsiek hulladékgazdálkodási kultúrájának és környezetvédelmi hozzáállásának mintapéldája a városban, a belváros északi részén, a Dunna-csatorna mellett mûködõ, meglepõ külsejû hulladékégetõ-távfûtõmû (Fernwäre Wien-Mühlverbrennungsanlage-Fernwärmewerk Spittelau), mely az ártalmatlanításon kívül a város központosított fûtési és melegvízellátó rendszerében is kulcsszerepet játszik. Üzemeltetõi a természet, a mûvészet és a technika összefonódását látják a hulladékhasznosítóban.
A hulladékégetõ története a hatvanas évek végén kezdõdik, amikor a gyorsan fejlõdõ osztrák fõváros egyszerre a hulladékkezelési, elhelyezési problémáit a távfûtés fejlesztésével együtt próbálta megoldani. 1971 szeptemberi próbaüzemtõl az üzem 1987 májusáig mûködött zavartalanul, ekkor egy hatalmas tûz után közel egy milliárd schillinges kárt okozott. Az egy évig tartó rendbehozatal után az égetõ korszerû füstgáztisztító berendezésével Európa egyik legtisztább üzeme lett. Így már lassan tíz éve egyedülálló külseje miatt, melyet tervezõjének Friedensreich Hundertwassernek köszönhet, évente sok ezer szakember és turista által látogatott komplexum. A 3.5 milliárdos beruházás költségeit a különleges homlokzatok "csak" 100 millióval emelték.
Az égetõbe fõleg a háztartási vegyes maradékszemét (Restmüll) és a közterületeken gyûjtött nem szelektált égethetõ szemét kerül. Naponta 250 kukásautó szállítja a "tüzelõanyagot", mely a 7000 m3-es bunkerben várja termikus hasznosulását. A három mûszakban, két kazánnal, 15 tonna/óra/kazán sebességgel dolgozó égetõ éves kapacitása 260 ezer tonna. Az égetõkemencében 1150°C-on égõ szemét produkál szerintük a legkevesebb káros anyagot, de ez még önmagában messze nem elégíti ki a környezetterheléssel szemben támasztott követelményeket. A keletkezõ gázoknak elektrofilteren, gázmosón és egy Denox-berendezésen keresztül vezet az útjuk a külvilágba. Az elektrofilter a por mennyiségét egy ezredére csökkenti. A port és a salakot, melybõl elõbb elektromágnessel a fémeket kiválasztják, egy köztes tárolóban vízzel és cementtel keverik, majd lerakóba szigetelõanyagaként, takaróanyagként "funkcionál" tovább. A gázmosóba került gázt elõször 60°C-ra hûtik, majd az elsõ és második gázmosó-toronyba kerül. Utóbbiban történik a kéndioxid leválasztása. Ezután a Denox-berendezésben átáramló füstgáz megszabadul nitrogénoxidjaitól, és a maradék "káros" oxidok nagy része is itt semmisül meg. A Denox-berendezésben a gázt ammóniás gõzzel keverve 280°C-ra hevítik. Ezen a hõmérsékleten az ammónia a nitrogénoxidokkal reagál, nitrogén és víz keletkezik. Végül a füstgáz szabadulása elõtt katalizátorokon és hûtésen megy keresztül és felmászik a 126 méter magas kéményben. Az égetõ szerint a normál szennyezõanyag-kibocsátás 10 teherautó állandó pöfékelésével egyenértékû. A salakanyagból kivont fém vasúttal Linzi olvasztóba megy. A 180 km-es szállítás költségeit az égetõ számára a hulladékfém ára éppen fedezi.
Az eljárás rengeteg vizet igényel, melyet a Duna-csatornából nyernek, és hûtés és tisztítás után oda vezetnek vissza. A környék levegõtisztaságát mérõállomásokon ellenõrzik, illetve a közeli forgalmas téren tájékoztatják az embereket a szennyezõ anyagok tartalmáról. Egyszóval hightech...
20 méter vastag szemétréteg az elsõ kerületben
A bécsi égetõpártiak legfõbb érvei, hogy az égetõ 25 év alatt az egész város számára egy évre elegendõ áramnak megfelelõ energiát termelt szemétbõl, illetve annyi hulladéktól szabadította meg a várost, amennyi most az elsõ kerületet - mely Budapesten a VII. kerülettel egyenlõ nagyságú terület - 20 méter vastagságban takarná. Amellett, hogy ezt a katasztrófát a hulladékhasznosító megelõzte, 65.000 családot lát el fûtéssel és melegvízzel az I. a IX. és a XX. kerületben. Jelenleg évente három standionnyi, azaz 7-800 ezer tonna szemetet égetnek el. Az üzembõl ki kerülõ és lerakóba szállított salakanyag mennyiségére vonatkozóan azonban nem sikerült adatok közelébe férkõznöm...
Mindenesetre, ha már égetés és a hulladékgazdálkodás kérdését azt a legészszerûbben a 1.6 milliós osztrák fõváros oldja meg a hatékonyság, szállítási távolságok, az energiahasznosítás és a környezetterhelés tekintetében...