Egy Greenpeace-jelentés (szerzõi: Darek Szwed, Green Federation Krakow és Iza Kruszewska, ANPED) lengyel kiadása heves vitát eredményezett a géntechnológia lengyelországi vonatkozásairól.

1996 november 7-én, ami az ANPED Fenntartható Termelés és Fogyasztás Kampányához kapcsolódott. A sajtótájékoztatón hatvanan jelentek meg: újságírók, TV-és rádióriporterek, kutatók, hivatalos képviselõk, parlamenti küldöttek és nonprofit szervezetek küldték el képviselõiket. A tanulmány feltárja, hogy Lengyelország és más Közép-és Kelet-európai (KKE) országok már bocsátottak a környezetbe génmanipulált élõ szervezeteket (GMS - GEO). A lengyelországi tavakban pontyok úszkálnak átültetett génekkel, melyek emberi növekedési hormonok kódját hordozzák (hogy gyorsabban nõjenek). Magyarország, Bulgária és Oroszország génmanipulált burgonyát, dohányt, kukoricát, repcét és lucernát juttat a természetbe szabadtéri tesztek során. Ezeket a genetikai kísérleteket MINDEN JOGI SZABÁLYOZÁS NÉLKÜL végzik, nincs nyilvános információ róluk, és mindezt az adófizetõk pénzébõl finanszírozzák.

Az "Istent játszunk" felhívja a nyilvánosság figyelmét a génmanipulált élelmiszerek termelésével és fogyasztásával járó lehetséges környezeti-, és az emberi egészségre irányuló veszélyekre, és a néhány óriáscég által uralt élelmiszerpiacból származó társadalmi-gazdasági kockázatokra. A jelentés óva int az Egyesült Államokból Európába érkezõ génmanipulált szója és kukorica fogyaszásától - ez a génmanipulált növények elsõ termése. Ismételten, semmi gazdasági vagy jogi szabályozás nem létezik, ami megkövetelné a génmanipulált termékek importjának engedélyezését, ellenõrzését vagy címkézését.

A tanulmány végül megvizsgálja a génmanipulált élelmiszer iránti Nyugat-Európai fogyasztói ellenállást, továbbá hogy ez mennyiben befolyásolja a KKE országok mezõgazdasági politikáját. A KKE országokban a mezõgazdaság fontos szerepet játszik, az élelmiszer pedig az egyik fõ exporttényezõ. Az átültetett génekkel rendelkezõ termékek kibocsátása - akár hazai tesztelésre, akár termelésbõl vagy importból származóan - tönkreteheti a KKE-ból származó élelmiszerek hitelét és exportpiacukat. "Ha Lengyelország génmanipulációval hazardírozik, nemcsak arra van esélye, hogy vevõk nélkül találja magát az EU piacán, de meghiúsítja az organikus élelmiszerek termelésére tett erõfeszítéseket is" állítja Darek Szwed.

Mutánsok az étlapon

A jelentés sajtóvisszhangja és a géntechnológiához kapcsolódó egyéb publikációk mennyisége hatalmas volt. Háromórás rádiómûsort sugároztak "Közvetítés a Halbiológiai és Vízkultúra Intézetbõl" címmel, és bemutatták, ahogy egy tudós elfogyasztott egy génmanipulált pontyot. A lengyel TV több mûsort is leadott a halastavakban tenyésztett génátültetett pontyokról. A géntechnológia témája mezõgazdasági mûsorokban is elõkerült, ahol megvizsgálták a Lengyelország viszonylag vegyszerektõl "tiszta" mezõgazdasági termelését veszélyeztetõ tényezõket. A Szczecini Regionális Televízió beszélgetést sugárzott a géntechnológia lehetséges egészségkárosító hatásairól, ami arra ösztönözte a katolikus egyház egyik képviselõjét, hogy egyházi berkekben is felvesse a témát. Génmanipulált pontyok képei jelentek meg több országos és regionális újságban is.

A karácsonyi pontyeladások lecsökkentek... ha valaki egy kicsit hóbortos Lengyelországban "génmanipuláltnak" csúfolják... vagy hallottál már a génmanipulált pontyról? Emberi hangon beszél. A Wprost címû hetilap egyik decemberi száma kétoldalas cikket közölt "Mutánsok az Étlapon" címmel. Az írás az információhoz való jogról és a címkézésrõl szólt, és a lengyel élelmiszer-jogrendszer visszásságáról, amely a szarvasmarhatenyésztésben használatos hormonokat engedélyhez köti, de említést sem tesz a génmanipulált élelmiszer importjának szabályozásáról.

A cikkben idézik Darek Szwed beszámolóját arról, hogyan tárgyal a Lengyelországban jelen levõ külföldi élelmiszercégekkel (Nestle, Unilever, Gerber), hogy bojkottálják a génmanipulált élelmiszereket. A Gerber támogatólag nyilatkozott a kampányról. A Nestle Torun Pacific, amely kukoricapelyhet gyárt, nyilvánosan kijelentette, hogy a kukoricát Franciaországban veszi és szóját egyáltalán nem használ.

A tanulmány hatására minden kapcsolódó témáról széleskörû vita indult etikai, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekrõl egyaránt. A legnagyobb gondot a géntechnológia etikája jelenti - különös tekintettel a ponty és az emberi gének esetére. Az általános aggodalom így fogalmazható meg: "elõször a ponty, aztán mi". Más szempontok a néhány mammutcég uralmának és a külföldi vezérlés betörésének veszélyére hívják fel a figyelmet a jelenleg helyi és decentralizált élelmiszerpiacra. A lengyelországi élelmiszerkereskedelmet számos kicsi, helyi termelõ jellemzi. Veszélyt jelent még az önellátóképesség elvesztése és a külföldi cégektõl való növekvõ függõség - és az élelmiszerárak emelkedése.

A Green Federation dolgozik a törvényhozási oldalon is: véleményezi az 1980-as lengyelországi környezetvédelmi törvényhez érkezõ (igen rossz) módosítási javaslatokat. A GF lobbitevékenységének célja egy olyan szabályozás, ami lehetõvé teszi a hazai és behozott génmanipulált élelmiszerek tervezett kibocsátásának és címkézésének nyilvános vitáját. Rövidtávon be szeretnének tiltani mindenféle behozatalt amíg a környezeti és egészségügyi hatásokat nem tisztázzák. A kérdés csak az: melyik jobb, egy rossz jogszabály, vagy a joghézag? Azonban a tanulmány megjelenése és az azt kísérõ sajtóvisszhang a politikai hadállásokat is elmozdította az önkéntes irányvonalaktól a törvénykezés felé.

A Green Federation követelése a génmanipulált szervezetek mindenféle kibocsátásának tilalmára az osztrák kormány példáját követi, amely 1996-ban hirdette ki ezt a tilalmat. Ezzel megakadályoznák mind a génmanipulált élõlények terepen való tesztelését, mind az ilyen termékek importját. Kutatások szerint legalább egy rakomány amerikai kukorica végcélja Lengyelország. Mivel az Európai Közösség még mindig nem engedi a génmanipulált kukorica behozatalát a tagállamokba, az Egyesült ?llamok kihasználhatja a KKE-i államokban létezõ joghézagot, hogy gyanús termését becsempészhesse. Az Európa Tanács december 18-án határoz a génmanipulált kukorica behozataláról.

Felhívjuk a KKE-i környezetvédõ csoportokat, tûzzék zászlajukra a témát és indítsanak nyilvános párbeszédet, amire sürgõsen szüksége van minden országnak. Ne féljenek a tudományos érvektõl. Inkább az ösztöneinkre kell hallgatnunk, mint a tudományra... ami sosem fogja helyettesíteni a józan észt.

Az angol nyelvû kiadvány és egyéb informásiók kérhetõk: Genetic Engineering Campaign, Greenpece International, Keizersgracht 176, 1016 DW Amsterdam, the Netherlands Fax: +31-20-523-6200