Sorsfordító napokat élünk. A kijelentés életünk sok területére igaz, többek között a hulladékgazdálkodásra is. Az EU – sarkítva fogalmazva – most dönt a hulladékégetés jövőjéről. Cikkünkben az égetéssel kapcsolatos hazai állásfoglalásokat és eseményeket szembesítjük az elmúlt időszakban közölt tudományos eredményekkel. Összekötő megjegyzéseink saját véleményünket tükrözik, de tényeken alapulnak. Egyre több megalapozott érv szól a hulladékégetés ellen.

Kamikacu városka öt év alatt közel 80 (!) százalékos hulladék-újrafeldolgozási arányt ért el, és még nincs vége: 2020-ra nem lesz szemét, csak másodnyersanyag!

Nem fogom többet kiejteni a számon, hogy fogyasztói társadalom.
Hiszen ez hízlalói társadalom!

Az egyik magát nagyra becsülő gyorsétterem-lánc nyílt napot rendezett, hogy minden tévhitet eloszlatva megmondja a tutit. Hirdették is orrba, szájba, újságban és tévében.

Az ősz folyamán egy igencsak fogós kérdés mozgatta meg a KukaBúvár Egyesület levelezőlistájának tagjait. Réka próbált választ adni kisvállalkozó ismerősének arra a kérdésre, hogy – a környezeti szempontokat szem előtt tartva – milyen csomagolásban forgalmazza gyümölcslevét. Hol itt a kérdés? – értetlenkedhetnek sokan – egy KukaBúvár olvasónak a válasz egyértelmű: visszaváltható üvegbe. Ám kiderült, hogy ha beleéljük magunkat a vállalkozó helyzetébe és a mai magyar valóságba, akkor a válasz nem is olyan egyszerű.

A The New York Inquirer összeállította a világ hét szemétcsodáját, a cikk Aaron Labaree tollából származik. Riasztó tények irdatlan tömegű hulladékról a Csendes-óceánról, New Yorkból, Indiából, a Fülöp-szigetekről, az USA Nevada államából és Kínából.