Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kamikacu igazi megoldást keres

Úton a nulla hulladék felé
Év: 
2006
Szám: 
Tél
Szerző: 
Perneczky László

Kamikacu városka öt év alatt közel 80 (!) százalékos hulladék-újrafeldolgozási arányt ért el, és még nincs vége: 2020-ra nem lesz szemét, csak másodnyersanyag!


A kétezer lelkes község példaértékű kezdeményezését a kényszer szülte: 1998-ban kiderült, hogy a közeli hulladékégető által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége messze meghaladja a határértékeket. A 120 milliós Japán fogyasztás tekintetében alig marad le az USA mögött, de hely hiányában a hulladék 80 %-át elégetik. Közel 2000 hulladékégetőjével Japán toronymagasan vezet a „termikus hulladékhasznosítás” terén, ennek megfelelően a dioxin, furán és egyéb légszennyezők kibocsátásában is az élbolyban vannak. A kommunális hulladék 14 %-át gyűjtik szelektíven, de az anyagában történő hasznosítás elenyésző. Jobbára csak a fémeket olvasztják újra, a külön gyűjtött papír és műanyag jelentős része szintén a csillapíthatatlan étvágyú égetők kemencéiben tűnik el.
Kamikacu önkormányzatának döntése tehát forradalminak mondható: toldozás-foldozás vagy szűrők beszerelése helyett rövid úton bezárták az égetőművet. Helyette a minden hulladékra kiterjedő szelektív gyűjtés, anyagában hasznosítás és hulladékcsökkentés mellett tették le a voksukat. Alig öt év alatt elérték, hogy az összes hulladék négyötöde (!), összesen 44 (!) különféle anyag elkülönítve gyűlik, és anyagában hasznosul. A különféle műanyagok (PET, PVC), alumínium, vas, színesfémek, akkumulátorok, világítótestek, vegyi anyagok, fehér, színes és kartonpapírok mellett külön gyűjtik például a tojástartókat, tofu-dobozokat, evőpálcikákat, ágymatracokat és használt pelenkákat is. A kommunális hulladék harmadát kitevő zöldjavak eleve nem kerülnek a válogatótelepre, ezeket házi vagy szomszédsági komposztálókban hasznosítják.
„Persze, egy párezer fős faluban könnyű!” – gondolhatnánk. De képzeljük csak el, hogyan működne egy hasonló, a közösség együttműködésével megvalósuló rendszer egy magyar faluban. Vajon hajlandó lenne mindenki - kukásautók nem lévén – saját maga elszállítani hulladékait a helyi válogatóműbe, majd a helyi önkéntesek útmutatásainak megfelelően sajátkezűleg különválogatni 44 felé?!
„Kamikacu Zéró szemét irányelve nem csak Japán, hanem az egész világ számára akar jó példát mutatni” – mondta Kazuicsi Kasamacu polgármester. A település az ezredforduló óta évi 136-ról 61 tonnára csökkentette az égetőbe kerülő hulladék mennyiségét – igaz, a szelektív gyűjtési rendszer ötször drágább, mint az égetés, mivel a másodnyersanyag-feldolgozó ipart is meg kell teremteniük. A tervek szerint Kamikacuban 2020-ra „Nulla hulladék” keletkezik majd, és a közvetlen költségek sem lesznek jelentősen magasabbak a szokásos hulladékégetésnél.
„Szétválogatással nem lehet mindent megoldani” – mondta Kasamacu polgármester. „Az újrafeldolgozás csak akkor működhet, ha a gyártók eleve könnyen újrafeldolgozható termékeket gyártanak. Bizonyos csomagolások ugyan újrafeldolgozható anyagból készülnek, de olyan módon vannak összeragasztva, hogy csak elégetni lehet őket. A fogyasztók felelőssége pedig az, hogy eleve olyan termékeket vásároljanak, amelyekre valóban szükségük van, és amelyek újrafeldolgozása nem jelent problémát.”