Visszaváltható gyökeres fenyõfák az Oázis Kertészetekben! Ha az itt vásárolt ezüst és nordmann fenyõket az ünnepek után (2007. január 2-5.) visszaviszi a vásárlás helyszínére, visszakapja a fa árának felét.

Osztogattak komposztálót, kiadványt, hirdettek, propagáltak, mozgósítottak a nemes cél elérése érdekében. Most meg elviszik a ház elõl. Na, ha valami, akkor ez biztosan nem ösztönöz a zöldjavak otthoni komposztálására! Érdi tudósítónk, Rozgonyi Zoltán írása.

Ne beszéljünk most a kóláról! Beszéljünk a kólagyártásról és a dunaharaszti telephelyrõl! A CC meghívására ott jártunk a napokban, megnéztük a palackfújást, a töltést, a telepi hulladékkezelést. Sok kérdésünkre választ kaptunk, csak a legalapvetõbbekre nem: Mi szükség erre a lére? Jobb lett a világ, mióta kólát gyártanak?

Tegnap szavazott az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága a hulladékokról szóló keretirányelv módosításáról. Az elmúlt hónapokban nemcsak egyszerûen követtük a brüsszeli eseményeket, de megpróbáltuk befolyásolni azokat. Magyarországról több százan elektronikus levélben kérték európai parlamenti képviselõiket, hogy a hosszú távú környezetvédelmi érdekeket szem elõtt tartva szavazzanak. Aztán tegnapra már csak az izgatott várakozás maradt.

A Ne várásolj semmit nemzetközi akciónapon a Humusz és a ZöFi aktivistái közvetlenül a fogyasztókkal próbáltak szót érteni. A Nyugati téri Kaiser’s-bõl kijövõ vásárlóktól azt szerették volna megtudni, hogy mi motiválja élelmiszer vásárlásaikat – a szemükkel vásárolnak-e vagy az eszükkel? Figyelik-e vajon az élelmiszerek összetételét és ha igen, mennyire befolyásolja õket a csomagoláson feltûntett adalékanyagok ( E-számok)? Tudják-e vajon mit (v)esznek? [Kalas György cikke a greenfo.hu-n]

A The New York Inquirer összeállította a világ hét szemétcsodáját, a cikk Aaron Labaree tollából származik. Riasztó tények irdatlan tömegû hulladékról a Csendes-óceánról, New Yorkból, Indiából, a Fülöp-szigetekrõl, az USA Nevada államából és Kínából.

Mikulásra a könyvesboltokban lesz Al Gore Kellemetlen igazság címû mûve, amelyben az USA volt alelnöke alaposan körüljárja a globális felmelegedés problémáját. Az amerikai közvélemény úgy érzékeli, hogy a tudósok között óriási vita dúl arról, hogy vajon a globális felmelegedés egyáltalán létezõ jelenség-e, és ha igen, van-e köze az emberi tevékenységhez. Nem csoda, ha ebben a bizonytalanságban a politikusok nem lépnek. Csakhogy a tudományos bizonytalanságról kialakult képnek semmi köze a valósághoz. Gadó György Pál írása.

"Kell egy õrült, anélkül nem megy" válaszolta Braxátor Mariann, a Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskola tanára, mikor arról faggattam, hogyan lehet megvalósítani a szelektív hulladékgyûjtést egy iskolában. Majd rögtön hozzátette: "...de mindig kell 1-2 lelkes kolléga is, aki segít, és az ügy mellé áll, és az is fontos, hogy az egész iskolaközösség elfogadja és magáévá tegye a környezettudatos szemléletet." Rátz Judit felkeresett néhány olyan fõvárosi iskolát, ahol már szelektíven gyûjtenek.