Újraszedve
|
2007. június 06. 18:31
Amikor a lakás úszik és az alsó lakó üvölt, hogy beázás terjed a plafonján, nem vödröt, lapátot, rongyot kell elõször ragadni, hogy a vizet fölszedjük, hanem a fürdõszobába kell rohanni a csapot elzárni. A környezet- és természetvédelemnek esélye sincs, amíg a túlnépesedést nem sikerül visszafordítani. Simonyi Gyula (Bocs Alapítvány) jegyzete. A Nemzeti Fenntartható Fejlõdési Stratégiához írta hozzászólásként. |
|
2007. május 23. 18:52
Szászhúszezer forint. Ennyit akart felszámolni az észak-dunántúli zöldhatóság fénymásolási díjként azoknak a civil szervezeteknek, amelyek a Nyergesújfalura tervezett cementgyár egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjából másolatot kértek. Az Alkotmány szerint, mindenkinek joga van arra, hogy a „közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze." (Alkotmány 61.§ (1) bek.). Szuhi Attila jegyzete |
|
2007. május 17. 10:41
|
|
2007. május 08. 15:10
 Tótmegyerre készülünk. Irigyeljük a Föld Barátai kassai szervezetét. A hulladék mennyiségének csökkentése érdekében mi is régóta lobbizunk, sokat olvastunk a Zero Waste kezdeményezésrõl, de mikor nemzetközi találkozókon azt kérdezik, hogy melyik magyarországi példára vagyunk a legbüszkébbek, akkor csak hallgatunk. A kassaiaknak bezzeg ott van Palárikovo. De ennek most vége! A tervek szerint a HuMuSz-ból néhányan még az idén ellátogatunk a legendás szlovákiai településre, hogy aztán itthon is terjesszük jó hírüket. A valóságot még nem ismerjük, de a cikkekbõl kirajzolódó kép lenyûgözõ. Gadó György Pál összefoglalója |
|
2007. május 03. 05:59
 Az ipari lobbisták ismét hihetetlen számokkal álltak elõ. Adataikból az jön ki, hogy Magyarországon 2012-ben sem érjük el az évi 1 millió tonna csomagolás-kibocsátást, pedig nekünk erõs meggyõzõdésünk, hogy már réges-rég túl vagyunk rajta. Nagyon szeretnénk már tudni: mennyi csomagolás keletkezik valójában Magyarországon? Szilágyi László jegyzete. |
|
2007. április 29. 18:34
 Vajon hova kerül az évi sok millió ránktukmált szatyor? A depóniára, erdõszélre, vagy elégetik azokat? Azt hiszem, a többi között ezen a téren is lesz dolga a zöldtárca új vezetõjének. Exner Tamás, erdõmérnök jegyzete |
|
2007. április 26. 06:36
 Ez az alapvetõ igazság David Brower amerikai természetvédõtõl származik, aki hosszú élete során sokat tett a természet védelméért. Például õ és társai akadályozták meg, hogy a 60-as években a Grand Canyonban vízierõmûveket építsenek. Az idézetet Yvon Chouinard sziklamászó, szörfözõ és üzletember „Let my people go surfing" címû zseniális mûvében olvastam. Errõl a könyvrõl akarok most írni. Cégvezetésrõl és az ország vezetésérõl. Azért is, mert úgy hírlik, Magyarországnak hamarosan új környezetvédelmi minisztere lesz. Gadó György Pál jegyzete |
|
2007. április 18. 22:26
|
|
2007. április 04. 12:28
|
|
2007. április 04. 11:29
 1517. Nagy reményeket fûzünk ehhez a négyjegyû számhoz. Az adók 1 %-ából befolyt összeg új lendületet adhat az ország kitakarításának. Hivatalos támogatást még nem kaptunk, de már elindítottuk az „1517” kampányt, és összetrombitáltuk a szektorközi (árnyék)bizottságot. |
...az évi százmillió nem-kívánt foganás megelõzése
Skandináviában az italcsomagolások 85-90%-át visszagyûjtik lakosságtól, de nem úgy, hogy az emberek önkéntesen színes ufókba dobálják a palackokat, hanem visszaviszik a boltba, ahol pénzt kapnak érte. Hallottak már ilyet? Szilágyi László írása
Március 1-jén a HuMuSz biciklis futárai minden minisztériumnak eljuttattak egy-egy csomag ajándék újrapapírt, egy „zöld beszerzésekre" buzdító levél kíséretében. A minisztériumok példamutatása nemcsak a szemléletformálás miatt lenne fontos. Az állam komoly vásárló, ha nagy tételû beszerzéseinél „zöld" termékeket - például újrapapírt - választana, akkor a kereslet növekedése miatt az újrapapír mindenki számára olcsóbbá válhatna. Kezdeményezésünkre hat minisztérium már írásban válaszolt. Perneczky László „levelezési rovata".
Nem gyûjt szelektíven? Szégyellje magát! Ezzel a címmel jelent meg a vg.hu tudósítása. Szégyellje magát a harapós ló! Az szégyellje magát, aki bepalizta az országot a lehetõ legdrágább és legkevésbé hatékony gyûjtögetésbe! Egyelõre jóval többet beszélnek a gyûjtésrõl, mint amennyit valójában ér. A hasznosításról persze ritkán van szó, de ez egy másik kérdés. Szilágyi László jegyzete.
