Kétéves költségvetés készül, aminek politikai, gazdasági jelentõségét nem a mi dolgunk latolgatni. Ami ránk tartozik az az, hogy a környezetvédelem nem kap annyi forrást a következõ két évben, mint 2000-ben. Egy darabig még a kormányfõ azt nyilatkozta, hogy minden tárca költségvetése nõ (legalább 14.5%-kal), mára a Környezetvédelmi Minisztérium mínusz 6%-nál tart (hangsúlyozzuk, nominálértékben), így kormányon belül az utolsó.

Néhány hét múlva nemzeti delegációk utaznak Kazahsztánba egy konferenciára, hogy számot adjanak arról, hogy mit tud országuk felmutatni az Aarhusi Egyezmény végrehajtása terén. Állítólag egyedül Magyarország visz két párhuzamos jelentést az egyezményt aláíró nemzetek közül, egy hivatalos államit és egy alternatív civilt. Ez utóbbit a zöld mozgalmak szövegezték.

A környezetvédelmi tárca kormány elé vitte a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényt és a kapcsolódó rendeleteket. Sajnos a módosító csomag szinte már köszönő viszonyban sincs a januárival, amelyet sok szempontból támogatandónak találtunk, és amiért a magunk eszközeivel is harcoltunk.

Végre magyarul is megjelent Naomi Klein No Logo c. világhírű bestsellere. Az AMF Kft és a Tudatos Vásárlók Egyesülete kiadásában megjelenő No Logo előszavát Tamás Gáspár Miklós írta.

Más években is így van, hiszen a karácsonyi hisztériakeltés hatására ilyenkor éri el csúcspontját a karácsonyi hisztéria, de most még előrébb vagyunk: a fenti szlogennel (illetve hogy „mindig olcsó!”) robbant be a Lidl nevű piaci tényező. És persze be is jön neki, hiszen egymás sarkát taposva tolonganak a megnyitón polgártársaink, mert ma olcsóbb, mint tegnap, itt olcsóbb, mint bárhol, bármi.

"Életveszélyes mutatványba kezd a Környezetvédelmi Minisztérium, amikor hatástanulmányok nélkül, vakrepülés jelleggel újabb önsorsrontó magyar kísérletbe fog." (id: ÉFOSZ)

Az európai fiatalok a márkákat követik, nem lázadoznak, és nem érdeklik őket különösebben a társadalmi problémák - írja az [origo] egy nemzetközi felmérésre hivatkozva. "Csak saját maguk és a legszűkebb környezetük problémái érdeklik. Míg öt-tíz évvel korábban erre a korosztályra a lázadás, a polgárpukkasztás volt a jellemző, a mostani húsz év körüliek már konformisták. Az egyetemista generáció vágyait ma már a fogyasztás határozza meg. A fiatalok a jelennek élnek, buliznak, és ódzkodnak mindenféle felelősséggel járó komolyabb kapcsolat kialakításától."