Az elmúlt néhány hónapban a HuMuSz több helyrõl is érdekes meghívást kapott. Gyerekeknek szóló rendezvényeken kínáltak "szereplési" lehetõséget, ám nem az eddig megszokott elõadás formájában: olyan játékokat kellett kitalálnunk és a helyszínen megvalósítanunk, melyek az apróbb korosztály számára közérthetõ formában dolgozzák fel a "hulladékos" témakört. A kicsik nagyon fogékonyak a környezeti problémákra és hamar megértik az elébük tárt összefüggéseket. Ráadásul végtelenül tudnak örülni a helyes válaszért kapott ajándék kagylócskának, fa ceruzának, állatos matricának. Az alábbiakban bemutatjuk játékainkat, hogy ötletet adjunk hasonló foglalkozások szervezéséhez.

Belefulladunk a hulladékba?

Minden nap leírja valamelyik újság, hogy a Kancellária elkészítette jelentését a minisztériumok működésérõl, ami alapján a kormányfõ levonja a tanulságokat, és átalakítja a kormányt. Azt is minden nap cáfolják, hogy bármi baj lenne a környezetvédelmi miniszterrel, pedig egyetlen minisztert sem támadtak annyit, mint Pepó Pált, egyéves regnálása alatt. Még nagyhatalmú pártelnöke is elmarasztalta szakmai tevékenysége miatt. Nem ment el a parlamenti bizottság elé, amikor beidézték, magára haragította az EU tárgyalókat, káderpolitikája kimerül a komcsiűzésben, sorban mennek el a régi szakemberek a tárcától, a minisztérium szakmai minõsítése meglehetõsen rossz, társadalmi megítélése pedig egyenesen katasztrofális. Valahogy mindig azt hisszük, hogy csak jobb lehet. Mi kell még, hogy leváltsák?! Persze, mire a KukaBúvár megjelenik.

Az elmúlt években beköszöntött árubõséggel együtt Magyarországon is egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek az egyes termékekkel kapcsolatos környezetvédelmi megfontolások. Megjelentek a vásárlók tájékoztatásának különbözõ formái is. Vajon milyen szerepet játszanak mindennapos bevásárlásaink során a környezetvédelmi szempontok? Hogyan gondolkodunk e témáról, miképpen ítéljük meg fontosságát? Mennyire hatékonyak a tájékoztatás jelenlegi formái? Ismerjük-e õket, tudunk-e (akarunk-e) élni velük?