Az Ökotárs Alapítvány idei, a környezetvédelmi világnapra idõzített gyors felmérése természetesen nem helyettesítheti az általunk is szükségesnek ítélt tudományos igényű, megalapozott vizsgálatot, arra azonban mindenképp alkalmasnak tartjuk, hogy a környezetvédelem egy olyan fontos területére hívjuk fel a figyelmet, amellyel a legtöbb ember nap mint nap találkozik.

A feldolgozott közel kétszáz válasz alapján ugyan messzemenõ következtetéseket nem érdemes levonni, de az eredmények így is tanulságosak, elgondolkodtatóak és egybevágnak saját tapasztalatainkkal.

I. Környezetbarát termékeket a boltokba? -- Igen

Kutatásunk egyik alapvetõ célja annak felderítése volt, vajon mennyire van jelen a hazai közgondolkodásban mindennapos bevásárlásaink során a környezetvédelmi érzékenység. A kérdésekre adott válaszok kiértékelése szerint meglepõen nagy mértékben. A megkérdezettek több mint 80 %-a fontosnak tartaná a környezetbarát termékek jelenlétét mindennapi bevásárlásai színhelyén.

Elsõsorban az élelmiszerek esetében választanák a "zöld" termékeket, de magas volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik a tisztító- és illatszereknél, valamint kozmetikumoknál is inkább a környezetbarát árut részesítenék elõnyben. Természetesen a felmérés ezen a ponton némileg torzít, hiszen nem a valós vásárlási szokásokról mutat képet, hanem az errõl való gondolkodásunkról. A tényleges vásárlásnál több szempont együttese határozza meg (ár, korábbi tapasztalatok, márka, esztétikum stb.), hogy melyik terméket tesszük végül is a kosarunkba. Az érdeklõdés tehát meglenne, mégis, a válaszolók fele úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem ismer olyan boltot lakhelye közelében, amelynek kínálatában a környezetbarát termékek dominálnának.

II. Akár többet is fizetnénk értük -- persze nem sokkal

A kérdõívekre adott válaszok elemzése alapján elmondható, hogy hazánkban még mindig az ár a legfontosabb szempont egy termék megvásárlásánál, és a boltválasztásnál is megelõz olyan, egyébként fontosnak tartott szempontokat, mint az áruválaszték vagy a kiszolgálás minõsége. Ennek fényében különösen jelentõsnek tûnik számunkra, hogy a válaszadók meghatározó része (83%!) hajlandó lenne akár magasabb árat is fizetni környezetbarát termékért. Igaz, csak abban az esetben, amennyiben az árkülönbség nem lenne lényeges (de a válaszolók egyharmada -- fõleg a tehetõs, tájékozott és tudatos vásárlók -- akár 10-20%-kal többet is fizetnének érte).

III. Melyik termék környezetbarát?

Arról, hogy egy termék környezetbarát-e vagy sem, a válaszok tanúsága szerint legtöbben a termék-tájékoztató/címke alapján próbálnak informálódni. Ha ez nem segít, a bolt eladóihoz fordulnak, legalábbis erre utal, hogy a válaszok között ez a lehetõség a második helyen szerepel. A kérdõívet kitöltõk 40%-a újságokból, tévébõl, rádióból, könyvekbõl szerzi be a tájékozódáshoz szükséges információt. A válaszolók egyharmadát a termék valamilyen hivatalos besorolása segíti a választásban és csak ezek után következik a reklám, az ismerõsök véleménye, és mindössze 18% fordulna valamilyen tanácsadó szolgálathoz. Ezen nem is csodálkozhatunk igazán, hiszen a felmérés eredményei alapján kevesen ismerik õket és szolgáltatásaikat. Hogy a legnagyobb problémát nem a tanácsadással foglalkozó szervezetek, intézmények szakértelme, hanem ismertsége jelenti, az bizonyítja, hogy megbízhatóság tekintetében a tanácsadók, a terméktájékoztatók és a termék hivatalos besorolása mellett a legtöbb szavazatot õk kapták. A méltányosság érdekében azonban azt is el kell mondani, hogy a tudatos, tájékozott, környezetvédelmi problémák iránt érdeklõdõ vásárlók (10-15%) számára általában nem okoz problémát megtalálni a megfelelõ szakmai segítséget. Az viszont jelzésértékû, hogy akik szakemberhez fordulnak tanácsért, szinte azonos arányban keresnek fel fogyasztóvédelmi illetve környezetvédelmi szerveket, szervezeteket. Bár a reklámokkal szembeni általános szkepszis ezen a területen is tetten érhetõ, ennek ellenére valószínû, hogy a reklámok és azok erejének megítélése negatívabb, mint tényleges hatásuk.

IV. "Cédrus"

Ilyen a cédrus

A fentiek tudatában különösen lehangoló, hogy a hivatalos magyar "Környezetbarát termék" védjegy ismertsége meglehetõsen alacsony. A válaszolók 62%-a egyáltalán nem hallott még a "Cédrusról", azok közül pedig, akik állításuk szerint ismerik a védjegyet, jónéhányan még magát az emblémát sem ismerték fel. Ezek után talán az sem számít túlságosan meglepõnek, hogy a magyar védjegyet ismerõk közül csak minden ötödik nevezett meg olyan terméket, amely megkapta ezt a minõsítést. (Sajnos, ezek között is több olyan termék volt, amelyet a közvélekedés általában környezetbarátnak tekint, de valójában nem kapták meg a hazai jelzést.)

Érdekes, hogy több, Magyarországon is kapható terméken szereplõ nemzetközi embléma (Grüne Punkt, Recycling) is megelõzte ismertségben a hazai jelzést. Szomorú ugyan, de minden ökocímkére egyaránt igaz, hogy konkrét jelentésével kapcsolatban általában nagy a bizonytalanság, legtöbben nem képesek megfelelõen értelmezni. (A leginkább ismert Recycling jelzés magyarázatánál a "fából készült", "nem mérgezõ anyag", "biotermék", "eldobható-nem mérgezõ" jellegû válaszokkal gyakran lehetett találkozni.)

V. "Jók" és "Rosszak"

A válaszok alapján a köztudatban a környezetvédelmi szempontból leginkább "bûnös"-nek tekintett termékek a mosóporok, tisztítószerek, a hagyományos hajtógázos spray-k, valamint egyéb illatszerek és kozmetikumok. A vissza nem váltható mûanyag palackok, a tejeszacskók, a mûanyag flakonok említése szintén gyakori, de általánosságban elmondható, hogy a mûanyag termékekkel (csomagolóanyagokkal) szemben többen fogalmaztak meg fenntartásokat. A környezetre ártalmas termékek közé sorolják az autót, akkumulátort, elemeket, olajat, autógumit, valamint az eldobható pelenkát és a különféle eljárásoknak alávetett élelmiszereket (génmanipulált, mesterséges színezékkel, tartósítószerrel kezelt).

Némi zavar tapasztalható a többrétegû kartondobozok (mint amilyenek pl. a Tetra Pak dobozai) megítélésében, amelyek a problémás termékek élmezõnyében és a gyakran említett környezetbarát megoldások között egyaránt szerepelnek.

A környezetbarátként, illetve környezetkímélõként megnevezett termékekre általánosan jellemzõ, hogy közöttük többnyire a problémásnak tartott jelenségekre adott megoldások szerepelnek. Ilyennek lehet tekinteni a papír/újrapapír termékeket (WC-papír, papírzsebkendõ, papírzacskó) és csomagolóanyagokat, az üvegbetétet, a freonmentes, illetve pumpás dezodorokat, a környezetkímélõ mosóporokat, tisztítószereket, a bioélelmiszereket és az ólommentes benzint.

Elgondolkodtató, hogy a környezetbarátságot többen összekapcsolják más, számukra szimpatikus, illetve pozitívnak tekintett kezdeményezéssel -- állatkísérletektõl mentes kozmetikumok, fair trade-tisztességes üzlet mozgalom, egészséges táplálkozás -- bioélelmiszerek.

VI. A legfogékonyabb réteg

A felmérés válaszainak kiértékelése alapján a környezetvédelem szempontjait napi vásárlásai során leginkább érvényesítõ, legfogékonyabb rétegnek a bevásárlásait tudatos módón intézõ (elõre megtervezõ), iskolázott, tájékozott (termékekrõl), napi megélhetési problémákkal nem küszködõ nõk tûnnek. A felmérésnek ezt a tanulságát a jelenleginél hatékonyabb tájékoztatási stratégia kidolgozásában, és a jövõbeni környezetvédelmi kampányok tervezésében érintett intézménynek, szervezetnek érdemes figyelembe venni.