Újraszedve

2010. január 26. 03:46

Dorogon május 21-én, a kéthetes moratórium után ismét megkezdték a garéi klórbenzol-tartalmú anyagok ártalmatlanítását. A minisztérium bejelentette, hogy a mérési adatok alapján engedélyezik a Dorogi Égetõmûnek a veszélyes hulladék további megsemmisítését. Illés Zoltán, a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnöke azonnal jelezte, hogy nem ért egyet a döntéssel, és újra kétségbe vonta a dorogi égetõ állítását, mely szerint technológiailag adottak a feltételek a klórtartalmú veszélyes hulladékok ártalmatlanítására. Illés szerint egyik hazai cég sem alkalmas a garéi hulladékok égetésére, ezért külföldre kell szállítani az anyagot.

2010. január 26. 03:46

A Gyõri Hulladékégetõ Kft. és a garéi hulladék ártalmatlanítását a GP konzorcium tagjaként végzõ Palota Környezetvédelmi Kft. (a gyõri égetõ tulajdonosa) külön-külön beperelte Illés Zoltánt, a parlament Környezetvédelmi Bizottságának elnökét egyes kijelentései miatt, sõt az MTI-t, az MTV-t és két napilapot is, mert ezekrõl hírt adtak.

2010. január 26. 03:46

Az E-misszió Egyesület ismét megrendezte a lakossági veszélyes hulladékok gyûjtését. Idén a "tavaszi" gyûjtés idõpontja szombati munkanapra esett. Akkor még nem is sejtettük, hogy milyen felfordulás lesz itt a Tisza áradása miatt. Aktivistáink nagyrészt a gátakon dolgoztak, ezért az emberek szervezése egy kis gondot okozott. Az utolsó napon az is kiderült, hogy a hirdetéseink eltûntek, ezért gyors festegetésbe kezdtünk.

2010. január 26. 03:46

Németországban 1991-ben lépett hatályba a csomagolási rendelet -- és azzal együtt kezdte meg karrierjét a Zöld Pont (Der Grüne Punkt) és rendszergazdája, a DSD. Más. Szomorú szívvel tudatjuk, hogy 1994. õszén háromszázkilencvenhét tonna bajor mûanyaghulladék a gyõri szeméttelepen talált végsõ nyugvóhelyet.

2010. január 26. 03:46

2000 nyarán egy telefonáló arról informálta az E-Misszió Egyesületet, hogy N. város határában a település közmûépítési munkáit kivitelezõ cég a bontási törmelékét illegális módon helyezi el. Sikerült idõpontot egyeztetni a bejelentõvel, s négy nap múlva elindultunk szemrevételezni a területet. A területbejárás nem akármilyen eredményt hozott. A városi -- legális -- hulladéklerakó mögötti homokos, gyomos területen, egy akácos szélében legalább 3000 köbméter hulladékot találtunk. Zöme aszfalt (55-60 %), beton és építési-bontási törmelék, de már megjelentek rajta a különbözõ kommunális hulladékok is, bizonyítva, hogy a szemfüles lakosság felfedezte és megkezdte a lerakó használatát.

2010. január 26. 03:46
2010. január 26. 03:46

Az egykori Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium által szervezett szárazelemgyûjtési program szép csendben meghalt, pedig az elképzelés tartalmazott számos pozitív gondolatot. Közben az Oktatási Minisztérium elindított egy hasonló programot, hasonló módszerrel és hasonló edényzettel. A programból aztán finanszírozási hiányosságok miatt csak egy akció lett, a KTM pénze is elfogyott, s így mindkét kezdeményezés agonizálni kezdett.

2010. január 26. 03:46

"Meg kell keresni az országban azt a helyet, ahol a legkisebb ellenállás mellett és a legnagyobb biztonsággal lehetséges az égetés" -- mondta Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter januárban a garéi hulladék megsemmisítésével kapcsolatban. A miniszter Dorogra célzott. "Kikérem magamnak" -- mondja Nádor Tamás dorogi zöld aktivista. "Tiltakozom az ellen, hogy a garéi dioxinos veszélyes anyagot Dorogon égessék el. Tiltakozom, mint városlakó, tiltakozom, mint választópolgár."

2010. január 26. 03:46
2010. január 26. 03:46

Az ezredvég rendszerváltó Magyarországán a privatizálással egyidejûleg folyó eredeti tõkefelhalmozás vadkapitalista módszerei és a formálódó demokratikus intézményrendszer sajátos jelenségeket eredményez a környezetvédelem területén is. A szereplõk gyakori identitászavara, az állam politikai, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményrendszerének mûködésében is megnyilvánul. Ennek egyik iskolapéldája egy helyi környezetvédelmi konfliktus: a zirci festékmaradvány égetõ ügye. A német tulajdonú üzemben egy mûszak alatt fél tonnányi hazai és külföldi eredetû festékmaradvány ég le a festõüzemi szerszámokról és hibásan festett vagy felújítandó fémtárgyak felületérõl. Mindez rendben is lenne, ha nem egy medencehelyzetû, kis alapterületû városban, oktatási intézmények, beépített lakóterületek árnyékában történne, olyan módon, hogy a külföldrõl is érkezõ szennyezett szerszámokat feldolgozandó ipari köztesanyagként kezelik, lehetõvé téve ezáltal az e helyen be nem tartható kötelezõ védõtávolságok figyelmen kívül hagyását, kikerülve a környezetvédelmi hatásvizsgálat kényszerét, elhagyva a környezet védelmét szolgáló füstgázkezelés nagy részét, teret nyitva a külföldrõl történõ beszállításnak.

Oldalak