A HuMuSz vecsési szelektív hulladékgyûjtési programja (KukaBúvár 2000. nyár) komoly veszélyben van. Az edényekbe tett papírhulladék sajnos nemcsak nekünk, hanem a településen lakó munkanélkülieknek is kell, és bizony - helyzeti elõnyüknél fogva õk-gyorsabban ürítik az edényeket, mint mi. A hazai viszonyok egyik különös érdekessége, hogy a szelektív gyûjtéssel kísérletezõnek meg kell küzdeni a nagy nehezen szelektíven gyûjtött hulladékért is.

Kétmilliós fõvárosunkban évente közel 4 millió m3 szilárd hulladék keletkezik, ez -- 155 kg/m3-es értékkel számolva -- több mint 600 ezer tonnát tesz ki. Bár a város vezetése támogatja a szelektív hulladékgyûjtés elterjesztését (Budapest Fõváros Közgyûlése által hozott 39/1998. (VII. 16.) számú rendelet), egyenlõre a teljes mennyiségnek még csak elenyészõ százaléka kerül szelektív gyûjtés útján újrahasznosításra. Az alábbiakban azt a néhány - jobbára egymástól elszigetelt - programot mutatjuk be, melyek a fõvárosban a szelektív hulladékgyûjtéssel küszködnek.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelõség november 9-én egységes környezethasználati engedélyt adott ki a Duna Dráva Cement Kft. váci cementgyára részére, amely birtokában a klinkergyártáshoz szükséges hõenergia veszélyes és nemveszélyes hulladékok együttégetésével történõ elõállítására nyílik majd lehetõség.

Az uniós irányelvek elõírásai alapján 2008-ra az építési hulladékok tekintetében is az 50 százalékos újrahasznosítási arányt kell elérni. Ezt a célt csak új szemléletû épülettervezéssel és piaci magatartással érhetjük el, amit új szabályozóknak kell kikényszeríteniük. Hoz-e új szemléletet az új szabályozás?

Az Öko-Pannon és még néhány cég roadshow-t szervezett a fehérvári úti mûvelõdési házba. Mivel volt a dolognak némi környezetvédelmi beütése, úgy gondoltam, megnézem, mi zajlik egy ilyen helyen.