A környezetvédelem nem csak a természeti, hanem a humán környezet védelmét is jelenti! 

Napjainkban egy átmeneti periódusban vagyunk, mikor is a „versengő” korszak átadja a helyét a „kooperatív” korszaknak. Amíg nem is olyan régen a problémák megoldásában a versengés volt a legjellemzőbb emberi magatartás, addig manapság egyre fontosabb szerepet kap az összefogás. El kell fogadnunk a magától értetődő tényt, hogy az emberiséget nyomasztó globális problémák megoldása kizárólag együttműködő szemlélettel lehetséges. A kooperatív szemlélet elterjedése tehát nem csupán jóindulat, vagy akarat függvénye, hanem egy társadalmi evolúciós folyamat eredménye is egyben.

  Az egyre erősödő kölcsönhatás emberek, országok, gazdasági csoportok között felerősíti a kölcsönhatásban résztvevő egységek egymáshoz történő alkalmazkodásának igényét. A kölcsönhatások erősödésével egy olyan integrációs folyamat zajlik, melyben a felmerülő problémák megoldása egyre kevésbé történhet lokálisan (legyen az bármilyen jellegű), a problémák megoldásához egyre inkább szükséges az egész rendszer összefogása. Sokkal könnyebben megoldhatók akár az emberiséget, akár egy társadalmat vagy gazdaságot, akár egy vállalatot nyomasztó problémák, ha képesek vagyunk felismerni az integráció, az összefogás jelentőségét, fontosságát.

 Az összefogás és a közösség jelentősége számunkra, környezetvédelemmel foglalkozók számára egyértelmű és világos, éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a kooperatív látásmód fejlesztésével aktívan hozzájárulhatunk környezetünk megóvásához, védelméhez. 

A Humusz Szövetség társadalmi vállalkozása, a „Re-Krea” ezen gondolat mentén fejlesztette ki cégekre és vállalatokra specializált „Zöld dolgozói közösségek” szolgáltatását. E szolgáltatás keretein belül a dolgozók számára közösségépítő, egyben hulladékcsökkentő programokat ajánlunk. Az általunk javasolt megoldásokkal megpróbáljuk a tárgyak helyett ismét egymás felé fordítani az embereket.  Hisszük, hogy dolgozói közösségek létrehozásán, felélesztésén és fejlesztésén keresztül olyan munkahelyi struktúrák létrehozására van lehetőség, amelyek kedvezőbb feltételeket teremtenek mind a munkahely, mind a dolgozók számára. Hisszük, hogy együtt boldogabb, könnyebb és ésszerűbb.

Ki ne ismerné azt az érzést, amikor szeretnénk megismerni egy hónapok vagy akár évek óta ismerős arc mögött rejtőző személyiséget?  Ki az, akinek ne lenne furcsa, ha egy munkahelyen hosszú idő óta ismert kolléga vagy akár távoli munkatárs a munkahelyen kívül ismeretlenként viselkedik? Melyikünknek nem fordult még meg soha a fejében, hogy jó lenne több és szorosabb kapcsolatot létrehozni munkatársainkkal? Többségünk azonban – egyéniségtől függően - a szociális és kulturális modellek és beidegződések foglya, így a kapcsolatteremtésre csak az igényeink töredékének megfelelő mértékben van lehetőség. Éppen ezért az emberek nagy része örömmel él minden olyan lehetőséggel és eszközzel, melyek segítségével kapcsolatot hozhat létre vagy tarthat fenn másokkal.

A jó kapcsolat a munkatársak között üzleti kérdés is, a jó közösség versenyképesebbé válik a piacon – és ez nem zárja ki a hasonló profilú cégekkel való bizonyos szintű kooperálást sem annak érdekében, hogy az egész ágazat helyzete javuljon. Nyilvánvaló tény, hogy a munkahelyi kollegiális légkör (nem kell feltétlenül barátinak lennie) nagymértékben befolyásolja az egyéni teljesítményt. A jó egyéni eredményeknek köszönhetően az egész vállalat működése hatékonyabb, üzleti teljesítménye, piaci szereplése eredményesebb lesz.  Kellemes munkahelyi légkörben csökken a dolgozókban a szorongás, a negatív stressz pozitívba fordul, ami nem csak a teljesítményt javítja, hanem még a dolgozók egyéni immunrendszerét is kedvezően befolyásolja.

Szociális hálózataink bővítésével változik a szemléletmódunk is, valamint ezzel párhuzamosan változik annak a közegnek, rendszernek a szemléletmódja is, melynek részesei vagyunk. Ha képesek vagyunk önzetlenül adni, akkor javul a környezetünkben lévők képessége is arra, hogy önzetlenül adjanak. Ha képesek vagyunk magunkból többet mutatni és megnyílni, akkor a környezetünk is őszintébben fog reagálni ránk. Ezen folyamatok eredményeként fejlődik a közösség tagjainak érzelmi intelligenciája, kapcsolatteremtő és empatikus készsége, nyitottsága, szociális érzékenysége.  A jó közhangulat a közös cél elérését motiválja és a siker nem az egyes ember sikere, hanem mindenkié, ezáltal a munkahely problémáinak megoldása sokkal produktívabb, mert a dolgozók kreatívabbak és hatékonyabbak. Egy ilyen közösség tagjai boldogabbak, elégedettebbek, őszintébbek és munkahelyükkel szemben is sokkal lojálisabbak, pusztán azért, mert az ember alapjában véve egy olyan társas lény, akit meghatározóan kapcsolatai és az azokhoz fűződő érzelmei tesznek boldoggá, vagy éppen boldogtalanná.

Minden vállalat szemléletmódjában kiemelkedő helyet foglal el a verseny, legyen az bármilyen jellegű, azonban ha tudatosítjuk, hogy a kooperációval milyen előnyökre tehetünk szert, könnyen rájöhetünk arra, hogy a legnagyobb versenyelőnyt a kölcsönös együttműködés képessége, a kooperációra való hajlandóság adja. A „Zöld dolgozói közösségek” szolgáltatás lehetőséget nyújt a dolgozóknak arra, hogy egy olyan együttműködésben vegyenek részt, ami a környezet védelmét és emellett a munkahelyi szociális hálózatok bővítését és elmélyítését szolgálja. A „Zöld dolgozói közösségek” szolgáltatás tehát a munkahelyi struktúra azon pontján ösztönzi a fejlődést, ahol az alkalmazottak, a vállalat és a környezet érdekei egybeesnek.

Contreras Dániel