A CIB Bank az őszi személyi kölcsön kampányát támogató épülethálót a sátoraljaújhelyi Zemplén Gazdátlan Állataiért Alapítványnak adományozza. Az adományozás ténye ráadásul már az épülethálón is megjelenik illeszkedve az október 19-én elindult személyi kölcsön kampány üzenetéhez, mely szerint egy kis figyelmesség mindig jól esik. Az épületháló november végéig lesz látható a XI. kerületi Kosztolányi Dezső téren. 

The report was commissioned by Zero Waste Europe, in partnership with Zero Waste France and ACR+. The report finds that the role of waste prevention and improved waste management can play in reducing GHG emissions and the development of a low carbon economy has previously been significantly understated, partly due to the structure of the national inventories of the UNFCCC.

De ez a történet nem a fájó sóhajjal végződik szerencsére. Városban élsz, komposztálni akarsz, de se terasz, se kert, se közösségi komposzt. A beltéri komposztálás pedig büdös, bebogarasodik, sok helyet igényel és macerás – szólnak a tévhitek. Pedig nem utópista hippi vízió a konyha sarkában álló komposztáló. Főleg, ha olyan letisztult és természetes formákkal és anyagokkal bír, mint a ZeKo.

A hulladékot én, te, ő, mi, ti, ők termeljük. Nem a szomszéd, nem a csúnya, nagy gyár a város szélen, hanem mi együtt. Ezért nem is a kukásautó és személyzete fogja megoldani ezt a gondot. A hulladék ugyanis attól még itt marad a környezetünkben. Csendben csepegtetve magából a halálos mérgeket, naponta telítve soha le nem bomló anyagokkal a Föld gyomrát. Hulladéklerakót látogatni sokkoló élmény. Ez a téma nem „cuki”. Nem mentünk édes kis jószágokat, nem a néha egoizmusba forduló egészségtudatos környezettudatosságról papolunk, hanem a bolygónk teherbírásáról.

A környezeti szempontok figyelembevétele egyre fontosabbá kezdett válni a fogyasztók számára, erre reagálva környezetbarát kollekciók jelentek meg a divatiparban. A fenntartható fogyasztás elérésének számos módja lehet, ami a ruházkodást illeti, a legjobb megoldás a kevesebb ruházati cikk vásárlása, de felmerülhetnek a turkálók is, illetve különféle környezetbarát kollekciók a hulladékmegelőzés jegyében.

A tegnap megjelent tanulmány 15 európai város hulladékának összetételét veszi górcső alá, és eredményei szerint a települési szilárd hulladék 70%-át termékből származó hulladék teszi ki, amely mivel nem élelmiszernek vagy kerti hulladéknak minősül, az EPR alá kellene tartoznia. Ennek ellenére ezen hulladékoknak (tömegük alapján) átlagosan csak 45%-át fedi a gyártói felelősség keretterve. Ez azt jelenti, hogy a teljes települési hulladék átlag 32,5%-a tartozik az EPR tervezetébe, amely érték változik a koppenhágai 14,9%-os aránytól a Párizsban elért 47,6%-os arányig.

The study published today [3] analyses the waste composition of 15 European cities showing that 70% of municipal solid waste is product waste, and therefore not food or garden waste, and as such could be included under an EPR scheme. However, on average, only 45% of this product waste (by weight) is currently covered by producer responsibility schemes. This means that, on average, EPR schemes only cover 32.5% of total municipal waste, with coverage varying from 14.9% in Copenhagen to 47.6% in Paris. Furthermore, only 18% of product waste is collected separately through an EPR scheme.

Mit tehet egy kis hangya a céges tápláléklánc alján a kevesebb hulladékért? Sok ember van kis helyen, azaz sokan megszólíthatóak. Az efféle munkahelyek személytelensége csak látszat, minden ember igényli a másokhoz kapcsolódást – ráadásul sok belső potenciáljuk van, amit nem tudnak kiélni a munkájuk során. Pár beszélgetésből levelezőlista indulhat el, meghívott előadók jöhetnek, cserebere-börze, klubok, petíciók, papírgyűjtés, standolás és más projektek indulhatnak be. A céges hierarchiában fölfelé is könnyebb már kialakult csoportként érvényesülni.