közösségek

LetsAllShare.com - Használjuk együtt!

Nullahulladék hír: 
0
A jelszó megosztani...
A LetsAllShare nevû honlapot 2006-ban találta ki sörözés közben két angol srác. Stas beszámolt Lecky nevû barátjának egy korábbi telefonbeszélgetésérõl: a nõvére hívta fel - tudván, hogy Stas odavan az autókért és a hozzájuk tartozó kiegészítõkért -, hogy tanácsot kérjen, milyen tetõcsomagtartót vegyen az autójára a családi nyaraláshoz. Stas nem értette, miért nem kéri egyszerûen kölcsön az övét, ami az év 50 hetében a garázsban porosodik. A nõvére pedig ezt válaszolta: „Honnan a csudából tudnám, hogy mit tartasz a garázsodban?"
Stas eltűnődött, mennyi minden van a garázsában, a házában és a sufnijában, amit örömmel kölcsönadna a családjának, barátainak vagy a szomszédainak, ha elkérnék tőle. Hogy mi minden? Sövénynyíró, sátor, szerszámok, alkalmi ruhák, etetőszék, sífelszerelés, könyvek, DVD-k... Feltette Lecky-nek a költői kérdést: Miért van az, hogy megveszünk és aztán tárolunk egy csomó dolgot ahelyett, hogy inkább kölcsönkérnénk őket a barátainktól? Milyen jó lenne, ha volna egy weboldal, ahol kialakíthatnánk a saját közösségeinket, és megoszthatnánk egymással a dolgainkat!
Nullahulladék célcsoportok: 
Nullahulladék tematika: 

Újbuda 60+ közösségfejlesztő program

Nullahulladék hír: 
0
Amikor egy önkormányzat közösséget fejleszt.
Újbuda Önkormányzata kezdeményezésére a Közösségfejlesztők Egyesülete szakmai vezetésével 2008 végén három városrészben: Albertfalván, Gazdagréten és Lágymányoson közösségfejlesztési program indult a XI. kerületben. Célja, hogy a 60 év felettiek megszervezzék saját közösségeiket, maguk mondják meg, mire van szükségük, és megmutassák, hogy tudásukkal, tapasztalatukkal, energiájukkal tudják segíteni egymást, a fiatalokat – az egész lakóközösséget.
Öntevékenység, biztonságérzet, közösségi terek
Nullahulladék célcsoportok: 
Nullahulladék tematika: 

A bolhapiac jutalma tele has...

Nullahulladék hír: 
0
A csóri kemenceszentelővel összekötött bolhapiac és termelőí vásár története.

csóri bolhapiac Szombat reggel érkeztem meg Csórra azért, hogy részt vegyek a kéthavonta megrendezett bolhapiacon, ami ez alkalommal már egyfajta termelői vásárral is kiegészült.

A Csóri Alkotó Közösség és Csete Krisztián polgármester – aki maga is a civil szervezet aktív tagja – azt szeretnék elérni, hogy Csór a csóriak számára is érdekes és szerethető hely legyen. Ennek érdekében szerveznek különféle programokat, most például bolhapiacot - sok egyéb eseménnyel egybekötve. Read more about A bolhapiac jutalma tele has...

Nullahulladék mintatelepülések: 
Nullahulladék célcsoportok: 
Nullahulladék tematika: 

Hálózati tagok

Nullahulladék hír: 
0
Nulla Hulladék hálózat tagjai

NuHu halozat piktogam

A Humusz Szövetség 2008-ban indította el Nulla Hulladék Programját, amelyhez partnereket keres. Egy informális hálózatban szeretnénk együttműködni mindazokkal, akik egyetértenek céljainkkal.

Hálózatunkba olyan csoportokat várunk, akik egyetértenek a program elveivel, és ezt saját tevékenységük során is képviselik.

 

Lehetnek

  • Civil szervezetek, kicsik és nagyok egyaránt. (Elsősorban magánszemélyek által alapított szervezeteket várunk.)
  • Intézmények, pl. iskolák, kultúrházak, könyvtárak.
  • Helyi közösségek, pl. ifjúsági klubok, egyházi csoportok.

Jelenlegi hálózati tagjaink

 

Az Európai Emberért a falvakban

Nullahulladék célcsoportok: 
Nullahulladék tematika: 

Pilisvörösvár

Nullahulladék hír: 
0

A valamivel több, mint tizenkétezer fős, Pest megyei Pilisvörösváron a Nulla Hulladék program megvalósításán egy aktív, helyi civil szervezet a Szebb Környezetünkért Egyesület dolgozik. Pilisvörösvár Budapestről 18 km-re északnyugatra fekszik, itt él hazánk legnagyobb német kisebbsége. A hulladékgazdálkodási feladatokat a Saubermacher-Bicske Kft. Read more about Pilisvörösvár

Nullahulladék tematika: 
Nullahulladék mintatelepülések: 

Gerilla Kertészkedés

Nullahulladék hír: 
0

1973. New York - Liz Christy és még néhány helyi lakos megelégelték, a lakóhelyük közelében fekvő gondozatlan, elhagyatott telek látványát, és elhatározták, hogy ők maguk fogják azt rendbe hozni. Némi munka, és gondoskodás hatására az egykor lehangoló látványt egy takaros, zöld kert képe váltotta fel, amit később a város - a fiatal mozgalom előtti tisztelgés jeleként - parkká nyilvánított.


 

Lakóhelyeink kevéske megmaradt zöld foltjai is sorra esnek áldozatul végiggondolatlan városfejlesztéseknek, építkezéseknek, vagy egyszerűen a hanyagságunknak. Ennek a folyamatnak a megállítását, visszafordítását tűzik ki célul a Gerilla Kertészkedés ( Guerilla Gardening ) mozgalmába bekapcsolódó polgárok. Read more about Gerilla Kertészkedés

Nullahulladék tematika: 
Nullahulladék célcsoportok: 

A gazdálkodók felelőssége

Nullahulladék hír: 
0
A Humusz ajánlásai gazdálkodó szervezetek számára

1.) Tisztább termelés

1. A fogyasztói szükségletek újragondolása

Az üzleti szféra felelőssége a fenntartható fogyasztás előmozdításában a termékek és szolgáltatások tervezése, előállítása és szállítmányozása területein jelentős. Read more about A gazdálkodók felelőssége

Nullahulladék tematika: 

A szolgáltatók felelőssége

Nullahulladék hír: 
0
A Humusz ajánlásai a hulladékos közszolgáltatóknak


1.) KÖZSZOLGÁLTATÓK részére

1. Megállapodás a háztartásokkal a közszolgáltatásról
Külön, írásbeli megállapodást javaslunk, mert ez növeli a tudatosságot és a felelősséget. Még mindig sok településen kommunális adó formájában szedik be a szemétdíjat, ez alkotmányos aggályokat is felvet. El kell jutni odáig, hogy a szolgáltató a szolgáltatást használóval legyen jogviszonyban.
Hulladékcsökkentésre ösztönző differenciált szemétdíj alkalmazása

2. Kevesebb hulladék termelése esetén kisebb díjat kelljen fizetni! Read more about A szolgáltatók felelőssége

Nullahulladék tematika: 

Az önkormányzatok felelőssége

Nullahulladék hír: 
0
10 lépés a nulla hulladék felé

Mit tehet egy önkormányzat  a hulladék csökkentése érdekében?

1.Stratégiaalkotás/tervkészítés

2. Általános szemléletformálás

3. Hulladékcsökkentést eredményező szolgáltatások támogatása: megelőzés és újrahasználat 

4. Differenciált díj bevezetése

5. Helyi kereskedelem ösztönzése, a helyi termelői piac támogatása  

6. Közösségi kezdeményezések ösztönzése, támogatása 

7. Önkormányzat és iskolák (kidolgozás alatt)

8. Vállalkozások hulladékcsökkentésének ösztönzése kedvezményekkel  (kidolgozás alatt)

9. Zöld közbeszerzés (kidolgozás alatt)

10. Szerves hulladékok kezelése

11. Szelektív gyűjtés bevezteése


1. Stratégiaalkotás, tervkészítés
Nulla Hulladék stratégiát és ehhez illeszkedő tervet lehet önállóan illetve más stratégiák részeként (pl. klímavédelmi) készíteni. Lényege a hosszú távú gondolkodás és tervezés, egy távolabbi cél kitűzésének eléréséhez vezető út fontosabb lépéseinek felvázolása. Ha a stratégiát/tervet a testület is megvitatja és elfogadja, akkor az önkormányzat valóban hosszú távra határozhatja meg a hulladékcsökkentés menetét.  A helyi tervezésnél az országos tervek nem hagyhatók figyelmen kívül. Read more about Az önkormányzatok felelőssége

Nullahulladék tematika: 

A kormányzat felelőssége

Nullahulladék hír: 
0

Az a kincs, ami nincs címmel jelent meg 2005-ben ajánlásunk a nemzeti hulladékmegelőzési stratégiához, amelyben leírtuk, hogy – szerintünk – mit kellene tenni az egyes társadalmi csoportoknak, hogy kevesebb legyen a hulladék. Négy év múltán elérkezettnek érezzük az időt, hogy az akkori intézkedési javaslatokat felülvizsgáljuk. Most is úgy gondoljuk, hogy a kormányzat tehet a legtöbbet a hulladékcsökkentés érdekében, így először ezt a fejezetet dolgoztuk át.

Célrendszer

Általános célok
- a környezetterhelés csökkentése
- a nyersanyag- és az energiafelhasználás csökkentése
- a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás
- a másodnyersanyagok nagyobb arányú felhasználása
- fogyasztáscsökkentés, a fogyasztási mintázatok megváltoztatása
- a gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválasztása
- a környezeti szempontokat is figyelembe vevő, hosszú távú tervezés
- a szociális, gazdasági, egészségügyi szektor céljainak összehangolása a környezeti szempontokkal
- társadalmi érdekképviselet a tervezési folyamatokban

Hulladékgazdálkodási célok
- az ártalmatlanítás-centrikus hulladékgazdálkodás átállítása megelőzés központúvá
- az egy főre eső hulladéktermelés csökkentése (háztartási, települési, ipari)
- a hulladéktermelés csökkentése a fogyasztáshoz képest, a GDP-hez képest
- a csomagolóanyag hulladék mennyiségének csökkentése az összes hulladékhoz képest
- a hulladékgazdálkodás káros externális hatásainak csökkentése
- a hulladékok minél nagyobb arányú visszaforgatása, az ártalmatlanításra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése
- a hulladékok veszélyesanyag-tartalmának csökkentése


I. TERVEZÉS, STRATÉGIA ALKOTÁS


1. Valódi, széles társadalmi bázison nyugvó tervezési folyamat indítása
2. Az NKP célrendszerének megújítása
3. A hulladékgazdálkodási elvek felülvizsgálata a Fenntartható Fejlődési Stratégia alapján
4. Az OHT kiegészítése megelőzési szempontokkal, intézkedésekkel
5. A regionális tervek és önkormányzati társulások pályázatainak felülvizsgálata

II. JOGALKOTÁS

1. Megalapozott helyzetelemzés és az eredmények közzététele
- További jelentős javulást kell elérni a HIR adatbázisaiban
- Tényfeltáró, az okokat elemző tanulmányokat kell készíttetni.
- A fő trendeket vizsgálni, elemezni kell.

2. A tervezett jogszabályok megfelelő szakmai előkészítése
- Az életútelemzések megkövetelése
- Hatástanulmányokat kell készíttetni független szakértői csoportokkal.
- A jogszabálytervezetek társadalmi vitája: A kormányzati döntéseket az üzleti szférával, a fogyasztói- és környezetvédelmi szervezetek illetve egyéb csoportokkal való konzultáció útján kell meghozni. Ésszerű határidőket kell biztosítani a résztvevők számára, véleményeiket figyelembe kell venni.
- A jogszabályok felülvizsgálata: Rendszeresen vizsgálni kell, hogy helyes volt-e a szabályozási forma ill. tartalom megválasztása. A jogalkotás eredményességét vizsgálni szükséges.

III. GAZDASÁGI ESZKÖZÖK

1. Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék könnyítések: Jelentős könnyítésekre van szükség munkáltatói oldalon. Ez növelné a foglalkoztatást és a gazdálkodó szervezetek versenyképességét, ami a munkaerő-igényes hulladékmegelőzési és –hasznosítási technológiáknak kedvezne.

2. Általános Forgalmi Adó kedvezmények:
- másodnyersanyagból készült termékek ÁFÁ-ját csökkenteni kell.
- A végső fogyasztó igényelhesse vissza az ÁFÁ-t a környezetvédelmi szempontból előnyös termékek/technológiák vásárlása után (pl. természetes személy lakásépítése esetén az újrahasznosított építőanyagok, hőszigetelő anyagok, stb. beépítése után).
- A betétdíjakat ki kell emelni az ÁFA rendszeréből, a betétdíj ne ár legyen, hanem letéti díj (kaució).

3. Fogyasztási adók: A luxusfogyasztásra jövedéki adót kellene kivetni (pl. luxusterepjárók, klímaberendezések, magánházak úszómedencéje, stb.).

4. Eldobó adó: Az egyszerhasználatos termékek adóterheinek növelését javasoljuk (pl. fényképezőgép, a gyorséttermek evőeszközei). Hosszú távon, ha az eldobó adó nem bizonyul hatékonynak, az adminisztratív tiltást is elképzelhetőnek tartjuk.

IV. DÍJAK, JÁRULÉKOK

1. Termékdíj
- Pontos újrahasznosítási és újrahasználati arányokat kell meghatározni, Ha ezeket az egyes ágazatok nem érik el, akkor szankcionális jelleggel termékdíjat kell kivetni
- Az újrahasználati százalékok fokozatos emelését javasoljuk.
- A termékdíjak mértékét az összehasonlító életútelemzések eredményei alapján kell differenciálni.
- A termékdíj-fizetési kötelezettségek alóli mentességeket meg kell szüntetni.

2. Betét- és letéti díjak
- A betét- és letéti díjakról szóló kormányrendelet nem szolgálja megfelelően a hulladékmegelőzési célokat. betétdíj mértékét szabályozni kell.
- Az újratöltést támogatni kell a betétdíjak mértékének meghatározásával, és az ÁFA-körből való kivonással
- Kötelező betétdíjak bevezetésére van szükség az eldobó csomagolások esetében, amelyek hatékonyan ösztönzik a vásárlót a csomagolások visszaváltására.
- Az italcsomagolások betétdíjas rendszere a későbbiekben kibővíthető más, alapvetően üvegcsomagolású élelmiszerkörökre is, mint a savanyúságok, dzsemek, lekvárok, méz, mustár, sűrített paradicsomok, egyéb konzervipari termékek. Hosszú távon a tejipari termékek esetében is javasolható.

3. A licenszdíjak szabályozása:
- A termékdíjakat kiváltó licenszdíjak mértékével az államnak foglalkozni kell, növelni kell a kontrollt a koordináló szervezetekben
- Szigorítani kell a koordináló szervezetek alapításának feltételét és működésük ellenőrzését.
- A koordináló szervezetekben a tulajdonosi kört és a kötelezetti kört el kellene választani.

4. Szemétdíj:
- Differenciált és teljesítményarányos díjrendszer bevezetésére kell kötelezni a szolgáltatókat.
- A lakosoknak megfelelő alternatívákat kell biztosítani az ürítés gyakoriságára és az edények térfogatára vonatkozóan.
- A közszolgáltatás kötelező igénybevételét elő kell írni az utcán át történő árusítások, illetőleg a rendezvények esetére is, ahol fogyasztási cikkek árusítása vagy ingyenes átadása történik.

5. Ártalmatlanítási díj:
- Egy kötött felhasználású díj egyértelműen a hasznosítást és a megelőzést szolgálná. A lerakás és a vegyesen gyűjtött hulladék égetése esetén is fizetni kellene.

6. A vízkészlet-használati járulék és a bányajárulék emelése, a rekultivációs alapok növelése

V. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG KÁROS TÁMOGATÁSOK MEGSZÜNTETÉSE

A fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások elterjesztésének egyik legfontosabb akadálya a környezeti szempontból káros támogatások, árrendszerek működtetése, melyek a pazarló energia- és nyersanyag-felhasználásra ösztönöznek.

1. A túlméretezett regionális lerakók támogatásának megszüntetése: Jelen pillanatban elsősorban ezeket támogatja az unió és az állam. El kell érni, hogy olyan komplex hulladékkezelési programok szülessenek, amelyekben a kisrégiós rendszerek és a hulladékcsökkentésre irányuló beruházások előnyt élveznek az ártalmatlanítási beruházások pedig valóban csak a maradék hulladékok kezelésére szolgálnak. Az állam érje el, hogy a Kohéziós Alap ezeket támogassa.

2. A zöldmezős beruházások kerülése: A termő- és zöldterületek alacsony ára is ösztönzi a zöldmezős beruházásokat, ez is egyfajta burkolt támogatás. A rozsdaövezeteket kellene használni a hulladékkezelésben, így rehabilitációval lehetne összekötni a hulladékkezelési infrastruktúra fejlesztését.

3. A luxusigényeket szolgáló idegenforgalmi beruházások támogatásának megszüntetése (pl. élményfürdők)

VI. TÁMOGATÁSI RENDSZEREK

1. A környezetbarát termékek szubvencionálása: Az „öko-termékek” előállítási költségei a legtöbb esetben magasabbak a konvencionális módszerekkel előállított termékekénél. A termelők környezetvédelemhez való „hozzájárulásaként” értelmezhető többletköltséget a fogyasztók egyre nagyobb hányada hajlandó megfizetni, de a gazdálkodók többsége nem tudja vállalni az ilyen termékeket népszerűsítő marketing-költségeket, ezért ezirányú további támogatásokat várnak az államtól.

2. Árkiegészítés, termékdíj- és ÁFA-kedvezmény:
Egyes indokolt esetekben, ahol az újrahasznosító ipari kapacitás kiépítése és fenntartása érdekében ez indokolt, ésszerű lehet megfontolni a fogyasztói árkiegészítés bevezetését, melynek fedezetét a beszedett termékdíjak egy része jelentheti.

3. Kedvezmények a hulladékmegelőzéssel kapcsolatos beruházásoknak (Pl. a pályázati önrész csökkentése)

VII.    JOGÉRVÉNYESÍTÉS

1. A hatóságok személyi és financiális feltételeinek javítása: szakemberképzés és kapacitásbővítés szükséges.

2. A kötelező részletes adatszolgáltatás érvényre juttatása

3. Hatósági monitoring
- Szúrópróbaszerű ellenőrzések
- Környezetvédelmi felülvizsgálatok

4. Szabálysértési és büntetőeljárások, következetes szankcionálás…
…az illegális lerakás esetében
…a termékdíj fizetésének mulasztása esetében
…az adatszolgáltatás elmulasztása esetében.

5. A veszélyeshulladékokkal kapcsolatos bírságok újraszabályozása

VIII.  TERMELÉS

1. Életútelemzések kötelezővé tétele
A termékek környezetbarát jellegének értékelésekor az egyes termékek életútjának minden fázisára – a szükséges nyersanyagok előállítása, a gyártási folyamat, szállítási-raktározási folyamat, felhasználás körülményei, hulladék-fázis – kiterjedjen az értékelés, mert csak így biztosítható a megalapozott minősítés.

2. A számviteli szabályok megváltoztatása
- Pl. a betétdíjas csomagolás árát ne eredményként, hanem rövidlejáratú kötelezettségként kelljen feltüntetni a gyártónál és a kereskedőnél.
- A betétdíjas eszköz ne készlet, hanem tárgyi eszköz besorolású legyen a könyvelésben.

3. A termelési folyamatok anyagmérlegeinek megkövetelése és ellenőrzése

4. A termékek beltartalmának kötelező feltüntetése, a beltartalom minimumának meghatározása
A tartós termékeket gazdasági eszközökkel kell támogatni, pl. fejlesztési adókedvezményekkel, beruházási támogatásokkal ösztönözni az olyan szolgáltatási rendszereket, melyek a tartós eszközök, fogyasztási cikkek javítását, felújítását, újraelosztását végzik.

5. Szabványosítás a csomagolások esetében
- Termékdíj kedvezményt kell adni a szabványos csomagolást használóknak.
- A másod- és harmadlagos csomagolások használatát vissza kell szorítani.
- A csomagolás árát fel kell tüntetni a terméken.
- A műanyag alkatrészeket kötelezően jelölni kell.

6. A veszélyesanyagot tartalmazó termékek visszaszorítása
A környezetbiztonságilag kifogásolható adalékok és végtermékek alkalmazását adminisztratív eszközökkel tiltani kell.

7. Az ökocimkézés fejlesztése
Az ökocimkék elsődleges célja a fogyasztók információkkal való ellátása és a környezeti tudatosság erősítése. A környezetbarát védjegyek nem csak a termelők környezeti teljesítményét javítják, hanem kitűnő eszközei a környezettudatos fogyasztás népszerűsítésének is. A jelenlegi hazai minősítő rendszer átfogó reformjára van szükség.

8. A legjobb hozzáférhető technológiák (Best Available Technology) adaptálása a hulladékszektorban

IX. KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁSOK

1. A visszavételi kötelezettség érvényesítése és kiterjesztése
A visszaváltható csomagolások terjedésével csökkenni fog a lakosság kukáiba jutó hulladék mennyisége – ami költségmegtakarítást jelenthet, továbbá a hulladéklerakókra is kevesebb csomagolási hulladék jut. A betétdíjas módon történő értékesítés kiváló eszköz arra, hogy a veszélyes hulladékokat eltérítsük a kommunális hulladéklerakóktól és külön kezeljük (pl. a betétdíjas ceruzaelemek könnyen, hatékonyan visszagyűjthetőek és külön kezelhetőek)

2. Az egyszerhasználatos áruk és csomagolások visszaszorítása
- Az italautomatákat ki kell szorítása az iskolákból és a közintézményekből.
- El kell érni, hogy a gyorséttermekben és az utcán át árusító büfékben ne eldobó csomagolású termékeket árusítsanak. A termékdíjas szabályozást úgy kell módosítani, hogy ezek a ma szinte hasznosíthatatlan egyutas csomagolások ne okozzanak ilyen mértékű szennyezést.

3. Az olcsó dömpingáruk korlátozása

4. A régión belüli termelési-forgalmazási láncolat ösztönzése
Segíteni kell az organikus termeléssel foglalkozó vállalkozások termékeinek regionális piacát.

X. REKLÁM, MARKETING

1. A gyerekeknek szóló reklámok erőteljes korlátozása
A gyerekek főműsorként nézik a reklámokat, nem tudják elválasztani a műsort a reklámüzenettől. A reklámok manipulatív technikáinak ők sokszorosan is ki vannak téve. Kisgyermekkorban kapnak olyan életvezetési mintákat, amelyeket sem a szülői, sem az iskolai neveléssel nem lehet megváltoztatni a későbbiek folyamán.

2. Az iskolai reklámok tiltása
Az oktatási intézmények a NAT értelmében egészségnevelési és környezeti nevelési programot hajtanak végre, amit azonban kiszolgáltatottságuk miatt már ma sem tudnak érvényesíteni az iskolákba betelepülő büfékkel és automatákkal szemben (ld. kólaitalok, édességek, cukrászsütemények, csipszek, levesporok - és mindez eldobó csomagolásban). Segíteni kell a komplex iskolai egészségnevelési programok végrehajtását.

3. A reklámetikai kódex felülvizsgálata és ajánlások a változtatásokra
- A káros életvezetési mintákat ne lehessen megjeleníteni a reklámokban.
- A túlfogyasztásra ösztönző reklámoknak sem szabad teret adni.
- A hiteltelen zöld reklámozást szankcionálni kell.

4. A”nem-kívánt” reklámok korlátozása
A direkt mail-ek és a reklámújságok alkalmazását korlátozni kell.

5. A Társadalmi Célú Reklám (TCR) újraszabályozása és finanszírozása
Rengeteg külföldi példa mutatja, hogy egy államilag finanszírozott kampány hatékony lehet a társadalom szemléletformálásában, bizonyított, hogy a fogyasztói döntések irányíthatók és befolyásolhatók.

XI. SZEMLÉLETFORMÁLÁS, KÉPZÉS

1. A fogyasztói nevelés
A fogyasztói nevelés váljon az alapképzés részéve, lehetőleg már létező tantárgyak keretein belül:
- termékek potenciális veszélyei
- csomagolások tulajdonságai és árai
- termékek címkézése
- vonatkozó jogszabályok
- környezetvédelem; takarékos anyag-, energia- és vízhasználat
- egészség, táplálkozás, élelmiszerek okozta betegségek megelőzése

2. Fogyasztóvédelem
- Az áruk és szolgáltatások termelésében és elosztásában részt vevők magas szintű etikus magaviseletének ösztönzése.
- Segítség nyújtása nemzeti és nemzetközi szinten a fogyasztók érdekeit sértő üzleti gyakorlatot folytató vállalkozások megfékezésében.
- Független fogyasztói csoportok fejlődésének elősegítése.
- A fogyasztók számára nagyobb választékot és alacsonyabb árakat nyújtó piaci feltételek fejlődésének ösztönzése.

3. Az ügyészek és a bírák környezetvédelmi képzése.

4. Az államigazgatás dolgozóinak környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási továbbképzése:
Fontos lenne, hogy a nem-környezetvédelmi jellegű pozíciókban dolgozók is birtokában legyenek bizonyos környezetvédelmi alapismereteknek, és az ágazatok között horizontálisan jelen legyen a környezetvédelem.

5. Környezetvédelmi speciális képzés a felsőoktatásban
Jelenleg számos helyen képeznek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási szakembereket, de a legtöbb helyen nem terjed túl a tananyag a csővégi technológiák oktatásán. A közgazdászok környezetvédelmi alapképzése különösen fontos.

6. A pedagógusok környezetvédelmi alap- és továbbképzése
A nemzetközi gyakorlat egyértelműen bizonyítja, hogy a lakosság (fogyasztók) környezeti tudatosságának fejlesztésében főleg a szervezett környezeti nevelésben-képzésben résztvevők tölthetnek be multiplikátor szerepet, tehát a környezeti oktatásnak kiemelkedő szerepe van a fogyasztói döntések befolyásolásában.

7. Szakképzés, felnőttképzés
Hozzanak létre képzési rendszert az oktatók, tömegtájékoztatási szakemberek és fogyasztói tanácsadók számára, segítve őket ezzel, hogy megfelelő nevelési programokat szervezzenek.

XII.    PÉLDAMUTATÁS

1. A zöld közbeszerzés alkalmazása
A kormányzati szerveknek felelősséget kell vállalniuk és példamutatóan vezető szerepet kell betölteniük beszerzéseik során a környezetbarát termékek előnyben részesítésével, már a pályázati kiírásokban is. Ha beszerzéseik során a hatóságok jelentős része a „zöld” termékeket részesítené előnyben, igen jelentős hatással lehetnének a környezetbarát termékek piacára azáltal, hogy a termelőket a környezetkímélőbb termékek előállítására ösztönözik.

2. Állami intézményekben a hulladék keletkezésének megelőzése és a keletkező hulladékok szelektálása
- Az intézményi büféket és konyhákat célszerű lenne átvilágítani hulladékmegelőzési szempontok alapján. Az italautomatákat mellőzni kellene állami intézményekben.
- Az iratkezelést és a belső kommunikáció elektronikus alapra helyezése csökkenthetné a papírfelhasználást és a papírhulladék keletkezését.

3. Kitüntetések és díjak a megelőzésben jeleskedő vállalkozásoknak

4. Tanácsadás, ismeretterjesztés
A Környezeti Tanácsadóirodák Hálózatának fejlesztése és normatív támogatása. Környezeti információs központok felállítására illetve a meglévő központok számának növelésére lenne szükség.

5. Az információk és irányelvek eljuttatása az ipar szereplőihez
A környezetvédelmi számvitel előnyeit meg kell ismertetni az érintett felekkel. Konferenciák, tréningek szervezésével ez részben megoldható lenne.

XIII.    HULLADÉKKEZELÉS

1. Decentralizálás
- A nagy regionális hulladékkezelő művek helyett kistérségi komplex programok
- A „közelség elvét” a gyakorlatban is érvényesíteni kell.
- Kistérségi szerves hulladék csökkentését és feldolgozását célzó programok
- Az egyedi és társasházi komposztálást kell elősegíteni.

2. Szelektálás, hasznosítás
- A háztartásokig menő gyűjtési rendszereket kell támogatni.
- A szelektálás és feldolgozás többletköltségeit kompenzálni szükséges.
- Az inert hulladékok elkülönített kezelését és feldolgozását támogatással kell elősegíteni.
- Az újrafeldolgozó kapacitás kiépülését támogatni kell.
- A másodnyersanyagból készült termékek jelenleg piaci támogatásra szorulnak.

3. Veszélyes hulladék
- Támogatás az ipari hulladékok veszélyességi fokának csökkentésére
- Kötelező felelősségbiztosítás bevezetése a veszélyes hulladékokkal foglalkozó cégek esetében
A környezethasználó, hulladékkezelő stb. a tevékenység engedélyezésekor előre látható környezetvédelmi kötelezettségeire biztosíték képzésére legyen köteles. A tevékenységével okozható, de előre nem látható környezeti károk felszámolásának finanszírozását környezetvédelmi biztosítás megkötésével lehetne megoldani.
- A kommunális hulladék veszélyesanyag tartalmának csökkentése

Nullahulladék tematika: 

Oldalak