A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (Hgt.) lehetõvé tette, hogy a gyártók - saját maguk - közvetlenül gyûjtsék vissza és ártalmatlanítsák az általuk forgalomba hozott termékek hulladékát, avagy erre - jogszabályi feltételek teljesítése esetén - az adott szektor szereplõi közösen hozzanak létre koordináló (és persze: lobbi-) szervezetet. A koordináló szervezetek mûködését a Fõfelügyelõség engedélyezi, mivel az állam által vállalt uniós kötelezettséget vesznek át, és a hozzájuk csatlakozó gyártók mentesülnek a „szennyezõ fizet"-elv alapján kivetett közteher, a termékdíj megfizetése alól.

A gyõri Reflex Környezetvédõ Egyesület tavaly nyáron azt szerette volna megtudni az Öko-Pannon Kht-tól, hogy pontosan hol és mekkora mennyiséget gyûjtött 2005-ben. A reflexesek nem utolsósorban az Öko-Pannon közzétett „diadaljelentését" akarták kitenni a nyilvánosság próbájának: eloszlatva ezzel az „imázs-gyûjtés" vádját, azt a feltételezést, hogy a begyûjtött mennyiség egy része esetleg - feldolgozás helyett - újra a szemétben landol.

Az Adatvédelmi Biztos 438/K/2004. számon közölt álláspontjában megerõsítette: a környezetvédõk által kért információk közérdekû adatoknak minõsülnek. A Reflex végül azt a kérést intézte az Öko-Pannon Kht. ügyvezetõjéhez: amennyiben gyártási/töltési hulladékot valóban nem fogadnak be, úgy az egyéb koncentrált helyeken keletkezõ mennyiségrõl adjon tájékoztatást, feltüntetve az egyes közszolgáltatók lakossági szelektív gyûjtésébõl, illetve az egyéb koncentrált helyekrõl származó adatokat. Az Öko-Pannon Kht. ügyvezetõje az adatszolgáltatást megtagadta, és válaszlevelében közölte: „az egyes közszolgáltatók lakossági gyûjtésébõl, illetve az egyéb koncentrált helyekrõl származó hulladékmennyiségre vonatkozó adatszolgáltatást, továbbítást - figyelemmel arra, hogy arra Társaságunk nem köteles és nem jogosult - nem áll módunkban teljesíteni."

A személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 21.§ értelmében, ha a közérdekû adatra vonatkozó igényét nem teljesítik, az igénylõ bírósághoz fordulhat és a megtagadás jogszerûségét, megalapozottságát az adatkezelõ szerv köteles bizonyítani. A Reflex ennek megfelelõen pert indított, s az eljárás során a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogsegélyszolgálatát vette igénybe.

A felperesi álláspont igazolására két út kínálkozott. Az Avtv. 2.§ 4. pontja értelmében az „egyéb közfeladatot ellátó szerv" kezelésében lévõ információ is minõsülhet közérdekû adatnak. Az Adatvédelmi Biztos idézett levelében az Öko-Pannon Kht-t - a Hgt. 11.§-ra és a 94/2002 (V.5.) Korm.r.-re figyelemmel - „egyéb közfeladatot ellátó szervnek" minõsítette. Az Avtv. 19.§ (6) bek. ugyanakkor az információszabadság korlátjaként állítja fel az üzleti titok intézményét, és egy utaló szabállyal a Ptk. 81.§-t rendeli alkalmazni. Csakhogy a Ptk. 81.§ (3) bek. szerint nem minõsül üzleti titoknak - egyebek mellett - a költségvetést érintõ juttatással, kedvezménnyel kapcsolatos adat, valamint az, amelynek nyilvánosságát külön törvény közérdekbõl elrendeli.

Az egyik „külön törvény", a környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. tv. - Kvt.) 12.§. A Kvt. 12.§ (2) bek. így szól: mindenkinek joga van a külön jogszabályban meghatározott környezeti információkat - mint közérdekû adatokat - megismerni. A „külön jogszabály" ebben az esetben a Hgt. és a a 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet, a közérdekû adatként való azonosítás pedig lehetõséget teremt az Avtv. alkalmazására. A Kvt. 12.§ (5) bek. azonban még tovább megy, amikor kimondja: a környezetbe történõ kibocsátással kapcsolatos információ megismerését nem lehet arra hivatkozással megtagadni, hogy az üzleti titok.

A Fõvárosi Bíróság 2006. december 12-én kelt 19.P.23.890/2006/7. sz. elsõ fokú ítéletében osztotta a felperesi érvelést és arra kötelezte alperest, hogy 15 napon belül közölje felperessel: a 2005. évben a szerzõdéses partnereinek hány tonna italos-karton hulladékot sikerült begyûjtenie, részletezve az egyes gyárakból származó gyári és az egyes városok szelektív begyûjtésébõl származó lakossági hulladék-mennyiséget, az „egyéb koncentrált helyeken" keletkezõ mennyiségeket illetõen. Az ítéleti indokolás külön kiemelte: „Az alperes elõadása több tekintetben is ellentmondásos volt a bíróság szerint. Egyidejûleg állította azt, hogy a kért adatok az igényelt formában nem is léteznek, ugyanakkor kiadásuk (!) üzleti titkot és érdeket sértene (!), és azt is, hogy - az általa állítottan nem is létezõ, illetve ha létezõ, akkor pedig üzleti titkot tartalmazó adatok - nyilvános adatbázisból megismerhetõek..." Az ítélet egyelõre nem jogerõs.

Nemrégiben Kecskeméten, a Zöld Szervezetek XVII. Országos Találkozóján Sólyom László köztársasági elnök nem véletlenül figyelmeztetett: „a mozgalmaknak még mindig egyfajta szabadságküzdelmet kell folytatni az információszerzés terén, melynek ma már legnagyobb gátja az üzleti szféra".

Schiffer András

a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivõje