Ahol már felrobbant
1978-ban kezdték meg egyik időszakos tavuk feltöltését a jászapátiak. Bár már házak álltak ott, ez akkor senkit nem zavart. A védelem egyedül a drótkerítés volt. Az elbeszélések szerint nemcsak települési szilárd hulladék került elhelyezésre, hanem titokban galvániszap is.
A bezárt telepet ma is házak veszik körül. Jól érezhető a gázok jelenléte, a vizet szennyező anyagok pedig gyorsan terjednek. A régi házaknál mindenütt találhatunk kutakat. Sokan még most is ezekből a kutakból öntözik kertjeiket, majd fogyasztják vagy értékesítik zöldségeiket, gyümölcseiket. Néhány helyen megvizsgálták a kútvizet, melynek ivóvízként, de öntözővízként való felhasználását is megtiltotta az ÁNTSZ. Mi van a többi kúttal és lakossal? Mennyire szennyezett a víz, mennyire szennyezettek a kertek talajai és a rajtuk fejlődő növények? Mit jelent, ha egy 18 m-es csőkútból vett minta fajlagos vezetőképessége 6000 mS/cm, nitrát tartama 137 mg/l?
A 90-es évek közepén bezárták a lerakót, sajátos értelemben rekultiválták. Néhány cm földdel takarták, amely alól még most is előbukkan hulladék. Hat megfigyelő kutat helyeztek el a lerakó körül. Mivel az adatokhoz nem hivatalos forráson keresztül jutottunk, így csak néhány dologra kívánjuk felhívni a figyelmet. Szinte mindegyik vízminta tartalmaz Coliformokat (fertőző baktériumokat), a minták a Daphniákra (Vízibolhákra) toxikusak, a tesztnövények csírázását gátolják, a fajlagos vezetőképességük pedig többszöröse a határértéknek.