Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyõri álkísérlet

a szelektív gyûjtés bevezetésére
Év: 
1998
Szám: 
Tél
Szerző: 
Kalas György

A csomagolóipar tán megunta, hogy nevetséges lett, október 22-én Gyõrben elindította hát zöldremázolásának második szakaszát. A Városházán tartott grandiózus sajtótájékoztatón e napon jelentették be a "Gyõr-Szabadhegyi kísérleti program" beindítását. Az aktusra (a HuMuSz-on kívül) meghívót kapott mindenki, aki számít; az asztal mögött pedig ott virított a magyar és a gyõri alibi-környezetvédelem teljes garnitúrája (a CSAOSZ-tól a gyõri KOMSZOL-ig, Baka Éva tetrazöldtõl a gyõri polgármesterig tartott a díszpintykiállítás).

Gyõrnek ugyan a mai napig nincs hulladékgazdálkodási terve, de a városi hulladékgazdálkodási koncepció - az EU irányelveinek megfelelõen - kimondta a megelõzés prioritását. Vagyis hogy az újrahasznosítás csak akkor jöhet szóba, amikor a megelõzési lehetõségek már kimerültek és csak azon hulladékok vonatkozásában, melyek értelmesen (gazdasági és környezetvédelmi szempontból ésszerûen) hasznosíthatóak. Ami a megelõzési intézkedéseket illeti: a gyõri városházi garnitúrának 10 év nyilván kevés volt értelmezni ezt a fogalmat. Logikus, hogy szó nem esik a hulladék megelõzésrõl a most Gyõrbe telepített kísérleti rendszer kapcsán sem.

Füllent a kuka
Füllent a kuka

Apropó: rendszer. Rendszertõl bûzlik a hal. Kiderült hamar, hogy a rendszergazdaként létrejött ÖKO-PANNON Kht. tulajdonképpen a CSAOSZ "második lépcsõs csinálmánya". Alapítói pont azok a nagy "szemétgyártó" cégek (kóla-, ásványvíz- és ivólécsomagolók), akik legnagyobb részt vállalták az eldobó csomagolások elterjesztésében (a betétes rendszerek felszámolásában). Itt akár abba is lehetne hagyni a cikket.

De néhány szót a "kísérleti rendszerrõl" is. A városrészben öt hulladéksziget került kialakításra, négy-négy gyûjtõkonténerrel. Színes üveg, fehér üveg, mûanyag flakon és palack, kartonpapír és "papír italos doboz"(!!!). Ez utóbbi orbitális marhaság felett lenne ugyan mit meditálni, de megpróbálok inkább belegondolni az összegyûlõ csomagolóanyag- hulladékok sorsába.

Fõszabály ugye ma is az, hogy a piacon csak a tiszta, egynemû másodnyersanyagnak (elsõsorban a gyártási hulladéknak) van értéke.

 

Ehhez képest:

 

  • Az üvegrõl annyit, hogy piaca most sajnos csak a fehér üveghulladéknak van. A színes üveg további sorsa így merõ talány. Az üvegcserepeket egyébként Gyõrbõl Orosházára szállítják majd; az ökológiai mérlegnél kéretik tehát 320 km távolsággal számolni.
  • A mûanyaggyûjtõ konténerekben együtt hevernek majd a ketchupos, étolajos, hypós flakonok az üdítõs palackokkal. Ez az anyagmaradékokkal szennyezett, ráadásul anyagában is kevert (PE, PET, PS, PVC, PP) mûanyagszemét értelmes újrahasznosításra alkalmatlan. Nagy részük a kiválogatás után is feltehetõen itt marad majd a gyõri szemétlerakón. Jó éjszakát!
  • "Kakukktojás" lesz a kartonpapírgyûjtõ konténerekben is. A rajtuk lévõ - megtévesztõ - felirat szerint ugyanis ide kell dobálni a "papír italos dobozokat" is. Ide tehát a Tetra Pak-féle (alumíniummal és mûanyaggal kombinált) vegykódobozokat hazudták, Ezek visszagyûjtése azonban értelmetlen szemfényvesztés, hiszen újrahasznosításukhoz nálunk mindössze egy kezdetleges technológia üzemel. Kísérleti jelleggel, viszont jelentõs környezetszennyezéssel. Megtekintettük a DUNAPACK-nál, tehát ismerjük. Úgyhogy a végállomás megint a szeméttelep lesz.

Gyõri utószó: Az, hogy a csomagolóipar ezzel a szemfényvesztéssel mire utazik - tiszta sor. A polgár környezeti érzékenységével azonban már csak azért sem szabadna visszaélni, mivel a csomagolóanyagért õ kétszer is fizet (megvetetik vele a boltban, aztán szemétdíjat kérnek tõle, hogy megszabadítsák a hulladékától). Ha már egyszer arra kérik õt, hogy a hulladékait ezután még mosogassa tisztára, aztán cipelje is el a konténerig, - akkor legalább ne verjék át. Szelektálási fáradozásaikat pedig ne szóvirágokkal jutalmazzák, hanem a szemétdíj csökkentésével. Vagyis, hogy a díjat eztán a lakóhelyiségek száma helyett a ténylegesen termelt szemét mennyiségéhez igazítsák.

Hát errõl aztán szó nem esik. A rendszerfejlesztéshez és a "papír doboz-féle" nyelvi trükkökhöz azonban kedvet kapott a gyõri városvezetés is. Az 1999-es szemétdíj-fejlesztési elképzelésük szerint a lakosságnak már nem is a lakóhelyiségek, hanem a lakások után kellene fizetnie. És nem ám szemétdíjat, hanem (a helyi szolgáltató által kikalkulált) "kommunális adót"! Van persze szemléletfejlesztés is. Ahogy a város Tamás Zoltán nevû környezetvédelmi fõmérnöke legutóbb nyilatkozta: "a hulladék megelõzés nem önkormányzati hatáskörbe tartozik".

Ezer renyhe flakon és tetrapukk! Most legalább a Tisztelt Olvasónak is megvilágosulhat a talány, hogy miképp találhatott egymásra a csomagolóipar és a gyõri városvezetés.