A Hajdútej Rt. részérõl Várhalminé Juhász Erzsébet, környezetvédelmi elõadó fogadott, illetve telefonon sikerült beszélnem Fenyér Tibor mûszaki igazgatóval. Vendéglátóim elmondták, hogy az üveges gépsor és a göngyölegek Szeghalomban vannak. Döntés sorsukról nem született, még az sem biztos, hogy eladják, lehet, hogy ismét gyártani fognak vele. Fenyér úr novemberre ígérte, hogy az Rt. igazgatósága foglalkozni fog az üggyel. Elmondtam, a HuMuSz országos érdeknek tartja, hogy az üveges tejcsomagolás ne szûnjék meg, legyen a lakosság számára alternatívája a drága, környezetszennyezõ eldobó tejcsomagolásoknak. Ha a Hajdútej úgy döntene, eladja a gépsort, minden rendelkezésünkre álló eszközt meg fogunk mozgatni, hogy a gépsor jó tejipari kezekbe kerüljön. Úgy gondoljuk, hogy az alternatíva léte környezeti nevelési szempontból kiemelkedõ fontosságú és a piacon is eredményesen megállná a helyét, ha azt egy olyan vagy hasonló nagyságrendû cég mûködtetné, mint a Hajdútej. Fontos, hogy az üveges tej ne nagytávolságú szállítást igénylõ régióban, hanem nagyvárosban és környékén kerüljön terítésre, mint Debrecen vagy Budapest. Egy ilyen piac mellett nem lenne gond a 25.000 l-es kapacitás lekötésével, mint Szeghalomban volt. A gépsor, az üvegek és a rekeszek új állapotban vannak, mindössze 3 évig használták õket. Egyetlen probléma, hogy a kék rekeszeken a Sárréti Tej felirat szerepel. Ezt mi elõnynek tartjuk, hiszen a "Sárréti Tej", mint az üveges tej márkaneve tovább élhetne és sikerre vihetné e terméket szerte az országban.

Ha elég a szívásból, ne vegyél több Tetra Briket!

Hulladék

A szilárd hulladék fõ összetevõi a gyártás során keletkezõ PE-tasak, PS-pohár, és Tetra Brik hulladékok, a selejt mûanyag rekeszek, ládák, fa raklapok, kartonok, irodapapír és egyéb irodai, mûhelyi hulladék, olajos rongyok, fáradt olajok, tejtermék és más élelmiszerhulladékok.

A PE-zacskó, PS-pohár, irodapapír és egyéb kommunális jellegû hulladékok szeméttelepre kerülnek, a Tetra Brik hulladékot - többnyire szennyezetten - a Tetra Pak költségére a Dunapack telephelyére szállítják.

Várhalminé kérdésemre elmondta, hogy a korábbi években a Tetra Pak által nagy médiakampánnyal megtámogatott iskolai dobozgyûjtést higiéniai okokból leállították, mert - különösen nyári idõszakban - a dobozok már elviselhetetlen bûzt árasztva érkeztek a Hajdútej telepére is, ahol még a megfelelõ mennyiség összegyûjtéséig tovább is kellett tárolni õket.

A selejt raklapokat dolgozóiknak eladják, a mûanyagok (rekeszek, ládák) egy meg nem nevezett hasznosító céghez kerülnek. Az ép kartondobozokat újrahasználatra(!) veszi át valaki, sajnos ennek a cégnek a nevét sem sikerült megtudnunk. A szilárd élelmiszerhulladék takarmányozásra kerül. A fáradt olajról, olajos rongyról annyit sikerült megtudnom, hogy a veszélyes hulladékos kormányrendelet elõírásai szerint adják át ártalmatlanításra.

Nem kaptam információt arra nézve sem, ki a mûanyag csomagolások gyártója, de azt elmondta beszélgetõpartnerem, hogy a tejcsomagolásban literre arányosítva jelenleg mintegy 39-40% a zacskós, 29-30% a Tetra Brik és 31% az egyéb csomagolások aránya. Az egyébbe a poharas tejtermékeken kívül beletartozik a békéscsabai - volt Sárréti Tej - üzem által gyártott Elopak típusú, alufóliát nem tartalmazó dobozos friss tej is. A Hajdútej Rt. üzemeiben kannás tejet már nem gyártanak és nem forgalmaznak.

Szennyvíz A Hajdútej Rt-nek 8 üzeme van, ezek közül 5 új. A Sárréti Tej és a Balmaztej üzemei megszûntek. Ezek szennyvízhelyzetérõl még õk is csak tájékozódnak. Régi üzemeik a debreceni tejüzem, a berettyóújfalui tejporgyár és a hajdúböszörményi sajtüzem. Berettyóújfaluban 1995-ig élõ<->vízbe folyt a szennyvíz, Hajdúböszörményben a városi tisztítótelepre került, de ennek kapacitása és technológiája nem volt megfelelõ színvonalú. Ezért a Hajdútej mindkét helyen hozzájárult a városi szennyvíztisztítótelepek bõvítéséhez és technológiai korszerûsítéséhez. Mára elérték, hogy mindkét helyen csak néha kell szennyvízbírságot fizetniük az összetevõk határérték túllépése miatt. A debreceni tejüzem 1982-ben létesült. Akkor itt sem készült szennyvízkezelõ létesítmény. Az üzem egy ideig a kibocsátott zsír tekintetében egyedi (értsd: magas) értékhatárt kapott. Mivel a 90-es években a szennyvíz pH-értékét sem tudták már tartani és ez jelentõs bírsággal járt, a technológiai rendszer tisztítására használt lúgokat és szennyezett vizet 1996-tól egy 50m3-es tartályban gyûjtik és semlegesítik. Pontosabban pH-értékét 6,5-10 közé állítják be, mert a kibocsátás ezen értékhatárok között engedélyezett. A szennyvíz innen a városi szennyvíztisztítóba kerül, mely biológiai ütemmel is rendelkezik.