A magyar közvélemény nem reklámellenes, inkább hangsúlyozza a reklámok hasznosságát mint a káros voltát. A legtöbben úgy vélik, hogy a reklámok tájékoztatnak az új termékekrõl, ugyanakkor azt is gondolják, hogy a reklámok a valóságosnál elõnyösebbnek tüntetik fel a bemutatott termékeket - állapította meg a Magyar Gallup Intézet nemrégiben végzett felmérése.

A kutatás ezerfõs reprezentatív felnõtt lakossági mintán vizsgálta, hogy miként tekint a hazai közvélemény a reklámokra. A felmérés résztvevõinek ola[?] reklámokat értékelõ kijelentésekrõl kellett véleményt mondaniuk.

A vizsgálat megállapítása szerint a felnõtt lakosság azzal a megállapítással értett leginkább egyet, hogy a reklámok az új termékekrõl tájékoztatnak. A megkérdezettek ezzel megegyezõ arányban értékelték úgy a reklámokat, hogy valóságos értéküknél elõnyösebbnek tüntetik fel a termékeket. A legkevésbé azt a kijelentést fogadták el a megkérdezettek, hogy a reklámok teljesen feleslegesek. Ugyancsak elenyészõ arányban vallották, hogy a reklámok mindig félrevezetõek volnának. Hasonlóan csak minimális egyetértés mutatkozott azzal a megállapítással, hogy a reklám nem más, mint a hazugság egy fajtája.

A kutatás arra is választ keresett, hogy a reklámot leginkább ellenzõ, illetve kedvelõ felnõttek milyen körbõl kerülnek ki. Az elemzés szerint az alacsonyabb iskolai végzettségûek csoportja felõl a képzettebb és nagyobb vásárlóerõt képviselõ társadalmi csoport felé haladva egyre inkább a reklámok elõnyeit hangsúlyozták a hátrányaival szemben.

A reklámot ellenzõk csoportjának legnagyobb hányadát az alacsonyan iskolá- zottak adják, 43 százalékuk legfejebb nyolc általánost végzett. A leginkább reklám-ellenesek között 25 százalékra tehetõ a szakmunkásképzõ iskolába járt válaszadók aránya, további 26 százalék a középfokú képesítést szerzetteké, és hat százalékra tehetõ a felsõfokú végzettségûeké. A reklámokat kedvezõen megítélõk derékhadát a középfokú képesítéssel rendelkezõk adják (36%) a legalacsonyabb iskolai végzettségûek aránya 24, a szakmunkásoké pedig 21 százalék.

(Átlagpontszámok ötfokú skálán)

A reklámok ellen alapvetõ kifogásként az hozható fel, hogy a fogyasztás fokozására ösztönöznek. Termeszétesként tételezik fel, hogy a fogyasztás az élet célja. Fõ hazugságuk és veszélyességük ebben van, a többi mind részletkérdés. Ez még a kérdések megfogalmazóiban sem merült föl, ezért aztán esély sincs rá, hogy a közvéleménykutatásban egy ilyen vélemény hangot kaphasson.

A dec. 13-i Népszabadságban van egy cikk arról is, hogy az emberek kb. felenek (szinten statisztikai adatok) inkább szorongást jelent a karácsonyra készülõdés, mintsem örömöt. A vásárlási kényszer olyan elvárásokat támaszt velünk szemben, aminek nem tudunk megfelelni.