MARHA

Ebédre hamburgert rendeltem. A marhahús, negyed fontnyi USDA minõség, alighanem bikából származott, amely élete elsõ évében magánföldeken legelt Középnyugat-USA-ban. Kicsi az esélye, hogy a bika száraz állami földeken legelészett Nyugaton. Onnan a jószág a kiszáradt földeknek mintegy 10 százalékát sivatagosítva - tönkretéve - és mintegy kétharmadát alaposan lerontva jött el. Ezt a folyó menti területetek különösen megszenvedték.

Egy éves korban a bika marhaszállító kocsin eljutott Colorado hízlalóhelyeire. Ott hat hónapot töltött el, közben kukoricát evett szójaliszttel, cirokkal, árpával es egyéb terményekkel.

PÉKSÜTEMÉNY

A hamburgert pirított búzasüteménybe szorították. A péksütemény kereskedelmi sütõdében készült Seattle-ben. A pékség Spokane-ben (Washington állam) õrölt lisztet használt. A malom az Idaho és Washington határán lévõ Palouse régióban termesztett búzát dolgozott fel. A búzatermesztõ régiók között a Palouse páratlan a maga laza talajával és erõs szeleivel. Ezeknek köszönhetõen egyike Észak-Amerika széleróziós forrópontjainak.

A kész hamburgert háromréteges csomagolópapírba burkolták, amely papírból és polietilénbõl készült, és két papírszalvétával szolgálták fel. A szalvéták Bellingham-ben, Washington állam, fehérített papírt elõállító gyárban készítették, amely egy közeli fûrésztelepen feldolgozott Douglas-fenyõ maradványait használja fel.

SAJT

A hamburgert sajttal koronázták meg, amely az oregoni part tehéncsordátiól került ide. Ezeknek a csordáknak a trágyája baktériumokkal fertõzi a parti vizeket, amelyek veszélyes táplálékká teszik a kagylót. A hamburgert salátával, paradicsommal és savanyúsággal körítették, amely Kalifornia Központi-völgyébõl került ide. Kalifornia termeszti az USA friss terményének több mint 40%-át. Ezt a terményt szövetségileg támogatott vízzel öntözik, amelyet lazacban valaha gazdag folyókból szivattyúznak, mint amilyen a Sacramento River. Az amerikai ennivaló tipikus harapnivalója 1200 mérföldet utazik farmtól fogyasztóig.

ENERGIA

Az hízlalóhelyen 1,2 font takarmánygabonát és szójababot használnak fel arra, hogy zsíradékot juttassanak a negyedfontnyi süteménybe. Az USA gabonatermésének több mint 70%-át az állatállományba töltik, és ennek legnagyobb része szarvasmarhába kerül. A kukoricát nagy területen termesztették Kansas-ben. Ezek a monokultúrás területek lényegében minden õsi prérit felváltottak az amerikai síkságokon.

Negyed fontnyi hamburger elõállításához annyi energiára van szükség, mint amennyi egy csésze benzinben van. Az energia egy részét a ranch-on, a hízlalóhelyen vagy a szállításban használták fel, de a zöme a takarmány trágyázására ment el. A nitrogéntrágya lényegében sûrített földgáz.

Negyed font hamburger elõállításához 100 gallon víz kellett. A gabonaföldek olyan területen voltak, ahol kevés és bizonytalan a csapadék. öntözni kellett földalatti víztározókból. Az USA húsmarháinak negyven százalékát Colorado, Kansas, Nebraska és Texas egyre apadó Ogallala tározója felett hízlalták.

A negyed font hamburger egy és negyed font talajveszteséget okozott erózió miatt. Az USA termõterületének felét szénának, takarmánygabonának és más olyan terménynek vetik be, amelyet haszonállatoknak termesztenek. A széna talajmegõrzõ takaró, de a nyers termények, mint a kukorica és a szójabab, nem azok. Ezek takaratlanul hagyják a talajt, amely érzékeny marad az szél és esõ okozta erózióra.

HULLADÉKOK

A negyed font hamburger növényházi emissziókat is okozott metán és széndioxid formájában. A metán a bika szélszorulásából is jött, meg a trágyájából, amely anaerob úton lebomlott hízlalóhelyi szennyvíztóban. A széndioxid a mûtrágyák készítéséhez és a farm és hízlalóhely energiaellátáshoz használt fosszilis tüzelõanyagokból származott. A növényházi gázemissziók, amelyek a hamburger elõállításával járnak, annyit tett ki, mint amennyit egy tipikus amerikai gépkocsi 6 mérföldes utazáson termel.

A trágyató a hízlalóhelyen nitrogént szivárogtatott a közeli vízfolyásokba, tavakba és talajvízbe. Ott a nitrogén egyaránt fenyegette az emberi egészséget és a vízi ökorendszereket. Az ivóvízben lévõ nitrátok methaemoglobin-vérûséget okoznak vagy "cyanotikus csecsemõ" tünetcsoportot, ezt a ritka, de halálos betegséget, amely a csecsemõket sújtja. Vízfolyásokban és tavakban a nitrogén vízvirágzásokat okoz. Ezek megfojtják a halakat és más vízi élõlényeket.

A bikát, amikor elsõrangú minõségûre hízlalták, levágták. A húst megdarálták, adagolták és lefagyasztották. Viaszos papírba, mûanyagba és kartonba csomagolták az észak-nyugati szállításhoz. Az elosztó áruházából eljutott az étterembe, ahol rozsdamnentes acél rácson elkészítették.