A Greenpeace-tanulmány címe is retorikus:
"Papír - természetes termék vagy vegyi koktél?" A feltett kérdésre a választ a Springernél, a jónevű tudományos kiadónál megjelent kiadványban találjuk, ami részben felhasználja a Baumann/Herberg-Liedtke: Papír és vegyszerek című munkáját is. A vizsgálat során a papírgyártásnál 2000 vegyületet sikerült meghatározni, ehhez a nyomtatáskor további ezer csatlakozik. Több mint ezer papírsegédanyagnál nem rendelkezünk semmiféle toxikológiai információval. Vagyis nem tudjuk, hogy milyen folyamatok játszódnak le a gyártásnál, feldolgozásnál és az újrafeldolgozási folyamatoknál.

A környezetvédelmi és politikai intézet által folytatott vizsgálat, melyre a Greenpeace kérte fel őket, kimutatta több papírfajta vegyi intenzitását. Mázolt papíroknál pl. tonnánként 250 kg vegyianyag van, ebből 170 kg nyomtatáskor keletkezik. Az újságnyomó papíroknál ez a szám csak 75 kg, thermopapíroknál ellenben már 320 kg tonnánként. A tanulmány szerzői különösen sok mérgező veszélyforrást látnak az epiklórhidrin gyantáknál, a halogenizált habosodás gátlóknál, a formaldehid gyantáknál és bizonyos rákkeltő- és dioxin-gyanús nyomdafestékeknél.

A legnagyobb problémák azonban az újrapapírok vegykezelésénél keletkeznek. Ugyanis a munkahelyi egészségvédelem, a szennyvizek tisztítása valamint a keletkezett gázok és gőzök tisztítása rengeteg bizonytalan tényezőt tartalmaz. A Greenpeace-tanulmány szerint "a recycling papírok feldolgozásánál a már többé-kevésbé rendezett rostok közötti vegyületek intenzívebb keveredésével és eloszlásával kell számolni. A recycling papírok kb. 10%-át hulladéknak tekinthetjük. Az ezekben megkötött vegyületek többnyire ismeretlenek."

Németországban az így kidobott hulladékmennyiség eléri a 700 ezer tonnát évente. Ez a mennyiség a biológiai körforgalomba csak nagy rizikóval vonható be. A Greenpeace végkövetkeztetése ebből: a vegyszerválasztékot csökkenteni kell, különben a papír már nem tekinthető természetes anyagnak, és elveszti a gazdaságos, ésszerû recycling-szerepét.

A Greenpeace emberei pontosan tudják, hogy a követeléseik miként ütköznek majd ellenállásba. A papírgazdaság vegyületeinek csökkentése esetén a vegyipar 75%-át is elveszíthetné, ugyanakkor a nyomdaipar termelési értékének 65%-a is veszélybe kerülne. A német vegyiparnak a papírgyártás segédanyagaiból származó bevétele éves szinten 400 milliárd márka. 2400 tonna optikai fehérítőt használva évente 3 millió tonna papírt gyártanak. A Greenpeace szerint ezen mennyiség döntő többsége csupán a reklámipar céljait, a jobb optikai megjelenést szolgálja. Természetesen a kiadók is és a hirdetők is mindig igényes minőségű fehér papírokat kérnek a könyvek és a folyóiratok számára. A Die Zeit szerint: "Hogyha nem léteznének céltudatos környezetbarát természetes újságok, illetve azt egy-két kiadó szándékosan nem erőltetné, akkor a 'natúr' újságok átlagos mennyisége a nullához közelítene." A Greenpeace követelménylistájában kéri a papír-, a nyomda- és a csomagolóipar, valamint a nyomdatermékek anyagminősítéseit tartalmazó információkat. Ezzel kívánja a papír- és a nyomdaipart kisebb vegytartalmú papírok felhasználására ösztökélni.

Alapvetően természetesen a papíriparnak kellene a rostanyagok tisztaságát garantálni. E cél megvalósítása érdekében szabványlistát készítettek, amely 10%-ra csökkentette a a jelenleg használatos vegyszerek számát. Az újrapapírok minimális mennyiségét, a felhasználható festékféleségeket és az adalék- és töltőanyagok visszanyerhető mennyiségét papírféleségenként maximálisan 10-20%-ban rögzítik. A nyomdaipart és a reklámipart önkéntes közreműködésre szólítják fel, miszerint a lehető legkevesebb festéket használják és maximálják az egy tonna papírra nyomható festék mennyiségét is. Az önkéntes korlátozásokon túlmenően a Greenpeace bizonyos nyomdaipari vegyületek konkrét betiltásával is foglalkozni kíván.