A hetedik kerületi válogatott
A VII. Kerület - a fővárosi hulladékgyűjtő szigetes rendszeren túl - kísérletképpen házhoz menő szelektív gyűjtési rendszert vezetett be 2005 novemberében. Erzsébetváros Önkormányzata a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával indította a kísérleti programot a külső-erzsébetvárosi részben. Egy kis statisztika: 186 db 240 literes fém-, műanyag- és papírgyűjtő, 60 társasház, közel 4000 lakos. A társasházak a fentebb említett gyűjtőedények mellé étolajgyűjtőket is kapnak, várhatóan januárban – mindezt ingyen.
Mivel így várhatóan kevesebb válogatatlan szemét keletkezik, csökkenthető a hagyományos kukák száma, amivel évi közel 150 ezer forinttal mérséklődhet szemétszállítási díj. A szelektív hulladékgyűjtőket a színük, az oldalukon látható információ és lakattal lezárt tetejük különbözteti meg a hagyományos kukáktól. A hulladékot a tetejükön található téglalap, illetve kör alakú nyíláson keresztül lehet bedobni.
A feliratban arra is kérik a lakosokat, hogy a palackokat, dobozokat lehetőleg összenyomva dobják be a gyűjtőkbe, de sajnos az eddig tapasztaltak alapján ezzel még nem sokan tőrödnek.
A műanyag- és papírgyűjtőket hetente háromszor, a fémgyűjtőket hetente egyszer szállítja el az FKF Rt., ami tán kissé gyakorinak tűnik: társasházunkban csak félig telnek meg a kukák e rövid idő alatt. Mivel a szelektíven gyűjtött hulladék általában tartalmaz nem oda illő anyagokat is, szükség van a hulladék utóválogatására. A papír- és fémhulladék itthon kerül újrahasznosításra, a műanyagot nagyrészt Kínában hasznosítják, míg a tetra pak anyagokból bútorok készítéséhez használatos tektánlapokat gyártanak Németországban (ezt mi másképp tudjuk, ld. 30-31. oldal). A használt étolajat az önkormányzat tulajdonában lévő Kamilla Kht. munkatársai gyűjtik össze – a takarmányt, illetve ipari olajat gyártó Biofilter Kft.-nek adják át továbbfeldolgozásra.
A lakóházi szelektív gyűjtés próbáját egy évesre tervezik, majd a tapasztalatoktól és további pályázatok elnyerésétől függően döntenek a program kiterjesztésétől. A sikert leginkább az veszélyeztetheti, hogy a lakosság nem fog kellőképpen ügyelni a szelektíven gyűjtött hulladék tisztaságára, azaz kevert hulladékot helyez a szelektív gyűjtőkbe is. A szelektíven gyűjtött hulladék elszállításának kukánkénti 800 Ft-os költségét jelenleg ugyan az önkormányzat fizeti - részben a hulladék értékesítéséből származó bevételekből -, de a program kiterjesztésével a szállítási költség valószínűleg jelentősen csökken, így azt a bevételek már teljes mértékben fedeznék. A visszajelzések mindenesetre biztatóak. Eddig több mint 30 társasház jelezte hasonló igényét.
A szelektív hulladékgyűjtés környezetvédelmi szempontból előnyős – hiszen az így gyűjtött hulladék újrahasznosításra kerül lerakás vagy égetés helyett -, de nem szabad elfelejtenünk, hogy tulajdonképpen jórészt a feleslegesen gyártott termékekből származó hulladékok újrahasznosítását segíti elő, ráadásul még jól meg is utaztatják némelyik fajtát.
Társasházunk szelektív kukáiba betekintve a legjellemzőbbek a PET palackok és a sörösdobozok, melyek teljes mértékben helyettesíthetők lennének több-utas csomagolási rendszerekkel. Persze jelentős szerepet követelnek maguknak a reklámújságok, melyek a fogyasztás ösztönzésével éppen több hulladék képződését segítik elő.
A lakóházi szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével szinte egy időben az MSZP erzsébetvárosi frakciója palackzsugorító készülékeket ajándékozott valamennyi kerület iskolának, hogy a diákok „játszva tanulják meg” a szelektív hulladékgyűjtés lényegét. Persze ez csupán első olvasatban egyértelműen jó. Ezek a szerkezetek energiafogyasztásuk révén károsítják a környezetet és éppen pillepalackok vásárlására ösztönöznek. Ráadásul különösen feleslegesek egy olyan kerületben, ahol remélhetőleg mindenhol bevezetik majd a szelektív hulladékgyűjtést.