A Fõvárosi Közterület-fenntartó Rt. adatai alapján a múlt évben kerekítve 4,25 millió m3 hulladék került ártalmatlanításra. Ebbõl kb. 2/3 rész a lakossági szemétszállítás kategóriájába tartozó háztartási hulladék és lom. Az egy fõre jutó háztartási hulladék tömege kb. 240 kg, az összes települési szilárd hulladék tekintetében ez az érték 350 kg. Az utóbbi fõ anyagát a háztartásin kívül

• háztartásiszemét-jellegû ipari hulladékok (megrendelt szemétszállítással vállalatok, cégek, intézmények, mûködése során keletkezõ, kommunális hulladékkal együtt keletkezõ anyagok), valamint
• utcák és közterületek tisztántartásából származó szemét és söpredék alkotja.

A fõvárosban az FKf Rt. és kilenc társvállalkozó végez kommunális szolgáltatást. A társvállalkozók által kezelt hulladék együttes tömege a teljes mennyiség töredéke.

A fõvárosi hulladék 66,7 %-a a rákospalotai hulladékégetõbe kerül. A maradék 33 %-ot, azaz mintegy 1,4 millió m3-t lerakóra visznek.

A fõvárosban (újra)hasznosuló hulladék vonatkozásában nehéz százalékos arányt kimutatni. A háztartási esetében a mûködõ hulladékátvevõk és --udvarok (régi MÉH telepek, hulladékátvevõk) fõként színesfém- és vashulladékot vesznek át, bár utóbbit ugyancsak kedvezõtlen feltételekkel, alacsony áron. A papír pár forintos ára tart fenn némi forgalmat, a többi hulladékkal - mint a mûanyag és az üveg - érdemben senki nem foglalkozik. A hulladékátvevõk forgalmában általánosan nagyobb részarányt képviselnek a nem háztartási hulladékok, erre vonatkozóan azonban nincsenek megbízható adatok.

Egyre jelentõsebb mennyiségben kerülnek visszagyûjtésre és hasznosításra a fõként nagykereskedelemben keletkezõ ún. szállítási és forgalmazási (gyûjtõ)csomagolások, ez a hulladék viszont mennyiségét, minõségét tekintve lényegesen jobb feltételekkel dolgozható fel, mint a háztartások által termelt hulladékfajták.

Másfél-két óránként egy ember

A fõvárosi közgyûlés 1995. augusztusában fogadta el a hulladékudvarok hálózatának kialakítási programját. Ennek megfelelõen a fõvárosi szolgáltató 1996. és 1998. között nyolc hulladékudvart létesített különbözõ kerületekben. A nyolc udvarból hat a vállalat ingatlanán került kialakításra, itt elõnyt jelentett a már meglévõ infrastruktúra, hátrányt viszont a nehéz megközelíthetõség és a lakóterületektõl való nagyobb távolság. Az utolsó kettõ a fõvárosi (XVI. ker.) illetve a kerületi Önkormányzat (XIV. kerület) egy-egy területén létesült. Az utóbbi azért érdemel figyelmet, mert Budapest példáján keresztül elhíresült a kerületek és a Fõvárosi Önkormányzat rossz viszonya a hulladékkérdésekben, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy a kerületek vezetõi kiállnak a szemétteleppel azonosított hulladékudvar kialakítása ellen tiltakozó lakosság mellett. A beruházási költségek alakulásán lemérhetõ, hogy a nyolc udvar nyitásának teljes költségébõl (43,5 millió Ft) háromnegyed részt tett ki a két idegen tulajdonú telep létesítése.

Az udvarok egyszerûsített formában mûködnek, kettõ kivételével nincs fedett tároló rész, a szárazelem és a kísérleti jellegû akkumulátor-gyûjtés kivételével veszélyes hulladék nem adható le, valamint deklarált feltételként megfogalmazódik, hogy kizárólag feldolgozó és újrahasznosító háttérrel rendelkezõ hulladékfajtákat fogadnak. Ez a feltétel így pillanatnyilag kizárja a mûanyag hulladék, gumiabroncs átvételét. A lakosság egyéni beszállítással díjmentesen adhatja le a szelektíven gyûjtött papírt (hullám, újság, vegyes), a hasznosítási gondokkal küzdõ üveget (fehér és színes), a fém italos dobozokat valamint a szárazelemet és az akkumulátort. A tavalyi évtõl az udvarok használt háztartási gépeket is fogadnak, valamint téli eszközöket (lapát, hintõanyag, stb.) árusítanak. A látogatót állandó személyzet fogadja.

Az udvarok látogatottsága, bár fejlõdik, egyelõre mégis elég alacsony: egy udvart naponta átlagosan 5 fõ keres fel.

Az udvarokban gyûlt hulladékokból a tavalyi évben összesen 122,2 tonna került hasznosításra illetve a veszélyes komponensek tekintetében szakszerû ártalmatlanításra.

Az udvarok költségvetése, sajnos, nagyon kedvezõtlen. Sokan sejtik, jó néhányan tudják, néhányan pedig tapasztalják, hogy a szelektív gyûjtés gazdasági alapon jelenleg nehezen képzelhetõ el, vagyis a hulladékok értékesítése nem jelent a rendszer fenntartásához elegendõ pénzügyi forrást. A szelektív gyûjtéssel kapcsolatos beruházási és mûködtetési költségek viszonylatában a hasznosítható hulladékok értéktelenek. Ez fokozottan igaz a fõvárosi hulladékudvarokra is, ahol a nyolc udvar éves húsz millió forintos üzemeltetési költségét (anyag-, bérköltség, karbantartás, értékcsökkenés, közüzemi díj, fuvarköltség, stb.) csupán 2,4 (azaz kettõegésznégytized) százalékban képes fedezni a hasznosítható hulladék értékesítésébõl származó bevétel. A megdöbbentõ számadat mögött a hazai hulladékgazdálkodás gazdasági hátterének hiánya áll. A létesítési és üzemeltetési költségek miatt a szelektív gyûjtés ilyen formában "csak" környezetvédelmi ráfordításként képzelhetõ el, ez pedig erõsen gátolja a további kiépülést.

Hulladékudvarok

III. ker. Testvérhegyi u. 10./a (1)250-0733
IX. ker. Ecseri út 9. (1)280-6664
X. ker. Fehér köz 2. (1)260-9119
XI. ker. Bánk Bán u. 8-10. (1)464-5907
XIII. ker. Tatai u. 96. (1)329-8437
XIV. ker. Füredi u. 74. sz. mellett (1)222-5552
XV. ker. Károlyi Sándor u. 119. (1)307-6283
XVI. ker. Csömöri út 2-4. (1)405-4584

A nyitvatartás egységes:
H-P: 10.00-18.00, Sz: 8.00-14.00

Veszélyes anyagok

A hulladékok okozta közvetlen környezetszennyezésért elsõsorban a települések hulladékában lévõ veszélyesnek minõsülõ komponensek felelõsek. A fõváros hulladékában 1 % körüli veszélyes frakció van, ami évi 5-6 ezer tonnát jelent. A veszélyes hulladék visszagyûjtõ hálózata csak részben van meg. A nyolc "hivatalos" udvaron kívül 740 helyen lehet speciális gyûjtõkben szárazelemet gyûjteni. A három éve indított program során fõleg oktatási és közintézmények bejáratához telepítettek zöld színû gyûjtõedényeket. A program fenntartása költséges, hiszen 1 kg szárazelem begyûjtése, szállítása és szakszerû ártalmatlanítása 120-130 Ft-ba kerül. Budapesten évente 5-600 tonna elem válik hulladékká. A jelenleg kihelyezett gyûjtõk, illetve a hulladékudvarokban folyó gyûjtés révén ennek a mennyiségnek csupán 2-3 %-a, azaz 13-15 tonna kerül elkülönítetten kezelésre.

Használt sütõolaj

A veszélyes hulladékok közül a használt sütõolaj és zsiradék kerül sok esetben a figyelem középpontjába. Habár a sütõolaj még nem termékdíjköteles (így nem lehet a begyûjtésre és a feldolgozásra támogatást szerezni), országos szintû begyûjtõhálózat kezd kiépülni. A díjmentes környezetvédelmi szolgáltatás üzemeltetõje a budaörsi központú BIOFILTER Kft., amely területi képviselõin keresztül az ország bármely részén megszervezi a visszagyûjtést.

Országosan 4000 gyûjtõhelyszínrõl éves szinten 3 millió liter, 2600-2800 tonnát kezelnek. Budapestrõl évente közel 800 tonnát gyûjtenek be, ez 1000-1200 helyszínen jelent elkülönített gyûjtést. Egyelõre elenyészõ mennyiség származik a háztartásokban keletkezõ sütõolajokból, a budapesti és az országos hálózat is elsõsorban az éttermek, étkezdék konyháira koncentrál. Ez a gyûjtési forma mennyiségi és minõségi oldalról nézve kedvezõbb feltételek mellett végezhetõ, mint a háztartási olaj begyûjtése.

Budapesten elvileg minden éttermi konyhának és lakóközösségnek lehetõsége van bekapcsolódni a gyûjtésbe . A területi képviselõn keresztül 30 és 60 literes gyûjtõedény igényelhetõ a cégtõl, melyet meghatározott idõ alatt kell kizárólag sütõolajjal, zsiradékkal megtölteni. A lakóházaknál általában a mennyiség teljesítése a fõ probléma. Nem elsõsorban azért, mert a lakók nem tudnak áttérni a szelektálásra, hanem mert adott idõ alatt nem keletkezik a gyûjtést gazdaságossá tevõ mennyiség.

Papírhulladék-visszagyûjtés

2500 ilyen van Budapesten

A budai utcákon jártunkban egyre több helyen tûnnek fel piros színû konténerek, melyek alakjáról, felépítésérõl már a laikusok is könnyen eldönthetik, hogy milyen célt szolgálnak.

Az edényekhez közelebb lépve a feliraton a helyes használat vázlatos bemutatása mellett egy másik felirat nevesíti a gyûjtésszervezõt. A HuMuSz budapesti irodájának megnyitása óta rendszeresen fordulnak hozzánk ezzel a papírgyûjtõ rendszerrel kapcsolatban. A telefonálók legtöbbje azt szeretné, ha az õ háza elõtt is állna ilyen konténer.

A papírgyûjtés helyszíneit az Önkormányzat és a cég közösen jelöli ki. Általában tapasztalati úton próbálnak megfelelõ területeket bevonni a gyûjtésbe. A fõvárosi önkormányzattól függetlenül a kerületekkel kötnek szerzõdést, majd a megállapodástól számított 2-3 héten belül megindulhat a gyûjtés. Ezután a lakosságon a sor. Bár az elõkészítésre (a lakosság értesítése, "felkészítése"), majd a gyûjtés megkezdése után a tájékoztatásra (visszajelzés az eredményekrõl, sikerekrõl, kudarcokról) a cég nem fordít figyelmet, általánosan jó tapasztalatokkal rendelkeznek a kerületek lakóinak hozzáállásáról.

A gyûjtés bõvítésének legjobb módja egy társadalmi igény elõidézte fejlesztés. Ennek elérése érdekében a gyûjtés jelenlegi színhelyéül szolgáló kerületek, kerületrészek tudnak mintául szolgálni. Általános tapasztalat, hogy a gyûjtés közvetlen közelében élõk szeretnének leginkább bekapcsolódni (a szomszédnak már van). Fontos továbbá, hogy az önkormányzat érzékelje a társadalmi igényt, és ne a papírgyûjtõnek kelljen fáradoznia az újabb területek meghódításán.

A lenti összeállítás azon polgármesteri hivatalok jegyzéke, melyek területén a gyûjtés már mûködik. A keretben szereplõ név az önkormányzat illetékese, aki a gyûjtéssel kapcsolatos igényeket felméri.

A házak elõtt árválkodó edényeken lévõ matricán kívül egyenlõre sem plakát, sem szórólap, újsághirdetés, vagy elektronikus sajtó nem (vagy nagyon ritkán) tudósít a szelektív gyûjtési programról. A hozzánk beérkezõ telefonokból az derül ki, hogy a lakosság elsõsorban az alábbiakkal nincs tisztában:

• Milyen céllal, ki tette ki az edényeket? Az Önkormányzat, a kommunális szolgáltató vagy egy vállalkozás?
• "Nekem személy szerint", mint a kerület lakosának kötelezõ vagy ajánlott beletenni a papírhulladékot?
• Esetleg ki lehet belõle venni vagy, ha látom, hogy kivesz belõle valaki, akkor figyelmeztethetem, hogy azt nem szabad?
• Be lehet vinni az edényt a házba a többi kukához, vagy kint kell hagyni a ház elõtt?
• Mi történik a bele kerülõ papírhulladékkal: újrahasznosítják, elégetik?
• Rajtam, mint becsületes szelektálón kívül más is tesz bele papírt?
• Sohasem ürítik az edényeket, ezért van benne mindig papír?

Miután az ember rájön, hogy ezekre a kérdésekre nem fog választ kapni, sõt, nem veszi el a kedvét az sem, hogy a piros konténerben a szeme láttára gyûlik minden más szemét is - esetleg éppen egy kutya piszkítja le -, szelektál szorgalmasan és rendületlenül gyûjt. Gondolja, ezzel nem árthat senkinek.

Mi azért megpróbálunk választ adni a fenti kérdésekre a KukaBúvár olvasóinak.

A programba való bekapcsolódás mellett számtalan részlet tudomásunkra jutott a Böhm-RONDO Recycling Kft. ügyvezetõjével, Varga Évával folytatott beszélgetés során.

Az edénykihelyezés célja egy szelektív gyûjtési rendszer kialakítása, mely mind több kerületet próbál bevonni a programba. Az edényeket a Böhm-RONDO Kft. telepíti a kerületi önkormányzat támogatásával (mely egyszeri telepítési díjat fizet) a vele kötött megállapodás szerint. A gyûjtésben való részvételre úgymond lehetõsége van a lakosságnak, a program kicsit bizalmi alapon mûködik. Az edényekbõl nem szabad kivenni, az edény és a benne gyûlõ hulladék a gyûjtésszervezõ tulajdonát képezi. A konténert be lehet vinni a házba a többi kukához, sõt - mint megtudtuk - ez állagmegóvási és biztonsági okokból kifejezetten kívánatos a gyûjtésszervezõ számára. A papírgyûjtõket kéthetente ürítik, az innen származó hulladék utóválogatásra, majd újrahasznosításra kerül.

Általános tapasztalat, hogy sokan használják az edényeket, évente 7-800 tonna papírt gyûjtenek vissza ily módon. A hozzánk fordulók jó része szeretne bekapcsolódni a gyûjtésbe.

A cég jelenleg nagyobb forgalmat bonyolít az iskolákban, intézményeknél, vállalatoknál szervezett gyûjtéssel. A szolgáltatás szállítással vagy anélkül, többféle edény kihelyezésével mindig szerzõdéses formában vehetõ igénybe. A mennyiség, minõség és a szállítási távolság függvényében igyekeznek megtalálni a legkedvezõbb megoldást. Iskoláknak a többi átvevõ áraival összehasonlítva kiemelten magas árat fizetnek. Nagyobb cégek más hasznosítható anyagok átvételére is szerzõdhetnek komplex hulladékkezelési szolgáltatás keretében.

Az átvett hulladék az Ócsai úti telepen utóválogatáson és bálázáson esik át, majd a hazai minõségtõl függõen Csepelen, Lábatlanban vagy Fûzfõn hazai papírgyárak újrahasznosítják. A cég német tulajdonosának, Herr Böhm-nek az az alapelve, hogy "Die Natur braucht Partner" (A természetnek szüksége van egy társra).

A másodnyersanyag-felvevõ piac

A HuMuSz két éve készített egy adatbázist, mely nyilvántartja az országban szelektíven gyûjtött hulladékok átvételi-leadási lehetõségeit (telephelynév, cím, elérhetõségek) és azok feltételeit (nyitvatartási rend, átvett hulladékok fajták szerinti tételes jegyzéke). Az ingyenes adatszolgáltatással a hasznosítható hulladékok tekintetében az újrahasznosítást, a veszélyesnek minõsülõ komponensek esetében a szakszerû ártalmatlanítást próbáljuk elõsegíteni. Az adatbázis 560 telephelyébõl közel száz a fõvárosban található.

A nyolc fõvárosi hulladékudvaron kívül adatbázisunk közel 90 olyan telepet tart nyilván, melynek többsége a lakosság számára is igénybe vehetõ.

Az átvevõk kétharmada színesfémhulladékot vesz át. Ez az egyetlen hulladékfajta, melynek stabil a piaca. A viszonylag magas átvételi árak, és a színesfémgyûjtõk nagy létszámú csoportja fõként a külsõ kerületekben tart el pincékben, garázsokban mûködõ átvevõket. A rendõrség beavatkozásának köszönhetõen egyre kevesebb fémlopásról hallani. Egy közlekedésitábla-oszlopért, mely kiváló minõségû ún. duralumíniumból van, akár egy év felfüggesztettet is kaphat a piszkos kezû iparos.

A papírpiacon nagy visszaesést jelentett a támogatások nyár közepi drasztikus csökkentése. A pár forintos átvételi árak szinte "filléresek" lettek. A kisebb átvevõk átmenetileg bezártak vagy szüneteltették a papírátvételt, a nagyobb kereskedõk forgalma jelentõsen csökkent. A hulladékfeldolgozó papírgyárak azonnal külföldi alapanyagok beszerzésére álltak át. A szeptemberi hónapban már sejteni lehetett, hogy az állapot nem lesz tartós, így mindenki a támogatások növekedésében bízva raktározta készleteit. Ez év októberében újra az úttörõkori árak uralták a piacot.

A jelenlegi feltételek mellett papírral csak nagytételben (100 tonna/hó fölött) kifizetõdõ foglalkozni. Az ennél alacsonyabb forgalom önmagában nehezen tart el egy vállalkozást.

Az üveghulladékfronton teljes a leállás. A nyolc FKf Rt-s udvaron kívül szinte senki nem vesz át. De miért is foglalkozna bárki az üveggel, amikor a kommunális szolgáltatónak is pénzébe kerül (kb. 2 Ft/kg) az üveghulladék hasznosításának biztosítása.

A lakosságnál keletkezõ veszélyesnek minõsülõ hulladék teljes "típusválasztéka" (szárazelem, akkumulátor, fáradt olaj, vegyszermaradék, ezek csomagolási hulladéka, stb.) csak egyetlen helyen, a rákospalotai hulladékégetõ közvetlen közelében mûködõ telepen adható le. A veszélyeshulladék-átvevõt a Palota Környezetvédelmi Kft. mûködteti. A lakosság számára kisebb mennyiségû háztartási jellegû veszélyes hulladék díjmentesen leadható, a szakszerû kezeléssel járó, nem csekély ártalmatlanítási költségeket a fõváros fizeti. A telep azonban olyannyira kívül esik a városközponttól (20 km vagy 1,5 órai BKV), hogy kevesen látogatják. A hulladék leadását, mint az az udvarokban szokás, személyzet segíti és felügyeli. Beszállítás és leadás csak regisztráció ellenében lehet, a név és a cím felírása egyrészt informál az igénybevétel területi eloszlásáról, ki honnan érkezik, valamint távol tartja a cégek, vállalkozások hulladék-beszállításait. A hozzánk érkezõ telefonokból tudjuk, hogy egyre nagyobb az igény a veszélyesnek minõsülõ hulladékok szakszerû kezelésére és biztonságos ártalmatlanítására, azonban elsõsorban a távolság miatt, sajnos, kevesen vállalkoznak a telephely felkeresésére és használatára.

A veszélyeshulladék-átvevõ hulladékudvar címe:
XV. ker. Szántóföld u. 4.
Nyitvatartása: H-P: 8.00-16.00, Sz-V: 8.00-12.00
Telefon: (1)306-9806 (1)308-1350

A Fõváros Hulladékgazdálkodási Koncepciója

A koncepció jelenleg egy tervezet. Az új koncepció elkészítéséhez elengedhetetlen a parlament által elfogadott Hulladéktörvény és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv ismerete. Mivel sem a törvény, sem az országos terv még nem született meg, a Fõváros Önkormányzata kénytelen várni az új koncepció megalkotásával.

A Fõvárosban a szelektív hulladékgyûjtés elsõsorban a koncepcióban foglaltak szerint kerül továbbfejlesztésre.

A szelektív gyûjtés kiterjesztését a lakossági hulladékgyûjtõ-udvarok számának növelésével, évente 3-4 telep létesítésével kívánják megoldani oly módon, hogy 2001. végéig minden kerületben legalább egy, 2005. végéig pedig mintegy 34 hulladékudvar üzemeljen.

Újabb anyagfajták (mûanyag, gumiabrocs) gyûjtésbe vonásával a hulladékudvar-hálózat fejlesztése mellett tervezett az egyes telephelyeken átvett/leadható hulladékfajták bõvítése.

A jövõben Budapest nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a veszélyes hulladékok szelektív gyûjtésére. A hulladékudvarokban tervezik a veszélyes frakciók átvételének megvalósítását, a meglévõ szárazelemgyûjtõ-hálózat bõvítését.

Az elkövetkezõ idõszakban a hulladékudvaros módszer mellett egyéb szelektív gyûjtési módszerek alkalmazására is figyelmet fordít a város, azonban ezek részletei egyenlõre nem ismeretesek.