Ötletbörze
Ha most egy UFO leszállna valami magyar búzatáblában, és a belőle kikászálódó űrlény Mátyás király nyomdokaiba lépve néhány napig elkeveredne a nép között, valószínűleg arra a következtetésre jutna, hogy az itt élők zöme " akárcsak a Föld többi pontján tevékenykedő ember " önző és rövidlátó módon kizárólag a mának tud élni és a) nem érdekli, hogy közben tönkrevágja a bolygót; b) talán érdekli, de cselekvés helyett inkább a kényelmesebb struccpolitikát választja.
Ha a magyaroknak történetesen mázlijuk volna, és a szóban forgó földönkívüli épp egy lelkiismeretes muki lenne, akkor biztosan jó munkát akarna végezni, és nem érné be ennyivel. Nem ülne vissza a lokátorok alacsony száma miatt észrevétlenül maradt csészealjba, hogy hazarepüljön jelentést tenni, hanem tovább kutakodna. Mondjuk, eszébe jutna, hogy megkérdezze a gyerekeket " akik ugye a jövő felnőttei, meg minden " arról, mit is gondolnak ők a környezet pusztulásáról vagy a hulladékképződés megelőzéséről. Ha ezt tenné, teljesebb képet kapna arról, van-e még valamiféle esélye ennek a kék és zöld megannyi árnyalatát produkáló gömbölyűségnek arra, hogy továbbra is a Világegyetem egyik utánozhatatlan színfoltja maradjon.
Hogy megkönnyítsük az esetlegesen hazánkba látogató űrtárs dolgát, ötletbörze pályázatot hirdettünk a papír-takarékosság jegyében. Az alábbiakban gyerekek írnak arról, mit is gondolnak a fakivágásról, papírgyártásról, hulladékról, megelőzésről. És ha mégsem száll le mostanában az a bizonyos UFO, akkor a következő sorokat ajánljuk olvasásra azoknak, akik a cikk elején említett a) esetleg b) kategóriákba sorolják magukat, továbbá a mindenkori " de a környezetvédelem iránt esetenként nem túl elkötelezettnek tűnő " döntéshozók figyelmébe.
Lassacskán az ember életének részévé válik a folyamatos szemetelés. A hulladék egyre csak gyűlik, mi pedig egy helyben állunk és úgy teszünk, mintha a kezeink hátra lennének kötözve, pedig ez nem igaz! Az emberek tehetetlenül néznek egy halmozódó szemétkupacra, de semmi pénzért nem cselekednének. Amikor ezen a helyzeten már egyáltalán nem lehet változtatni, akkor ébred rá az emberiség, mit is tett valójában a természet, önmaga és az unokái ellen. (
) A papír igen fontos minden ember számára. Csakhogy a papírért, mint mindenért, fizetni kell. Mennyi fát vágtak ki, mennyi erdő és állat tűnt el nyomtalanul a mértékletesség hiánya miatt!(Viland Fanny, 8. oszt.)
Szerintem fontos, hogy a fák életben maradjanak. A fák irtása az állatok élőhelyét is lerombolja. Én szeretnék még erdőkben sétálni. Fák nélkül az ember sem maradhat életben. (...) Szeretnék újrapapírt vásárolni, de tudomásommal Magyarországon ez még nem lehetséges. Ezzel a pályázattal sok gyerek véleményét elolvassák, és talán az emberek elgondolkoznak azon, mit tesznek a természettel. (Hábereiter Flóra, 8. oszt.)
Ha sok fa elpusztul, akkor a természet rendje fölbomlik. ( ) Ha a fát kivágják ( ) a fakopáncsok sem tudnak mit kopogtatni. (Vild Ádám, 6. oszt.)
A papír készítése önmagában nem is lenne olyan nagy baj, csakhogy szükséges hozzá a fa és a víz. De nem kis mennyiség! Ha csak abba gondolunk bele, hogy 1 kg papírhoz minimum 1000 liter víz szükséges, ez rengeteg! Pedig a papír csak arra való, hogy az emberek írjanak rá. A víz az egyik feltétele az életnek! ( ) A mi iskolánkban a dolgozatokat olyan papír vagy naptár hátuljára írjuk, amit már használtak. Ettől még ugyanolyan jó! ( ) oda kell figyelni ilyen kis apróságokra, mert az élet a feltétele! Néha az emberek olyan makacsok, hogy a saját lustaságuk fontosabb, mint az életük! (Panák Annamária, Osztrogonócz Nikolett, 7. oszt.)
Fontos lenne a papír újrahasznosítása, mert egy idő múlva elfogy minden! (Iványi Tamás)
Rengeteg pénzt, energiát spórolunk meg, ha a papírt nem rögtön a szemetesbe dobjuk, hanem ( ) külön gyűjtjük, s elgondolkozunk azon, hogy esetleg mire tudnánk még hasznosítani otthon, az iskolában, a különböző munkahelyeken, vagy felajánlanánk másoknak. S csak ezután, ha végképp nincs megoldás, tennénk a szelektív papírgyűjtőbe. Onnét elszállítva többször ismét feldolgozzák, s nem vágnak ki egyetlen élő fát sem, mely az éltető oxigént biztosítja. (az Irinyi környezetvédő szakkör 14 tanulója)
Szeretnék újrahasznosított könyveket és papírokat. Nem baj, hogy nem fehér a papír, mert én szeretnék erdőkben sétálni, pihenni, friss levegőt szívni. (Tonanár Veronika, 8. oszt.)
A papírgyártáshoz rengeteg fát vágnak ki. Egy facsemetéből, amíg terebélyes, lombos fa lesz, évtizedek telnek el, a papírfogyasztás pedig rohamosan növekszik. Az újrapapírhoz, ha nem is kell fát kivágni, előállításához sok vízre van szükség és az ivóvíz nagy kincs. Ezért kellene csökkenteni a papírfelhasználást, ahol csak lehet! (Gregus Ádám, 8. oszt.)
?Nem becsüli meg az ember a papírt, pedig ( ) semmi sem tart örökké. ( ) A természet sínyli meg a legjobban. ( ) Lehetősége mindenkinek van, de nem mindenki él vele.? (Novák Roland, 8. oszt.)
(A pályázatra beküldött ?ötletek? felsorolása lapunk következő számában lesz olvasható.)
