Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A felnövekvő ifjúság ökotanodái

Év: 
2003
Szám: 
Ősz
Szerző: 
Mojzes Andrea

A KukaBúvár 2002. téli számában írtunk egy ausztriai iskolája biobüféjéről. Ezt a példát számos ökoiskola tűzte ki magának feladatként, de sajnos a megvalósítása számos nehézségbe ütközik. De nézzük, mit is rejt magában ez a fogalom: ökoiskola?

Az OECD-ENSI projekthez 1996-ban csatlakozott Magyarország és azóta az ökoiskola hálózatot az Országos Közoktatási Intézet (OKI) tartja fenn. Az intézet feladata kapcsolatot tartani és kommunikálni a minisztériumokkal, és meggyőzni az iskolákat a környezetvédelem fontosságáról illetve a hálózat előnyeiről.

Az OKI az Ökoiskola cím elnyerésére pályázatot dolgozott ki, amelynek kritériumrendszere összhangban van a nemzetközi gyakorlattal. Mivel a hálózat állami kezdeményezésre jön létre, az iskolák céljaik megvalósításához állami segítséget is remélhetnek. A cím elnyerője az Ökoiskolák Hálózatának tagja lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bővül, tevékenységeiről és azok környezetre való hatásáról pedig legalább évente felmérés készül majd. Ugyancsak felmérés készül az iskola minőségbiztosítási programjához illeszkedően a tanulók és a nevelőtestület környezettudatosságáról, az iskola mindennapi működéséről, és az iskola rendezvényeinek környezeti hatásairól.

A fő akadályok a hálózat tevékenységét illetően a bizonytalan és korlátozott anyagi támogatás a minisztériumok részéről, az internetkapcsolat hiánya számos általános iskolában, és olyan technikai személyzet hiánya, akik rendszeresen frissítenék az intézet honlapját.

A továbbiakban az ökoiskolák kritériumait a Solti János igazgató úr vezette, ráckevei Árpád Fejedelem Általános Iskola (más néven az "Ugróbékák" Környezetvédő Oktató Központ) bemutatásával szeretném ismertetni.

Nevüket 1993. februárjában vették fel, majd 1995-ben csatlakoztak a KOKOSZ-hoz (Környezetvédelmi Oktató Központok Szövetséghez). 6-16 éves korukig tanítják itt a gyerekeket egészséges életmódra, a pedagógiai munka során a diákok is aktívan és egyenlő félként vesznek részt az iskola életében, és befolyásolhatják az őket is érintő ügyeket. Az iskola együttműködik a szülőkkel és a helyi közösséggel, az önkormányzattal, és a helyi óvodákkal a környezeti problémák feltérképezésében és megoldásában.

Az iskola a város szívében található, mégis elzárva a forgalomtól, zöldövezetben. Ahogy belépünk a kapun, gyönyörű, ápolt és tiszta park fogad bennünket, sziklakerttel, EU-szabványnak megfelelő játszótérrel (ezt a szülők segítségével hozták létre), sportpályákkal, madáretetőkkel a fákon. Az épületbe belépve is tisztaságot, vidám színeket, figyelemfelkeltő plakátokat találunk, valamint az egyik sarokban többféle terráriumot és egy nagy kalitkát, ahol a családok által már megunt állatokat tartják.

Az ökoiskolák fenntartása (világítás, fűtés, takarítás, étkeztetés, vízgazdálkodás) a lehetőségekhez mérten  minél környezetbarátabb módon kell, hogy történjék. Sajnos állami támogatás hiányában eddig nem volt pénz a szelektív hulladékgyűjtés kialakítására, valamint a bio-tisztítószerek és az egészségesebb, természetesebb étkeztetés bevezetésére. A gyerekek azonban igyekeznek minél környezetbarátabb módon élni az iskola falain belül és kívül. Papírgyűjtést ősszel és tavasszal szerveznek, és elemgyűjtést is rendeztek már.

A diákok számára többféle szabadtéri tevékenységet kínál az iskola (pl. terep- és ökogyakorlatok, témanapok, kirándulás, tábor, erdei iskola). Ez utóbbi a duna-parti vadászházban valósult meg, amelynek használatát a helyi vadásztársaság ingyen biztosította a gyermekek részére.

1993 óta végez az iskola  a tanulók segítségével  levegőszennyeződés mérést, 1997 óta a Duna vízminőségének mérését, valamint 2000 óta zajszint mérést. Ezen kívül ötleteket merítenek a Hogyan mentsük meg a Földet  50 jótanács gyerekeknek c. oktatókönyvből.

Kéthavonta a "Gyalogbékák" túrán vesznek részt  kivétel télen - de a nyári szünetben is folyik a zajszint mérés és persze a nyári táborok (pl.: a Pilisi Szaktábor, Várgesztesi tábor).

Az ősz beköszöntével a gyerekek ún. "résvadászatot" tartanak, melynek keretében feltérképezik és betömik az iskola épületének kis réseit, hogy kevesebb energiát használjon a fűtés.

Persze télen is jópofa ötletekkel vidítják fel a gyerekeket: novemberben Alma-napot tartanak és a szülők segítségével készítenek almából gyümölcssalátákat, ételeket.

Minden év karácsonyán megrendezik a Madárkarácsonyt, amelynek keretén belül játékkal egybekötött műsort rendeznek a helyi óvodásoknak, madáretetőket, madáreledelt készítenek, ez utóbbi szinte két héten át tart, így egész télen gondoskodhatnak a hozzájuk látogató madarak etetéséről, közben pedig lassanként megismerik őket, megfigyelik életüket.

Minden pénteken ökojátszóház működik, ahol természetes anyagokból készítenek kézműves termékeket (ékszereket, játékokat, használati tárgyakat).

Persze sokat lehetne még írni az iskoláról, a gyerekekről, a tanárokról, de ezt látni kell. Én láttam és nagyon tetszett. Jó érzéssel léptem ki a kapun, hiszen ez az iskola (és a többi társa is) már egészen más szemléletben neveli a gyerekeket, akik a jó példát látva igyekeznek családjukat is a természet védelmére, az egészséges életmódra buzdítani, és akik felnőve sokat tehetnek környezetünkért és gyermekeiknek is továbbadják ismereteiket, környezet iránti felelősségérzetüket.