Tavasz. Közeledik lassan-lassan, és ahogy beindul a természet, úgy indul be a „szezon” is. Elkezdődnek a ház körüli teendők. Előkerülnek a kerti szerszámok: a metszőolló, a lombseprű, gereblye, fűnyíró és a többiek. Bár az ősz úgy diktálja, hogy minden szerszámunkat tisztán, megjavítva tegyük el, néha előfordul, hogy mindez a tavaszra marad.

Érdemes a szerszámokról letakarítani a rászáradt földet. Az olyan szerszámokat, melyeknek fa nyelük van, és jellemzően vas fejben végződnek – ásó, gereblyék, lapátok – érdemes ellenőrizni az összeeresztésnél, hogy nem lötyögnek-e. Ha úgy látjuk, hogy nem elég szoros, akkor el kell távolítani a rögzítő pöcköt, ez szög vagy csavar szokott lenni, és 90°-ot fordítva a fejen, új rögzítést tenni bele. A fa nyeleket pár évente nem árt lakkréteggel kezelni, ellenállóbbá válnak az időjárás viszontagságaival szemben.

A csákányoknál, baltáknál, fejszéknél és más fanyelű szerszámoknál más a rögzítés. Itt egyszerűen bele van szorítva a nyél egy szűkülő „vasgyűrűbe”, amely a fej masszív része. Sokan ezeket a szerszámokat használat előtt egyszerűen beáztatják, és a megdagadó fanyél – kitöltve a rendelkezésre álló teret – erős, gyakorlatilag bonthatatlan kötést alkot. Amíg ki nem szárad.
Emellett hasznos, ha párszáz forintos fém ékeket veszünk a barkácsboltban, és ezekkel megütjük a nyél beszoruló végét. Ezzel szétfeszítjük a nyelet, és így az beszorul a fej lyukába. Arra azonban figyeljünk, hogy a nyél száraz legyen, mert ha a kiszáradó fa összehúzódik, az ék egyszerűen ki fog esni. A fém ékeket helyettesíthetjük keményfa ékkel is.

Ha a metszőollók, sövénynyírók tengelyét kissé meglazítjuk, be tudjuk zsírozni őket, így könnyebben fognak járni. Erre megoldás lehet még a WD40 is, amely univerzális csodaszerként alkalmazható: rá kell fújni a mozgó alkatrészekre. A zsírozással ellentétben sokkal kevésbé gyűjti magába a port, hosszabb ideig képes kenést adni a szerszámainknak.

Az ollók tavasszal élezésre is vágynak. Egy jó metszőolló nem roncsolja a metszésnél a növényt, hanem szép egyenletes metszfelületet hagy maga után. Ha ez nem így van, az két dolgot jelenthet. Vagy laza a szorítócsavar, vagy az éle nem jó a szerszámnak. Utóbbi esetben, ha nem értünk hozzá, érdemes szakemberhez vinni és megéleztetni.