Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Főiskolai ökotábor

avagy egy középkori rotunda reinkarnációja
Év: 
2005
Szám: 
Tavasz
Szerző: 
Nemcsics Ákos

Középkori szakrális építészetünk különleges válfaját képezik a kerektemplomok. Ezek a kör alaprajzú ill. centrális elrendezésû épületek templomépítészetünk legarchaikusabb rétegét képezik. A kerektemlomok eredete a homályba vész. Az tény, hogy nálunk      a leggazdagabb a kerektemplomok építészeti anyaga. Ez mindenesetre elgondolkoztató, és nem siet alátámasztani a szakirodalomból ismert átvétel elméletét. Rotundáink jelentõs része elpusztult. Oklevelekbõl, helynevekbõl következtethetünk létezésükre. Ezek közül néhányat feltártak. Egy ilyen eset a Baj község határában a XIII század elején épült rotunda és környékének feltárása.

„Az új ház természetesen hasonlatos lesz a többihez, mert hiszen az építési anyagok az azon a vidéken szokásos és legkönnyebben hozzáférhetõ és olyan anyagok, melyekkel az ott való emberek bánni tudnak, mert ösmerik.”
Kós Károly



Mi is helyi építõanyagból, helyi technológiával építünk házat, templomot, egy természetes életmód kipróbálására. Felmálháztuk drótszamarainkat, és már indultunk is uticélunk, a Gerecsében található Ágoston-ligeti táborhelyünk felé. Utunk elsõ részénél vezérfonalul a Bp. és környéke kerékpártérképet használtuk. Vesztünkre. Sûrû bozótosba kalauzolt a térkép, ahol véres karcolásokat és defektet kaptunk. a térképet olyanok állíthatták össze, akik a környékére sem mentek az adott terepnek. A bozótosból való szabadulás után rákényszerültünk az országútra. A gyönyörû hegy- völgyes, erdõs-mezõs táj kárpótolt és feledtette az utazás viszontagságait.
Kora délután, mikor megérkeztünk, elfoglaltuk a széldeszkákból rótt szálláshelyeinket. Nem sokkal utána már neki is álltunk a bozótirtásnak, tereprendezésnek és a rotunda azaz a körtemplom alapja a kitûzésének. a templom egy kisebb domb tetejére épül. A hely szellemének megfelelõen kézi erõvel fogtunk hozzá a bozótirtáshoz. Az épület kitûzése után megtörtént az elsõ kapa- ill. csákányvágás. Estére már jelentõs földhalmot termeltünk ki az alapárokból. Szerszámaink  kasza, bozótvágó kés, csákány, lapát és kapa voltak. Semmi motorizáció. Nemcsak a közlekedést, de az építést is megpróbáljuk a lehetõségekhez képest pusztán emberi erõvel megoldani. A gerecsei öko-építõtábort a szerzõ és fõiskolai hallgatói, valamint baráti körükbõl néhányan egy középkori körtemplom hasonmása felépítésének szentelik.
A Gerecsében található Ágoston-ligeti táborunk a Természetes Életmód Alapítvány kezelésében van. Az alapítvány vezetõje Czumpf Attila. Az õ ötlete a közelben feltárt középkori falu fõbb épületeinek újra felépítése, élettel való megtöltése ill. A korabeli életmód kipróbálása, népszerûsítése. A területen különbözõ környezetbarát technikával épült ház áll. a terület fejlõdésének eszmeileg új lökést és irányt adott a középkori életmód, mint természetes életvezetés tanulmányozása és kipróbálása. Az ilyen irányú érdeklõdés a közelben történt ásatások nyomán indult meg. Az itt folyó ásatások különlegessége, hogy az épületmaradványokon kívül az életmódra vonatkozóan is sok információ került napvilágra. Ismert a település története, megtalálták az udvarház, a rotunda alapfait, a házak és a kézmûves mûhelyek egyes részleteit. Az ásatások során magvak, valamint a házi- és a vadászott állatok maradványai kerültek elõ. A leletek megmozgatták Czumpf Attila és társai fantáziáját. Megpróbálkoztak e középkori, a természettel összhangban lévõ életmód újragondolásával, kipróbálásával. Ennek kapcsán jött a gondolat, hogy felépítik az Árpád-kori település épületeit. Ezek autentikus teret biztosítanak e kísérlethez. Már néhány ehhez kapcsolódó épület fel is épült.
A templom rekonstrukciós terveit a szerzõ készítette. a falakhoz a követ, akárcsak az eredeti templomnál, helyi kõbányák szolgáltatják. a templomot, akárcsak eleink, emberi erõvel és leleményességgel építettük és kívánjuk a továbbiakban is építeni, mely akár mint egy kísérlet járulhat hozzá középkori építési ismereteinkhez.
A terep elõkészítése után az alapgödör kiásása következett. Az egy méter széles és két méter mély alap kiemelésével kb. öt nap alatt végeztünk. Az ásás kezdetben igen nehezen ment a kemény talaj és a bent maradt sok fa és cserje gyökere miatt. Az alaptest elkészítésével viszonylag hamar végeztünk. a következõ évben az elõzõ évi status quo várt. a kõfalakat a lehetõ legkevesebb faragással raktuk. E fal rakásának rejtelmeibe egy helyi kõmûvesmester vezetett be bennünket. Tavaly a templom építését kb. másfél méteres falmagasságban hagytuk abba. (A templomépítés után az alapítvány gazdaságában a rekordtermés betakarítási munkálataiba segítettünk be, mely reményeink szerint a következõ évi továbbépítés pénzügyi alapját teremti meg.) a tábor semmilyen közmûvel nem rendelkezik, ennek ellenére komfortban nem szenvedtünk hiányt. Igaz mindenért meg kellett dolgoznunk. Nemcsak az építkezéshez, hanem a fürdéshez is kútból kellett húznunk a vizet. a víz felmelegítése már napkollektorral történt. a közösségi helyiségben a világítást napelemes rendszer biztosítja. Természetesen a munka mellett maradt idõ kikapcsolódásra, kirándulásra is. Élelmezésünk túlnyomó részét Labanc Györgyinek, az alapítvány munkatársának köszönhettük. De bepillantást nyerhettünk egy középkori lakoma gasztronómiájába is.
Az ökotábor-sorozatot terveink szerint legalább addig folytatjuk, míg a templom felépül.