Egy települési hulladékgazdálkodási terv az országos és regionális tervek figyelembe vételével, a település környezetvédelmi programjához, környezeti-társadalmi jövőképéhez igazodóan hat év távlatában fogalmazza meg a fenntartható hulladékgazdálkodás helyi céljait, prioritásait és feladatait. Bár megalkotása nyilvánvaló társadalmi konszenzust feltételez, a fenti három szerv közül egyik sem tartotta fontosnak a lakosság és az érdekképviseleti szervezetek tervkészítésbe való bevonását, az elkészült terv társadalmi vitára bocsátását.
Az eljárásba utolsó pillanatban „bevonuló” REFLEX, HuMuSz és a Zöld Erő Egyesület és egy kilenc oldalas, több mint száz változtatási javaslatot tartalmazó véleményezési anyagot állított össze. a tervet tárgyaló Környezetvédelmi Bizottság a közös „civil” beadványt érdemben nem tárgyalta, javaslatainkat a témát napirendre tűző közgyűlés elé nem is továbbította. Az ülésen felmerült ugyan a társadalmi egyeztetés fontosságára, az előterjesztő (Németh Zoltán képviselő) és a tervért felelős KOMSZOL Kft. igazgatója, Kovács Barnabás azonban gúnyosan utasította vissza a „zöldek” közreműködési szándékát és szakértelmét. a nyilvánosság bevonása nélkül készült, súlyos szakmai hibákkal terhelt hulladékgazdálkodási tervet a képviselők lelkesen megszavazták és hatályba léptették (51/2004. (X.15.) ÖK. sz. rendelet).
A nyilvánosság kizárásával készült terv miatt a Reflex Egyesület törvényességi kérelemmel fordult a Közigazgatási Hivatalhoz. a Hivatal a kérelemnek helyet adott, a jogsértést megállapította és kezdeményezte a rendelet hatályon kívül helyezését és a tervkészítéssel kapcsolatos eljárás teljes megismétlését. Indoklása szerint „egyértelműen megállapítható, hogy a közgyűlés nem biztosította a hulladékgazdálkodási terv előkészítése alatt a törvényben előírt nyilvánosságot”.  Tényleg egyértelműen, hiszen a terv készítéséért felelős győri önkormányzat eljárása során „csupán” a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. sz. törvény, az Aarhusi Egyezményt kihirdető 2001. évi LXXXI. törvény és néhány AB. határozat vonatkozó rendelékezését hagyta figyelmen kívül.
Így esett, hogy a győri képviselő testület az októberben lelkesen megszavazott rendeletét (tervét) a március 24-i ülésén kénytelen volt visszavonni. Igaz, akkor sem akadt olyan képviselő, aki önkritikát gyakorolt volna önkormányzat demokráciával szemben érzéketlen jogalkotási ténykedése miatt. Természetesen nem ők, hanem a folyton akadékoskodó „zöldek” tehetnek megint az egészről…
A most folyó (megismételt) eljárásban egyébként egyértelművé vált, hogy a civil szervezetek kényszeredett bevonása alibi jellegű és csupán az eljárási szabályok formális letudására irányul. a korábbi terven tartalmilag változtatni nem akarnak, cél a megismételt eljárás gyors ledarálása. Az elmaradt felmérések pótlásától, javaslataink beépítésétől, alternatívák megjelenítésétől elzárkóznak, lakossági konzultációkat nem terveznek.
Szomorú dolog, de alighanem a győrihez hasonló hozzáállással és jogsértéssel készült az ország sok-sok települési hulladékgazdálkodási terve. És talán nem tévedünk nagyot, ha oda nyilatkozunk, hogy bizony fejétől bűzlik a hulladék(terv) is. a történelmi előzményeket tekintve ugyanis már a KvVM által készített Országos Hulladékgazdálkodási Tervnél is „kispórolták” a nyilvánosságot és több paragrafustól véreznek az egyes regionális tervek is. Ezek sorsa már akkor eldőlt, mikor készítésükkel sajátos módon a hatóságokat (a felügyelőségeket) bízták meg - ráadásul mikorra a tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabályt közzétették, akkorra a tervek már készen voltak!
Jogsértések ide, szakmai hiányosságok oda - persze valahol, valakik ezeket a terveket is lazán jóváhagyták.
A demokrácia és a környezet nagy bánatára.



Reflex
Környezetvédő
Egyesület