Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 14 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

McBetegszünk-e?

A McDagadsz (Super Size Me) című film apropóján
Év: 
2004
Szám: 
Tél
Szerző: 
Pencz Levente

Na, ez is csak egy amerikainak juthat eszébe - gondoljuk mi, magyarok. És joggal, hiszen ki vállalkozna arra, hogy „halálra zabálja” magát köztudottan egészségtelen gyorsmenüvel egy zaftos dokumentumfilm kedvéért?

Az úriembert Morgan Spurlocknak hívják, független filmrendezõ Amerikában, aki egy hónapon át rögzítette, hogy hogyan épül le a McDonald’s kosztjának köszönhetõen. A tipikus, a reklámfilmek világába illõ, „idilli” fogyasztót testesítette meg, aki munkája mellett nem mozog, esténként tévézik, és napi háromszor gyorskaját eszik - mindig a legnagyobbat, a Szuper Adagot kérve. S az eredmény: majdnem 15 kilót hízott a túlzott szénhidrát- és zsírbevitelnek köszönhetõen, hiány jelentkezett a vitamin- és ásványi anyag háztartásában, taccsra tette a máját, melankolikussá vált és - barátnõje elmondása szerint - a szexuális élete is egyre inkább passzivizálódott.

Az antiglobalisták és az alternatív fogyasztók örülhettek annak, hogy újabb pofon csattant Roni bohóc arcán - gondolnánk. A valóságban azonban a Meki röhögött a markába: levette a kínálatból a Szuper Adagot, helyére ásványvizet, salátákat és bioételeket vett fel, miközben tovább növelte profitját. A Meki vezetõsége emellett „elismeri a film alapkoncepcióját, hogy a túlzott táplálkozás mozgás nélkül károsítja az egészséget, és egyben felhívja a figyelmet arra, hogy menüit egészséges anyagokból állítja össze”. Számításaik szerint a Morgan által elfogyasztott mennyiséget egy „rendes fogyasztó” nem 1, hanem 6 hónap alatt juttatja a szervezetébe.

Mi újság itthon? A hazai bemutató nem kavart akkora vihart, mint Nyugaton. Örömmel hallottuk, hogy az egészségügyi tárca az elsõ pár nap vetítéseit a diákok számára ingyenessé tette - hadd kapjanak infót a fogyasztói társadalom visszájáról is. Itthon a Meki szintén megvan, köszöni szépen. A magyar vezetõ annyit fûz a dologhoz, hogy „mindenkinek saját felelõssége, hogy mennyit eszik”. Mi, magyarok az elfogyasztott gyorsétel mennyiségét tekintve is elmaradunk Amerikától: csak havi két és félszer térünk be a Mekibe. Ugyanakkor a jelenlegi 85 étterembõl álló hazai hálózatot pár éven belül 100-ra, 20-30 éven belül 150-200 kajáldára kívánják bõvíteni.

Vagyis megint a multik jártak jól? Bizonyos értelemben igen, ha azt tekintjük, hogy a rendszerbe a lázadás is be van építve - ha vegaétel kell, tessék, betesszük a menübe azt is, amivel ráadásul újabb fogyasztókat csalogatunk magunkhoz. Ám a sorozatos támadások, s például Angliában a filmnél „komolyabb hatású” sajtóperek a McDonald’s s ezáltal a hamburgerkultúra ellen folyamatosan a figyelmünk középpontjába állítják az egészséges élelmiszer és helyes táplálkozás kérdéseit.

Bárhogyan is tájékoztatják a fogyasztót az ételek kalóriatartalmáról, attól az még nem lesz egészséges. Túlzás, amit Morgan csinált? Persze, hogy az. De nem lehet, hogy az évtizedeken át mûkajákat, mesterséges adalékanyagokat, stb. fogyasztó emberek öregkorukra azért szenvednek bizonyos betegségekben, mert egész életükben helytelenül táplálkoztak? Sajnos, ilyen hosszú távú vizsgálatok még nem készültek, de abban biztosak lehetünk, hogyha Morgan bioételekbõl álló egyhónapos kúrának tette volna ki magát, akkor nemhogy megbetegedett volna, hanem szervezete tisztult volna a lerakódott salakanyagoktól és még jobban érezte volna magát a bõrében. Aki nem hiszi, próbálja ki, vagy kérdezze meg természetgyógyászát, táplálkozástudósát! Urbán Róbert egészségpszichológus szerint az adatok azt mutatják, hogy amíg Amerikában 65%, addig Magyarországon 50% a túlsúlyos vagy a kövér emberek aránya. S ez nem esztétikai kérdés - teszi hozzá -, ez azért fontos, mert a kövérséggel számos betegség jár együtt.

Ajánló: http://www.supersizeme.com/

***

Schobert Norbert a McDonald’s-hoz írt nyílt levele

Tisztelt Szervezõk, tisztelt McDonald’s!

Köszönöm a meghívást, de nem áll módomban elfogadni. Indokaim a következõek:
1. Régebben részt vettem ezen a megmozduláson és sikerült bohócot csinálnom magamból és tevékenységemmel hamis ideológiát képviselni.
2. Fantasztikus marketing és profit ez a gyorsétterem cégnek, de disszonancia, hogy a gyerekek egészsége érdekében árulunk közismert emberekkel egészségtelen, fehérlisztes, cukros, nullás ételt. /tisztelt kivétel a salátának/
3. Adakozni csendben illik, nemesen és nem mellet döngetve többlet eladást produkálni - majd dobni alamizsnát a „betegeknek”.
4. A mai fiatalok és gyerekek a McDonald’s-nak köszönhetik nagyrészt az egész világon az elhízás betegséget, fura a többlet vásárlóktól beszedett pénzzel gyógyítani õket.
5. A fagyasztott, olajos, sós sültkrumpli táplálkozástani értelemben szemét, nem tudom az embereket többlet vásárlásra serkenteni a hálózat PR javítása érdekében.

A jövõben elképzelhetõ véleményem pozitív alakulása, ha cég zsemléit kizárólag teljes kiõrlésû lisztbõl készíti, mellõzi ételeibõl a finomított cukrokat és abbahagyja gyereket odanevelõ, „cukrosbácsi” marketing politikát. Ez a McDonalds üzletpolitika a múlt századba való és hagyjuk is ott. Ekkora erõt lehetne az emberek jólétére is fordítani, persze tisztes profit mellett.

(forrás: Velvet.hu)